Heraldikai lexikon/Rövidítések

Az ismert rövidítések mellett a Heraldikai lexikon a gyakran ismétlődő fogalmakat és könyvcímeket rövidítésekkel adja meg.

A nyelvek rövidítése

A Heraldikai lexikonban a nyelveket a Wikipédiában használt rövidítésekkel adjuk meg. Néhány fontosabb rövidítés alább látható. A többi nyelv rövidítésére az ISO 639 szabvány szerinti két vagy három betűs rövidítések használatosak, ezen a listán megtalálhatod őket.

• cs – cseh
• da – dán
• de – német
• en – angol
• es – spanyol
• fr – francia
• hu – magyar
• hu.de – magyarországi német
• hu.la – magyarországi latin
• it – olasz
• la – latin
• nl – holland
• pl – lengyel
• pt – portugál
• r.hu – régi magyar
• r.de – régi német
• ru – orosz
• sk – szlovák
• sv – svéd

Általános és speciális rövidítések

• † – meghalt (életrajzi adatoknál)
• A – A szekció (OL Budapest, a Magyar Kancellária Levéltára)
• Aa. – acta
• Bp. – Budapest
• br. – báró
• C – C szekció (OL Budapest, a Helytartótanácsi Levéltár fondjai; a nemességi ügyeket tartalmazó Acta nobilium: C 30)
• c., cca – circa
• Cat. – catalogus
• cs. – család
• DL – diplomatikai levéltár (OL, Budapest) (Mohács előtti gyűjtemény)
• e. – előtt
• é. n. – év nélkül
• évf. – évfolyam
• F – F szekció (OL Budapest, az erdélyi országos kormányhatóságok anyaga)
• fasc. – fasciculus, -i
• fej. – fejedelem
• fol. – folio
• gr. – gróf
• h. n. – hely nélkül
• hg. – herceg
• i. h. – idézett helyen (loco citato)
• i. m. – idézett műben
• k. – körül (circa)
• kir. – király
• l. – lap (pagina)
• ld. – lásd
• lt. – levéltár
• megj. – megjegyzés
• nfej. – nagyfejedelem
• nhg. – nagyherceg, nagyhercegség
• no., nr. – numerus
• nob. – nobilis
• o. – oldal
• okl. – oklevél
• OL – Magyar Országos Levéltár, Budapest
• olv. – olvasd
• P – P szekció (OL Budapest, családok, testületek és intézmények levéltára)
• p. – pagina
• pag. – pagus
• pl. – például
• r – recto (a kódex pergamenlapjának előoldala)
• R – R szekció (OL Budapest, az 1526 utáni gyűjtemény)
• Rep. – repertórium
• sz. – szám
• sz. – született (életrajzi adatoknál)
• u. – után
• uo. – ugyanott
• v – verso (a kódex pergamenlapjának hátoldala)
• vö. – vesd össze (confer)

Könyvek és folyóiratok rövidítése

Rövidítés	Teljes címleírás
Alapi	Alapi Gyula: Komáromvármegye nemes családai. Komárom: Spitzer. 1911.
Áldásy	ÁLDÁSY Antal: A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának czimereslevelei I–VIII. (A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának címjegyzéke II. Címereslevelek) MNM Kvt. (I–II.) – Áldásy József (III–VIII.), Budapest, 1904–1942.
Áldásy 1923	Áldásy Antal: Címertan. Budapest: Magyar Történelmi Társulat. 1923.   reprint: Máriabesnyő-Gödöllő, 2008.
Angyel 1994	Angyel Miklós: Udvard nevezetességei. Pozsony: Madách-Posonium. 1994. ISBN 80-7089-221-8 Elektronikus megjelenítés: ÖKOEK Szerkesztőség, 2008
Anjoukori okmánytár	Anjoukori okmánytár. Szerk. Nagy Imre, Tasnádi Nagy Gyula et al. Budapest: MTA. 1878–1920.
Apor	Apor Péter: Metamorphosis Transylvaniae, azaz Erdélynek változása. Budapest: (kiadó nélkül). 1987. Eredeti kiadás: 1736
Baán, 1940	Baán Kálmán: Vas vármegye 1554. évi nemesi összeírása. (Birtokos és egytelkes nemesek). Magyar Családtörténeti Szemle, 6.5 (1940.) 972-40
Baranyai	Baranyai Béla: Zsigmond király úgynevezett Sárkány-rendje. Budapest, 1926.
Bárczay	Bárczay Oszkár: A heraldika kézikönyve müszótárral. Budapest: MTA. 1897.
Barna-Sümeghy	Barna János – Sümeghy Dezső: Nemes családok Csanádvármegyében. Repr. kiad. Budapest: Heraldika. 1998. ISBN 963-85853-2-3 Eredeti kiadása: Makó: Gaál Ny., 1913
Balogh, 1884	Balogh Gyula: Vasvármegye nemes családjai. Szombathely: (kiadó nélkül). 1884.
Balogh 1894	Balogh Gyula: Vasvármegye nemes családjai. 2. kiad. pótlékkal. Szombathely: (kiadó nélkül). 1894.
Barics/Lambach	Barics Adalbert: A' magyar királyok' és királynék' koronáztatásoknak inneplése, melylynek szokott szer-tartásait Német nyelven le-írta és közre botsátotta N. Nemzetes Barits Albert, a' Törvénynek Tudósda, és a' Pesti. Királyi, Tudomány' Mindenese benn, ugyan azon, Törvénynek Tanítója. Magyarra fordította Lambach Elek, Kegyes Iskola-béli Pap, és a' Pesti Iskolákbann a' Szelídebb Tudományoknak Tanítójok. Pest, 1790.[1]
Baross	Baross Károly: Magyarország földbirtokosai: Az összes 100 holdnál többet bíró magyar birtokosok névsora a tulajdonukban levö földterületek mívelési ágak szerinti feltüntetésével. Budapest: Hungária. 1893.
Bedingfeld	Henry Bedingfeld – Peter Gwynn-Jones: Címertan. Budapest: Maecenas. 1994. ISBN 963-8469-09-9
Bellus Ibolya 1986	Képes Krónika. Fordította: Bellus Ibolya. Budapest, 1986.
Benke	A magyar bányászat évezredes története. III. kötet. Főszerk. Benke István. Budapest: Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület. 2001. ISBN 963-9038-14-8
Bertényi, 1993	Bertényi Iván: Új magyar címertan. Budapest: Maecenas. 1993.
Bp. enc.	Budapest enciklopédia. Főszerk. Tóth Endréné. Budapest: Corvina. 1981. ISBN 963-13-1248-8
Bev. tört.	Kávássy Sándor: Bevezetés a történettudományba. Egyetemi jegyzet. 5., változatlan kiad. Budapest: Tankönyvk. 1988.
Boroviczény	Boroviczény Károly-György: Cruciferi Sancti Regis Stephani. Tanulmány a stefaniták, egy középkori magyar ispotályos rend történetéről. Orvostörténeti Közlemények (Comm. de Hist. Artis Med.) 1991-1992. 7-48.[2][3]
Borovszky	Borovszky Samu, szerk: Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monográfiája. Budapest: (kiadó nélkül). 1896–1913.
Bunyitay	Bunyitay Vince: A váradi püspökség története alapításától a jelenkorig. Nagyvárad, I-IV. 1883-1884.
CNH	Ladislaus Réthy: Corpus nummorum Hungariae. Eingeleitet und übersetzt von Günther Probszt. Graz: Akad. Druck- und Verlagsanst. 1958.
CNH I-II.	Réthy László: Corpus Nummorum Hungariae. Magyar egyetemes éremtár. Budapest, I-II. 1899-1907. [4]
Csánki	Csánki Dezső: Magyarország földrajza a Hunyadiak korában. Budapest: (kiadó nélkül). 1890–1897.
Csoma 1897	Abauj-Torna vármegye nemes családjai. In: Abauj-Torna egyesült vármegyék monographiája. I. kötet. Kassa, 1897.[5]
Fényes Elek	Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. I–II. Pest: (kiadó nélkül). 1851.
Fényes 1842, 1843	Fényes Elek: Magyarország statistikája. Pest, I-III. 1842-1843.I.II-III.
Feiszt 1986	Feiszt György: Rövid magyar címertan és pecséttan. Budapest: Tankönyvkiadó. 1986.
FNEtsz.	Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest, I. 1988.4, II. 1988.4
Forgon	Forgon Mihály: Gömör-Kishont vármegye nemes családai. I–II. Kolozsvár: (kiadó nélkül). 1909. Reprint: Méry ratio, Somorja, 1997
Forster 1900	Forster Gyula szerk.: III. Béla magyar király emlékezete. Budapest, 1900.[6]
Georch	Georch Illés: Honnyi törvény. Pozsony, I–IV. 1804–1809.
GH-Hlas	Genealogicko-heraldický hlas. A Szlovák Genealógiai és Heraldikai Társaság folyóirata. Pozsony, 1. évfolyam, 1991
Gömbös	Gömbös Tamás: A szerzetes és lovagrendek címerei és viseletei. Budapest: (kiadó nélkül). 1993.
Gravett	Christopher Gravett: A középkori lovagok. [Budapest]: (kiadó nélkül). é. n. [2000 k.]
Gudenus	Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Budapest: (kiadó nélkül). I. 1990
Gyulai Éva	Hunyadi Mátyás emblémái a 16–17. századi emblémáskönyvekben. In: Horváth Zita szerk.: Reneszánsz Tanulmányok. Publicationes Universitatis Miskolciensis, Sectio Philosophica, Tomus XIV. – Fasciculus 2. Miskolc, 2009.[7]
Hefner	Otto Titan von Hefner: Handbuch der theoretischen und praktischen Heraldik. Görlizt: (kiadó nélkül). 1887.
Hegedűs - Papp	Hegedűs Attila - Papp Lajos szerk.: Középkori leveleink 1541-ig. Budapest, 1991. [8]
Illéssy-Pettkó	Illésy János – Pettkó Béla: Az 1754–55. évi országos nemesi összeírás. Budapest: (kiadó nélkül). 1902.
Hóman Bálint 1920.	Hóman Bálint: A magyar címer történetéhez (1920) [Első kiadása: Turul 1921.] In: Hóman Bálint: Magyar középkor. (Hóman Bálint munkái I.) Szerk. Bárány Attila. Máriabesnyő Gödöllő, I. 2003. (első ikiadása 1938.) [9]
Horvát István 1833	Horvát István: Magyar Ország régi pólyás Tzímeréről. Tudományos Gyűjtemény 17. 1833/12. 76-84. [10]
Ipolyi	Ipolyi Arnold: Magyar mythologia. Pest: (kiadó nélkül). 1854.
Jakab-Szádeczky	Jakab Elek-Szádeczky Lajos: Udvarhely vármegye története a legrégibb időktől 1849-ig. Budapest, 1901.[11]
Kálmány 1887	Kálmány Lajos (1887), Mythologiai nyomok a magyar nép nyelvében és szokásaiban. A hold nyelvhagyományainkban. Értekezések a Nyelv- és Széptudományok Köréből. 14. 1887/5: 3–20
Kalmár 1966/67.	Kalmár János: Hunyadi Mátyás bécsi hadseregének pajzsai. Folia Archeologica 18. 1966/67.[12]
Karácsonyi 1896	Karácsonyi János: Békésvármegye története. Gyula: (kiadó nélkül). 1896.
Karácsonyi	Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. Budapest: (kiadó nélkül). 1900–1901.
Kelemen 2017	Kelemen Sándor Tomi: Kornya Mihály és családja származástörténete. Szalárd: (kiadó nélkül). 2017.
Kempelen	Kempelen Béla: Magyar nemes családok. Budapest: (kiadó nélkül). 1911–1932.
Kiss 1839	Kiss Bálint: Magyar régiségek. Pest, 1839 (új kiadása: 2012)
Kiss Farkas Gábor	Kiss Farkas Gábor: Imagináció és imitáció Zrínyi eposzában. (hely nélkül): L’Harmattan. 2012. ISBN 978-963-236-641-8
Kőszeghi	Kőszeghi Sándor: Nemes családok Pestvármegyében. Budapest: (kiadó nélkül). 1899.
Kristó, Anjou	Kristó Gyula: Az Anjou-kor háborúi. Budapest: Zrínyi. 1988.
Lánghy	Eschenburg Joachim János: (Encyclopedia vagyis) A’ tudományok’ esméretére tanító könyv. Németből ford. Lánghy István. Pest: (kiadó nélkül). 1827.
Lendvai	Lendvai Miklós: Temes vármegye nemes családjai I–III. Budapest: (kiadó nélkül). 1905.
LexVoc	Gyula Zolnai-Istvan Szamota: Lexicon Vocabulorum Hungaricorum. [1906] Charleston, 2009
Lővei 2019.	Lővei Pál: A középkori magyar királyság pálos kolostoraiból ismert síremlékek. In: Építészettörténeti írások Guzsik Tamás emlékére. Összeállította Katona Vilmos. Budapest, 2019. 121-147. [13]
Madar	Madar Ilona: Fejezetek Zoboralja társadalomnéprajzához. Folklór és etnográfia, 51. szerk. Újváry Zoltán. Debrecen, 1989
Magyar 2018	Magyar Zoltán: A magyar történeti mondák katalógusa. Típus- és motívumindex. Kairosz, Budapest, 2018. I–XI.
Má. kir. Emlkönyv.	Mátyás király. Emlékkönyv születésének ötszázéves évfordulójára. I. Szerk.: Lukinich Imre. Bp., I-II. 1940.[14]
Maksay	Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén. Budapest, 1990
MCK	Magyarország címeres könyve (Liber armorum Hungariae) I. kötet (A-C). szerk. Alapi Gyula. Budapest, 1913[15][16]
Micu	[Samuel Micu Klein:] Lexicon valachico-latino-hungarico-germanicum. ...a pluribus auctoribus... Buda, 1825. [17]
Mika, 1893	Mika Sándor: Erdélyi hadizászlók 1601-ből (1893) (In: Ódon Erdély. Művelődéstörténeti tanulmányok. Válogatta, sajtó alá rendezte, szerkesztette, az előszót írta és a jegyzeteket készítette Sas Péter. Budapest : Neumann Kht., 2004)
M. kat lex.	Magyar katolikus lexikon
M.N.Zs.K.	Magyar Nemzetségi Zsebkönyv. Kiadja a Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság, Budapest; I.Rész: Főrangú csalások (1888); II. Rész: Nemes Családok (1905)
M. nyelvtört.	Magyar nyelvtörténeti szótár. szerk. Szarvas Gábor és Simonyi Zsigmond, Bp., I. (A-I) 1890
Mikó Árpád	Mikó Árpád: A reneszánsz művészet története Magyarországon. Budapest, 2011.[18]
Mocsáry	Mocsáry A.: Nemes Nógrád vármegyének históriai, geographiai és statistikai esmertetése. IV. Pest, 1826
Mokry 1823	Mokry Benjámin: Deák-magyar etymologiai lekszikon. Pest, 1823.[19]
MűvtÉrt.	Művészettörténeti Értesítő [20]
Nagy 1845	Nagy Nep. János: Hierolexicon polymathicum latino-hungaricum. Latin magyar köztanulatos egyházi műszótár. Szombathely, 1845.[21]
Nagy Iván	Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. I–XII. és pótlék kötet. Pest: (kiadó nélkül). 1857–1868. (I. 1857, II. 1858, III. 1858, IV. 1858, V. 1859, VI. 1860, VII. 1860, VIII. 1861, IX. 1862, X. 1863)
Nagy Iván 1872-1875	Czímertan, különösen tekintettel a magyar czímerészet történelmi fejlődésére írta fgy. Nagy Iván Budapesten 1872-1875-ben. Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) I. évfolyam 1. sz. 1994. 9-30. [22]
Nagy László, Erős	Nagy László: Az erős fekete bég. Nádasdy Ferenc. Bp., 1987
Neubecker	Neubecker, Ottfried: Heraldik – Ihr Ursprung, Sinn und Wert. Frankfurt am Main, 1977
Novák Ádám 2015	Novák Ádám: Vizsgálati szempont egy 15. századi arisztokrata működéséhez - Perényi János tárnokmester pecsétjei. Középkortörténeti Tanulmányok 8. Szegedi Középkorász Műhely. 2015. A VIII. Mediavisztikai PhD-Konferencia (Szeged, 2013. június 17-19.) előadásai. Szerk. Tóber Márta - Maléth Ághes.[23]
Novák, rodov.	Novák, Jozef: Rodové erby na Slovensku. Bratislava I. 1980, uo. II. 1986
NSz	Az MTA Nelvtudományi Intézetében levő akadémiai nagyszótár kézirata. (lásd TESz I. 64.)
Nyáry	Nyáry Albert: A heraldika vezérfonala. Budapest, 1886
NySz	Magyar nyelvtörténeti szótár. Szerk. Szarvas Gábor és Simonyi Zsigmond. Bp., I. (A-I) 1890
Nyulásziné	NYULÁSZINÉ STRAUB Éva: Öt évszázad címerei a Magyar Országos Levéltár címereslevelein – Wappen aus fünf Jahrhunderten auf Wappenbriefen im Ungarischen Staatsarchiv. Babits Kiadó, Szekszárd, 1999. (első kiadás: Corvina Kiadó, Budapest, 1987)
OklSz.	Szamota István – Zolnai Gyula: Magyar oklevél szótár. Budapest, 1906.
Orbán Balázs Szf.leír.	Orbán Balázs: A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból. Pest, 1868-73.[24]
Orbán 1889	Orbán Balázs: Torda város és környéke. Budapest, 1889. [25]
Orosz Ernő	Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger: (kiadó nélkül). 1906.
Oswald	Oswald, Gert: Lexikon der Heraldik. Lipcse, 1984
Ottlik 1834	Ottlik Dániel: A' tiszti íras-mód' sajat szavai Pest, 1834. (3. kiadás) [26]
Pálffy Géza Szt. Korona	PÁLFFY GÉZA: A Szent Korona és a koronaláda balesete 1638-ban. In: „Nem sűlyed az emberiség!”… Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára. Főszerkesztő: JANKOVICS József. MTA Irodalomtudományi Intézet Budapest, 2007 [27]
Pandula/Kollega	Pandula Attila: Halotti epitáfium címerek a Felvidéken. In: Kollega Tarsoly István szerk.: Genealógia. Budapest, III. 2015.
Pápai/Bod	Dictionarium Latino-Hungaricum... a Francisco Páriz-Pápai... intentione ac labure Petri Bod de F. Tsernaton V. D. Ministri M. Igeniensis. Tomus I. Posonii et Cibini, 1801. (Pápai Páriz Ferenc szótárának Bod Péter általi bővített kiadása.)
Pápai Páriz 1708.	Pápai Páriz Ferenc: Dictionarium Hungarico-Latinum, olim magnâ curâ à Clarissimo viro Alberto Molnár Szentziensi collectum... Lőcse, 1708.[28]
Pauly PSz.	Pauly Károly: Polgári és pörös szótár. Buda, 1827.
Perger 1843	Törvénytudományi műszótár. Közre bocsátja a' Magyar Tudós Társaság. Szerk. Perger János. Buda: (kiadó nélkül). 1843.
Pesty	Pesty Frigyes: Az eltünt régi vármegyék. Budapest I-II. 1880
Pesty 1885	Pesty Frigyes: Száz politikai és történeti levél Horvátországról. Budapest, 1885.[29]
Podhradczky 1856	Podhradczky József: Szent István király kettős keresztéről, mint az ország czímeréről. Magyar Academiai Értesítő. 16. 1856/3. 105-117.[30]
Püspöki Nagy, Rozsnyó	Püspöki Nagy Péter: Rozsnyó város címere. Pozsony: (kiadó nélkül). 1973.
Püspöki, Zseliz	Püspöki Nagy Péter. Zseliz város címere. Pozsony, 1976.
Rédei-Elek	Rédei Ferencz-Elek Emil: A Magyar földbirtok 1903. Magyarország 100 holdon felüli földbirtokosainak és haszonbérlöinek czímtára a mezögazdasági ingatlan becsértékének és a munkásviszonyok ismertetésével. Budapest, Pátria, 1903
RMK	Szabó Károly: Régi magyar könyvtár. I-III/1-2. Bp. 1879-1898
Schneider, 1935	Schneider Miklós: Fejérmegyei nemes családok. Székesfehérvár, 1935
Schneider, 1940	Schneider Miklós: Vas vármegye 1726/27. évi nemességvizsgálata. Szombathely, 1940
Schneider, 1939/1754	Schneider Miklós: Vas vármegye 1754. évi nemesi összeírása. Szombathely, 1939
Schneider, 1939	Schneider Miklós: Vas vármegye 1835. évi nemesi összeírása. Szombathely, 1939
Schneider, 1941	Schneider Miklós: Vas vármegye nemesi összeírásai 1781. Szombathely, 1941
Segner	Segner, Felix Ladislaus von: Der ungarische Adel. Grafenau, 1969
Siebmacher	Nagy Iván, Csergheö Géza, szerk.: Der Adel von Ungarn samt den Nebenländern der St. Stephanskrone. Nürnberg, 1885-1893. Reprint. Neustadt an der Aisch: Bauer & Raspe. Inhaber Gerhard Gessner, 1982
Spener	Spener, Philipp Jakob: Operis heraldici pars generalis & specialis. Frankfurt [Main], 1717 (Spener, Insignium Theoria Seu Operis Heraldici Pars Generalis. Frankfurt [Main], 1717 című művének első kiadása, Uo. 1690. A Historia insignium illustrium című speciális rész 1680-ban jelent meg Frankfurtban, melyet az Insignium theoria című általános résszel együtt is kiadtak Opus heraldicum címmel.)
SRH	Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum. Ebendo operi praefuit Emericus Szentpétery. I-II. Budapestini, 1937-1938
Staut 1834	Staut József: Közönséges levelező... segédkönyv... Kassa, 1834. [31]
Szabó L. 1910	bártfai Szabó László: A Hunt-Paznan nemzetségbeli Forgách család története. Esztergom, 1910
Szacsvay Éva	Szacsvay Éva: Protestáns ördögképzetek. In: KRIZA JÁNOS NÉPRAJZI TÁRSASÁG ÉVKÖNYVE 8. Szerkesztette: Czégényi Dóra - Keszeg Vilmos. Kolozsvár 2000. [32]
Szálkai 2010	Szálkai Tamás: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemeslevelei (1535-1811) és nemesi iratai alapján. Debrecen, 2010. (PhD értekezés) [33]
Szamota, Murmelius	SZAMOTA ISTVÁN: A MURMELIUS-FÉLE LATIN-MAGYAR SZÓJEGYZÉK 1533-ból. BUDAPEST, 1896.[34]
Száz., Századok	Századok A Magyar Történelmi Társulat folyóirata. Budapest,1867-
Szenci Molnár 1604	Szenci Molnár Albert: Dictionarivm Vngarico-Latinvm. Nürnberg, 1604.[35]
Szenci Molnár 1621	Szenci Molnár Albert: Dictionarium Ungarico-Latinum. Heidelberg, 1621.[36]
Szendrei 1896	Szendrei János szerk.: Magyar hadtörténelmi emlékek az ezredéves országos kiállításon. Budapest, 1896.[37]
Szikszai Fabricius	Szikszai Fabricius Balázs: Nomenclatura seu dictionarium Latino-Ungaricum clarissimi viri d. Basilii Fabricii Szikzovii : : editio prioribus limatior et multo auctior cum indice duplici / opera Emerici A. Sz. Uyfalvii. Debrecini. M.DC.XIX.[38]
Szilágyi	A magyar nemzet története. Szerk. Szilágyi Sándor. Budapest: (kiadó nélkül). 1896.
Tagányi 1880	Magyarország címertára. KIADJA: ALTENBURGER G. és RUMBOLD B. A SZÖVEGÉT IRJA: TAGÁNYI KÁROLY. BUDAPEST, 1880. 53-54. (Új kiadása: Arcanum DVD könyvtár. IV. Családtörténet, heraldika, honismeret. Arcanum Adatbázis Kft. DVD-ROM, Budapest, 2003.)
Tardy Lajos	Dernschwam, Hans: Erdély, Besztercebánya, Törökországi útinapló. Közreadja: Tardy Lajos, Budapest, 1984.
TESz	A magyar nyelv történeti etimológiai-szótára. Bp., I-III. 1967-1976
Thallóczy 1897	Thallóczy Lajos – Barabás Samu szerk.: Codex Diplomaticus Comitum de Blagay. A Blagay család oklevéltára. Budapest, 1897.[39][40][41]
Tóth 1909-1910-1912	Tóth Sándor: Sáros vármegye monográfiája. Budapest, I-III. 1909-1910-1912. [42][43]
Tört fog.	Magyar történelmi fogalomtár. szerk. Bán Péter. Pozsony, I-II. 1989
Tört. segéd.	A történelem segédtudományai. Szerk. Kállay István. Bp., 1986
Turul	Turul A Magyar Történelmi Társulat, a Magyaor Országos Levéltár és a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság közlönye. Budapest, 1883-1950, 1992-
Új tájsz., ÚMT	Új magyar tájszótár. főszerk. B. Lőrinczy Éva. Bp., I. 1979
Vass József 1862.	Vass József: Hazai és külföldi iskolázás az Árpád-korszak alatt. Pest, 1862.
Verseghy 1826	Verseghy Ferenc: Lexicon terminorum technicorum, az az Tudományos mesterſzókönyv. Buda, 1826.[44]
VU	Vasárnapi Ujság [45]
WAU	Wappenbuch des Adels von Ungarn (Siebmacher, J. - Csergheő G.)
Zolnay	Zolnay László: Kincses Magyarország. Bp., 1977