Heraldikai lexikon/William Camden

William Camden (London, 1551, május 2 – Chislehurst, 1623. november 9) angol történész, heraldikus.

Apja, Sampson Camden a Company of Painter-Stainers festőcéh tagja volt. 1566-ban az oxfordi egyetem Magdalen Collegea, Broadgates Hall, végül Christ Church nevű kollégiumainak a hallhatója volt. Ez utóbbin ismerkedett meg Sir Philip Sidney-vel, aki bátorította történészi törekvéseit. 1571-ben tért vissza Londonba tanulmányai befejezése nélkül. 1575-ben a westminsteri iskola tanára lett, ami lehetővé tette számára, hogy a nyári szünetek alatt sokat utazzon az országban és történeti kutatásokat végezzen. 1593-tól négy évig az iskola igazgatója volt, majd Clarenceux címerkirálya lett. Ekkor már közismert személyiség volt. A tisztséggel fel akarták szabadítani a tanítás kötelezettségei alól, hogy idejét a kutatásnak szentelhesse. A College of Arms az ő idjében a heraldikai és genealógiai kutatások mellett a történetkutatás egyik központja is volt. Kinevezése kiváltotta Ralph Brooke herold rosszallását, aki Camdent -- a Britanniát támadva -- pontatlansággal és plágiummal vádolta. Camden, valamint Fulke Greville, Sir Edward Hoby, Baron Burghley és Erzsébet királynő a címertani reform híve volt, ami elősegítette címerkirályi kinevezését.

1609-ben Chislehurstban, Kentben telepedett le. Gyakran betegeskedett, de tovább folytatta a munkát. 1622-ben Oxfordban megalapította a világ első történetkutatói lektori intézetét, mely ma is működik Camden Chair in Ancient History néven. Ugyanebben az évben szélütés érte és a következő évben meggalt. A Westminster Abbey-ben temették el.

Ő írta az első földrajzi művet a Brit szigetekről és I. Erzsébet uralkodásáról. 1577-ben, Abraham Ortelius bátorítására kezdte írni Britannia című földrajzi és történeti művét latinul. Első kiadása 1586-ban jelent meg, melyet 1607-ig hét további követett. Első angol nyelvű kiadása Philemon Holland által (valószínűleg Camden felügyelete alatt) 1610-ben jelent meg. Igyekezett mindenhova személysen ellátogatni, az eredeti dokumentumokat tanulmányozni, hogy a saját szemével lássa azokat és vonja le belőlük a megfelelő következtetéseket.

1597-ben Lord Burghley felvetette, hogy írja meg Erzsébet királynő uralkodásának történetét. Ezért szabad hozzáférést biztosított számára a saját és számos állami levéltárba. A munkát 1607-ben kezdte és a királynő uralkodásának történetét műve első részében 1597-ig dolgozta fel. Könyve 1615-ben jelent meg Annales Rerum Gestarum Angliae et Hiberniae Regnate Elizabetha címmel. A második részt 1617-ben fejezte be, de csak halála után 1625-ben, Leidenben adták ki, majd ezt az 1627-es londoni kiadás követte.

További művei közé tarzozik egy görög szótár, a britqnnia számára gyűjtött anyag Remaines of a Greater Worke, Concerning Britaine (1605) címmel, mely ott nem került felhasználásra, a puskaporos merénylők (Gunpowder Plotters) perének hivatalos beszámolója és a Westminster Abbey sírköveinek leírása.

Heraldikai vonatkozású művei a Discourse of Orders in Britain, [Britannia című művében, 1594;] valamint a The Discoverie of certain Errors in the 'Britannia' 1594-es kiadása, Ralph Brooke által 1596-ban (reprintje 1724-ből. Ezek forrásként szolgáltak John Guillim számára is.