Heraldikai lexikon/Telegdi János
https://hu.wikipedia.org/wiki/Telegdy_J%C3%A1nos
JERNEY JÁNOS ezt írja róla: „Telegdi János, korának tanult és nagytekintetü fia, Telegdi Miklós pécsi püspök s az esztergomi érsekség helyettesének rokona, szül. 1574 ben. Az egyházi hivatalokban mint esztergomi nagyprépost, 1608-ban már briznai, később nagyváradi és nitrai püspök, végre 1624-ben mint kalocsai érsek tündöklött; meghalt 1647-ben. E Rudimentákat 24 éves korában, tehát hihetökép tanulás végett külföldön jártakor (Leydenben) nyomata". (Tudománytár. Új foly. VIII. köt. 1840. Értekezések, VIII. sz. Közlemények a hún-scitha betűkkel irott Turócz vármegyei régiségről 110. 1. jegyz.) — SZABÓ KÁKOLY erre ezt a helyes megjegyzést tette: „Ezen állítás irányában némi kétkedést támasztott bennem már maga a nyomtatási hely, Leyden, melynek ekkor virágzott református akadémiáján a katholikns püspök rokona alig tanulhatott. Kétkedésemet még inkább emeli Baranyai Decsi Jánosnak Telegdihez intézett s annak munkája előtt megjelent levele, melyből kitűnik, hogy Telegdi nem sokkal munkája kiadása előtt, az ekkor Marosvásárhelyt lakott Decsivel találkozott, öt ez ügyben megkérdezte s ennek buzdító tanácsára nyomatta aztán ki munkáját Leydenben, hol hihetőleg mint tanuló tartózkodott; bajos ugyanis föltennünk, hogy a pécsi püspök rokona a távol M.-Vásárhelyt lakó református Decsivel bizodalmas viszonyban állott, s ha a munkáját ki akarja adni, épen a leydeni nyomdához fordult volna. Decsi levelének végső szavai: Deus ... vos nobiscum ac cum tota ecclesia orthodoxa conservet, ex animo precor — szerintem világos bizonyságai annak, hogy Telegdinek reformátusnak kellett lenni, miután tudjuk, hogy az orthodoxa ecclesián az akkori reformátusok csak saját egyházukat értették Mindezek alapján bizonyosnak tartom, hogy a székely alphabet kiadója nem egy személy a hasonnevű kalocsai érsekkel, s azt hiszem, aligha csalódom, ha őt az Erdélyben máig is birtokos Telegdi családból valónak gyanítom." (Budapesti Szemle. Új foly. V. köt. 1866. A régi hím-székely írásról 123. 1. jegyz.) [Sebestyén 1916. 92.]
A személyére vonatkozólag csak egyetlen műve, a Rudimenta ad számunkra felvilágosítást. Sebestyén szerint (92.) 1598-ban már idős ember lehetett. Noha műve csak kéziratban maradt fenn, sokáig tartotta magát az a nézet, hogy 1598-ban Leydenben megjelent. Csak kéziratos (gyakran romlott) másolatai ismertek (két marosvásárhelyi, hamburgi, két budapesti, geisseni, két nagyenyedi, fogarasi). A 17-18. század csaknem minden tudományos rovásírással kapcsolatos termelésének Telegdi Rudimentája volt a forrása.
Az újabb kutatások szerint a wittenbergi egyetemre 1581. július 29-én iratkozott be egy Johannes Telegdi nevű erdélyi diák. Ha a két személy azonos, akkor a Rudimenta szerzője 1598-ban még nem lehetett öreg ember. A bihari Mezőtelegden élt egy Telegdy nevű család, mely a Csanád nemzetségből származott. Ennek Mihály nevű tagja 1567-69 között a hat székely szék és az udvarhekyi vár főkapitánya volt. Mivel részt vett a Báthori elleni harcokban, 1575-ben menekülnie kellett. Beregszentmiklósi birtokán kezdett kastélyépítésbe, melyet a halála után idősebb fia, János folytatott, aki 1596. október 26-án esett el a mezőkeresztesi csatában. Telegdi Mihály azonban katolikus volt, így nem valószínű, hogy egy a János lenne a Rudimenta szerzője. (Zsupos, 2015. 4.).
Néhány lapra terjedő művét elkészülte után bemutatta BARANYAI DECSI JÁuosnak, a marosvásárhelyi református főiskola tanárának. Ő írta 1598. márc. 5-ki kelttel azt a levelet, melyet Telegdi művével együtt ki akart nyomatni. Baranyai figyelte meg, hogy a székely írás jobbról balra halad, és a magyar nyelv összes hangja számára van betűje.