A trófeum vagy trófea a címer külső díszei közé tartozó címerképek. Tulajdonképpen antiheraldikus címerdísz. A hanyatló heraldika korában jelentek meg a pajzs alatt a hadi dicsőség kifejezésére, az ellenségtől szerzett hadizsákmány képében. Főképp hadi eszközök tartoznak ide, mint ágyúk, ágyúgolyók, zászlók, lándzsák, dobok, kardok, puskák, sisakok, páncélok, más fegyverek, stb., esetleg más jelképes eszközök, mint pl. a bőségszaru, arabeszkszerű díszítések.

Trófeum Magyarország és Dalmácia címerével, Cassianus: De institutis coenobriorum, Buda, 1490 k., a harmadik könyv címlapja
Trófeum Magyarország címerével, Cassianus: De institutis coenobriorum, Buda, 1490 k., fol. 86r
Báró Barkóczy címer
A trófeum Apaffi György síremlékén Éber László leírásában: "Balra az indák hajlásai, a szőlőlevelek és fürtök között két keresztbe tett, szíjjal ellátott szablya, mögötte mellvért és egy pár vaskeztyü, fölötte a fedőlapon levőhöz teljesen hasonló sisak tűnik elő. E harczias jelvényeknek a jobb oldalon alul mezei ágyú modellje, két lovasdob, keresztbe tett és a kereszteződésnél összekötött két zászló, fölötte pedig tollas, hasított süveg felel meg."104.

Névváltozatok: trophæum: gyö́zedelem' emlekezetire tétetett jel, jegyi épǘlet (Pápai/Bod 629.), tört fegyverek (Szendrei János ArchÉrt. 1905. 395.[1]), fegyvercsoportozat (Vasárnapi Ujság 1900), háboru jelképei (Thaly Kálmán, VU 1867/18. 216.), hadi trófea; trófeum (epitáfiumcímer címszó; Magyar művelődéstörténeti lexikon. Középkor és kora-újkor. II. Főszerk. Kőszeghy Péter. Budapest, 2004. 340-342.), hadi trofeum (Divald Kornél ArchÉrt. 1918-1919. 90. [2]), hadi trófeum (Pandula In: Kollega - Genealógia III. 155.), hadi jelvények (Szendrei 1896. 560.), harczias jelvények (Éber László ArchÉrt. 1902. 104.[3]), győzelmi jelvény, trophaeum, trophaeum-szerű jelvény (Avar Anton 2019/4. 172.), trófea

de: Armatur, cs: trofeje


Rövidítések:

Használata főleg a 17.és 18. században terjedt el. Néha nemcsak a pajzs alatt, hanem a pajzs oldalai mentén is ábrázolták. Előképeinek a pajzs mögött már a reneszánsz korában, a 15. századtól megjelenő díszítő eszközök tekinthetők. Lengyelországban a pajzs körüli díszek neve volt az armatúra (vö. Miczkiewicz)[1] Épületek homlokzatán és kandallókon, de emlékérmeken is ábrázolt címereken is gyakori a hadi trófeák ábrázolása. Használatát a heraldikusok ma rossz szokásnak tekintik, mert némileg megterheli a pajzs kompozícióját.

Az ókorban szokásban volt a győzelmi oszlop, tropaeum állítása, melyen az ellenségtől zsákmányolt fegyvereket ábrázolták. A rómaiknál már a köztársaság korában előfordult és a császárkorban is fennmaradt. Talán a germánoknál meglevő antefixa ora truncis arborum mintájára alakult ki. Eredetileg a győzelem színterén felállított oszlop, diadaljel volt. Gyakran ábrázolták a pénzérméken is. Idővel monumentális építmény lett, melynek csúcsára helyezték a fegyverekkel teleaggatott oszlop kőből faragott szoborképét (tropaeum). Ilyen emlékművet állított Pompeius a pireneusi hágón (Tropaeum Pompei), Augustus Nizza mellett (Tropaeum Augusti), és egy ilyen emlékmű látható Dobrodzsában is, az Adamclisi-i római kori ványroserődtől nem messze.

http://adatbazisokonline.hu/adatbazis/cimereslevel-adatbazis/adatlap/348

http://adatbazisokonline.hu/adatbazis/cimereslevel-adatbazis/adatlap/49

Kép: évszázados dúlás és rombolás Benczúr Bélától (Arcanum DVD IV.)

  1. A. Miczkiewicz: Pán Tadeáš, Pozsony 1962. 366. lap.

Lásd még

szerkesztés

ágyú