Heraldikai lexikon/Prépost

A préposti méltóság, mint a káptalan vezetője a következő feladatkörökkel rendelkezett a kanonoki testületen belül:

Névváltozatok:

præpoſitus: prépoſt a' káptalanban, præpoſitura: prépoſtság (Pápai/Bod 671.), antiſtes: elö́l-járó, püspök, prépoſt (uo. 52.), archi-diaconus: eſperes (uo. 662.)

Rövidítések:

A korai prépostok szinte kivétel nélkül a királyi udvar szolgálatában álló klerikusok voltak, általában a királyi kancellárián valamely tisztséget betöltve segítették a hivatali írásbeliség kialakulást, elterjedését. A préposti méltóság Magyarországon gyakran az uralkodó alkalmazásában állók (kancelláriai hivatalnokok, diplomaták stb.) javadalmazására szolgált. A prépost tisztsége így eltávolodott a káptalan munkájától. A préposti méltóság a legnagyobb tekintélyt és a legjobb anyagi lehetőségeket az Árpád-korban nyújtotta, akik több esetben ezzel egyidejűleg viselték valamely udvari (kancellári vagy alkancellári) tisztséget is. Az Anjou-korban, legkésőbb az 1320–1330-as évekre a préposti méltóság helyzete lehanyatlott. Egyetlen olyan klerikus sem volt, aki egyidejűleg udvari tisztségviselő lett volna, s mindössze néhány prépost kapott valamilyen országos megbízatást. A préposti címet viselő klerikusok karrierjét a Zsigmond-korban sem jellemezték olyan lehetőségek, mint a 13. századi javadalmasokat. A káptalani és préposti hatáskörök és birtokok elválasztása 1380 körül történhetett meg. 1392-re a prépost és a káptalan közti joghatósági vita olyan módon zárult le, hogy a prépost csak a kanonokok többségének egyetértésével szankcionálhatta a testület tagjait. A prépost és a testület viszonyát az informális, majd a formális keretek között megfogalmazott egyezség szabályozta, amely szükség esetén a kölcsönös segítségnyújtásra kötelezte a feleket, de ez nem igényelte a prépost személyes jelenlétét a káptalanban. A 15. században a prépost már csak keveset tartózkodott a székhelyén.

Gergellaki Bertalan, a budafelhévízi Szentháromság egyház prépostjának (1449 k.-1469) sírköve, 1469
Pál, szepesi prépost (1301-1316) pecsétje
Szerafin pozsonyi prépost pecsétje 1302 megv.

Irodalom

Kovács István: Az aradi káptalan elöljárói: a prépostok (1135–1526). In: Mesterek és tanítványok 2. Tanulmányok a bölcsészet- és társadalomtudományok területéről. Szerkesztette: Czeferner Dóra – Böhm Gábor – Fedeles Tamás. Pécs, 2018. 147-164.[1]

Kovács István: Az aradi prépostság kanonokjai a Zsigmond-korban. In: Specimina Operum Iuvenum 5. Szemelvények 4. Válogatás a PTE BTK XXXIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencián (2017) I–III. helyezést elért hallgatóinak pályaműveiből. Szerkesztette: Böhm Gábor – Czeferner Dóra – Fedeles Tamás. Pécs, 2017. 144-166.[2]

http://muvtor.btk.ppke.hu/etalon2/2518.jpg Szepeshely, Károly Róbert koronázása, falkép, 1317 (Szepeshely, prépostsági templom)

http://mek.oszk.hu/09100/09175/html/14.html#ref11 prépostkalap