Heraldikai lexikon/Szent Mihály

Mihály arkangyal alakja a reménységet, az örök életbe vetett hitet és a küzdeni akarást jelképezte, harcot a kísértések, a bennünk élő gonosz ellen, a képességet a szellemi megújulásra. Szent Mihály a négy arkangyal egyike, kiket Dániel próféta megnevez könyvében, s a Jelenések könyve szerint az utolsó ítélet idején is fontos szerepet kap, az égi seregeket vezeti majd a végső összecsapásban.

Zilah címere

Szent Mihályt ábrázoló váci hordófenék-faragvány, 19. század

Szent Mihály arkangyal kardos alakja a lélek megmérettetése közben, a mérleg serpenyőjét lehúzó ördög alakjával

Művészi ábrázolásokon a mennyei seregek vezéreként páncélt visel, kezében kardot vagy lándzsát tart. Az életből a halál kapujába lépő ember kísérője is Szent Mihály, testünk koporsóba tétele után úgymond Szent Mihály lován vagy szekerén távozunk a földi világból. Ezért gyakorta ábrázolják falképeken karddal és mérleggel a kezében, amely a halálunk után bekövetkező lelki folyamatokat jelenti: a másvilágra való átlépést, tetteink megmérettetését és a mennyei ítélőszék döntését felettünk.

Számos csillagászati és asztrológiai képzet is társult Mihály arkangyalhoz. A tavaszi és nyári égbolton uralkodó Göncölszekér a néphagyomány szerint Szent Mihály szekere, a Tejút pedig annak útja, melybe a megholt lelkek távoznak. A lélek megmérettetésének motívuma, azaz Szent Mihály karddal és mérleggel való ábrázolása megjelenik a Kolozs megyei Magyarpalatka templomában, a szentélyt elválasztó diadalív déli pillérének oldalán. A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Ófehértó templomának diadalívén, a felvidéki Kassán a Szent Mihálykápolna északkeleti szentélyfalán ugyanezen koncepció jelenik meg, ahol az attribútumok, mint a kard, a mérleg a súlyokkal és a lelket lehúzó ördögi alakokkal jól ki vehető.

Irodalom

Sashalmi-Fekete Tamás: A kardhoz kapcsolódó eszmék és rítusok a középkori és kora újkori Magyarországon, különösképpen Erdélyben és Székelyföldön. In: BÍRÓ CSILLA – NAGY DÓRA szerk.: Magyarságkutató Intézet évkönyve 2022. A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 62. Budapest, 2023. 415-445. [1]