Réthy László (1851-1914), régész, numizmatikus.

Lőwy Árpád néven trágár verseket is írt.

http://vmek.oszk.hu/07100/07139/html/0009/0018-359.html

http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/r/r21535.htm


C. N. H.: Réthy Lászó. Corpus Nummorum Hungariae. I–II. Budapest, 1899–1907.I-II.

Réthy László: Die ungarischen Münzen d. Fürstlich Montenuovo’schen Münzcabinets. Frankfurt a/M., 1886.

– Kiadatlan magyar érmek. (Arch. Ért. V–VI., XI. 1885., 1886., 1891.)

Corpus nummorum Hungariae. (Arch. Ért. V. 1885.)

– Montenuovo magyar éremgyűjteménye. (Arch. Ért. II. 1882.)

– Kiadatlan magyar érmek a Nemzeti Múzeum éremtárában. (Arch. Ért. VI. 1886.)

– Újabb utam az egyetemes magyar éremtári kiadvány érdekében. (Arch. Ért. VII. 1887.)

– A margitszigeti Árpádkori éremlelet. (Arch. Ért. XIV. 1894.)

– Corpus nummorum Hungariae. I. Árpádházi királyok kora, II. Vegyesházi királyok kora. Budapest, 1899–1907.

Réthy László: A Béla s István-féle pénzek első megfejtője. Num. K. X. 1911.)

– II. Géza és III. Béla érmei. (Forster: III. Béla magyar király emlékezete. Budapest, 1900.)

– Magyar numizmatikai adatok Oroszországból. (Num. K. II. 1903.)

– Az első magyar bracteát. (Arch. Ért. XII. 1892.)

– A Béla- és István-féle rézpénzekről. (Arch. Ért. XV. 1895.)

– Jelentés spanyolországi tanulmányútjáról. (A IV. István-féle rézpénzek eredetéről.) (Jelentés a M. Nemz. Múzeum 1906. évi állapotáról. Budapest, 1907. 141–149. l.)

– Magyar pénzverő izmaeliták és Bessarábia. Arad, 1880. (Foglalkozik a Szerecseny család és Besszarábia címerének rokonságával)[1]

Anonymus az erdélyi oláhokról. Arad-Budapest, 1880.[2]

Az oláh nyelv és nemzet megalakulása. Nagybecskerek, 1890. (1. kiadás 1888.)[3]

TAGÁNYI KÁROLY - DR. RÉTHY LÁSZLÓ - POKOLY JÓZSEF - Kádár József szerk.: SZOLNOK-DOBOKAVÁRMEGYE MONOGRAPHIÁJA. Dés, I-VII. 1901-1905. [4]

Soós Ferenc: Magyar numizmatikusok panteonja. Budapest, 2010. 198-199. arckép