Heraldikai lexikon/Színtörvény

Névváltozatok:

színszabály (Avar 55.), színkánon [1]
Rövidítések

en: the law of tinctures, tincture convention, the rule of colour, de: heraldische Farbregeln

"...az Értzekre nézve szoros Rendszabás: hogy Értzben Értzet előállítani nem szabad. (Horvát István Tud. Gyűjt. 1833/12. 83.[2])

"A Czimertannak fő szabálya az, hogy festékszín színre és érez érczre sohase jöjjön, az az a paizs színétől a benne lévő ábra annyira különbözzék, hogy egyik színből, másik érczből legyen." (Nagy Iván 1872-1875. 20.)

"...a czímertan főszabálya: «fémre máz* s viszont,» [ne alkamaztassék] [* «metalla metallis, colores coloribus inscribantur» - és «soll Farbe nicht auf Farbe, Metall nicht auf Metall zu stehen commen» - a mit a tan intentiója szerint helyesen és szabatosan magyarúl is fogalmazhatunk, hogy «fémre fém, festékre festék ne alkalmaztassék»]" (Nagy Iván Turul 1886/4. 163.)

A heraldikában az a szabály, hogy színre szín és fémre fém nem helyezhető. Magyarországon a megfogalmazása már Pápai Páriz Ferenc 1695-ben megjelent címertani munkájában is szerepel: „Color colori non potest superstrui; nec metallo debet induci metallum: quae perpetua est regula Heraldicorum”. (168. lap) Immanuel Webernél: "ne metalla metallis, colores coloribus inscribantur" (1636. 40.).

A magyar heraldikában nagyon gyakori ezen szabály megszegése, ami itt már nem a címerek antiheraldikus jellegét képezi, hanem a magyar heraldika egyik jllegzetességének, egyfajta kvázi magyar heraldikai szabálynak is tekinthető. A címerek nagy részénél a színtörvény megsértését a magyar címeres levelek címerleírásai úgy küszöbölik ki, hogy a pajzsmezőben látható címerképet „természetes színűnek” mondják, ami kivételt képez a színtörvény alól. Egyes külföldi heraldikusok a magyar heraldika színtörvényének megsértését úgy magyarázzák, hogy a magyar heraldikában (és a közép európai heraldikában) prémnek tekintik a vörös és a fekete színt, és a prémekre szintén nem vonatkozik a színtörvény. A cseh (és néha a német) heraldikában van is adat arra, hogy a cobolyprémet feketével, a nyestprémet pedig vörössel jelölik.

A színtörvény csak a mező vagy az alap és a fő címerábra borítására vonatkozik. Nem vonatkozik az állatok fegyverzetére sem. Így pl. az ezüst oroszlán fegyverzete (karmai, fogai, nyelve) lehet akár arany is. Ha az ezüst oroszlán vörös alapon található és zöld hármas halmon áll, ez is rendben van, mert az ezüst oroszlán és a zöld hármas halom egyaránt a vörös alapra van helyezve, valamint a hármas halom a mellék-címerkép, amelyik nem nem kell feltétlenül követnie a színtörvényt.

A színtörvény nem vonatkozik: a prémekre, pajzsfőre, pajzstalpra, rámára, telekre, fegyverzetre (pl. arannyal fegyverzett fekete sas), díszítésre (pl. vörös rózsákkal díszített kék cölöp), a mellék-címerábrákra (bár itt is ajánlatos betartani), a cölöpölt, vágott stb. alapra (pl. ezüsttel és kékkel vátott alapon kék oroszlán), a mellékjegyekre és a címertörést szolgáló jegyekre (tornagallér, származésjegy, stb.), a hivatali jelvényekre, a külső címerrészekre és tartozékokra (sisak, sisakdísz, sisakkorona, sisaktakarók, pajzstartók, címersátrak és -palástok, stb.). Tehát általában csak a pajzsra vonatkozik (de ott sem mindenhol), azon kívül nem érvényes.