Wikikönyvek

Humán tudományok/Humán tudományok/Történelem

A tudomány ágai szerkesztés

A legelső két nagy kategória az absztrakt tudományok és a tapasztalati tudományok. A tapasztalati tudományok empirikusak, és a valóság megismerését célozzák meg (a relativizmus a „valóság megismerése” kifejezés használatát vitatná). Az absztrakt tudományok csak elvont (tiszta) fogalmak közötti összefüggések megismerését célozzák meg, ilyen a matematika. A platonista filozófia a felosztást úgy értelmezheti, hogy a matematika az ideák világát tanulmányozza. A tapasztalati tudományokon belül elkülönítik a természeti és a társadalomtudományokat, valamint a bölcsészetet. A természettudományok a valóság azon jelenségeit kutatják, amelyekben az emberi társadalom nem játszik jelentős szerepet. A társadalomtudományok kifejezetten az emberi közösséggel kapcsolatos tudományok. A Bölcsészet ágai (például esztétika, etika) az ember különböző társadalmi szintű tevékenységeivel foglalkoznak. Bizonyos nézetek a tudományt egységesnek tartják, és így egyet értenek a társadalomtudományok és bölcsészet alapvető empirikus voltában, vagy legalábbis abban, hogy ez kell, hogy legyen a tudományos norma. Más nézetek szerint a társadalomtudományokat és a bölcsészetet alapvetően más módszer jellemzi, vagy módszertelenség, így tapasztalati tudománynak való besorolásuk vitatható.

A társadalomtudományokat bölcsészeti területeket közös megjelöléssel humán tudományoknak nevezik, szembeállítva az élő- és élettelen természettudományokkal és azok alkalmazott ágaival a reál tudományokkal. A kifejezetten az emberrel magával, mint biológiai és társadalmi lénnyel foglalkozó alap- és alkalmazott tudományok e két nagy szféra határán vannak (fizikai és kulturális antropológia, pszichológia, humánetológia, orvostudomány)

Ezen kategóriákon belül további osztályozásokat is szokás tenni.

Absztrakt tudományok szerkesztés

  • Matematika, tiszta matematika formájában, ami definíciókból, tételekből és bizonyításokból áll.
  • Logika

Természettudományok szerkesztés

Társadalomtudományok és Bölcsészet szerkesztés

Alkalmazott tudományok szerkesztés

Alkalmazott élettudományok szerkesztés

Műszaki- és élettelen természettudományi területek szerkesztés

Alkalmazott társadalomtudományok szerkesztés

Alkalmazott multidiszciplinák szerkesztés

Interdiszciplináris tudományok szerkesztés

Léteznek a fenti beosztásba nem illeszthető, ún. interdiszciplináris (szakmaközi, határterületi) tudományok is. Ezek gyakran a tudományos kutatómunka legintenzívebben fejlődő, legtöbb lényeges és valóban új eredményt felmutató szakterületei. A határtudományok lehetnek

  • szűkebb értelemben vett interdiszciplinák vagyis két klasszikus tudományág módszertani érintkezései, mint a
    • Asztrobiológia, a csillagászat és az élettudományok határterülete.
    • Biomatematika, a biológia és matematika határterülete. Magában foglalja a biometriát és a biostatisztikát is.
    • Biofizika, a biológia és fizika határterülete. Biológiai jelenségek fizikai módszerekkel történő kutatásával foglalkozik.
    • Biokémia, a biológia és kémia napjainkban gyorsan fejlődő határterülete.
    • Bioinformatika, a biológia és az informatika határterülete. Biológiai problémák informatikai vizsgálatával foglalkozó rohamosan fejlődő tudomány. Egyik kiemelkedően fontos kutatási területe a molekuláris bioinformatika, amely a biológiai információhordozó molekulák (nukleinsavak, fehérjék) szekvenciájának elemzésével foglalkozik. Másik fontos területe a szupraindividuális bioinformatika, amely az ökológiai rendszerek szimulációját és környezeti információs rendszerek komplex fejlesztését jelenti.
    • Fizikai kémia, kémiai folyamatokat, jelenségeket fizikai módszerekkel vizsgáló tudomány. A fizikai kémia körébe tartozik a termodinamika, reakciókinetika, elektrokémia, fotokémia, kolloidika.
    • Paleontológia azaz őslénytan, ami sajátosan biológiai és geológiai tudomány egyszerre. (Nem tipikus határtudomány, de mindkét tudományág joggal magáénak tekinti)
  • multidiszciplinák vagyis olyan új ismeretrégiók, amely több (néha kifejezetten sok) független tudomány eredményeit ötvözik, egy meghatározott nézőpont érdekében, mint
    • Informatika, az informatikának van olyan ága, amely szinte a matematika absztrakcióját éri el, más részei teljesen mérnöki területek. A legtöbb alkalmazásközeli esetben pedig humán tudományok eredményeit is alkalmazza.
    • Kognitív tudomány, pszichológia, neurobiológia, matematikai határterület.
    • Antropológia, embertan, az egyik ága a társadalomtudományok, a másik a természettudományok része.
    • Vallástudomány, a vallás történeti, pszichológiai, szociális kérdéseit vizsgálja.
  • transzdiszciplinák amelyek nagyon sok és nagyon különböző tudományágat egyesítenek, szintetizálnak és emelnek magasabb szintre, mint például az
    • urbanisztika, amely a települések, térségek életének, működésének, változásainak összefüggéseit tárja fel, azok fenntartható fejlesztésének megalapozása céljából, a földrajz, a társadalom- és gazdaságtudományok, a műszaki ismeretek számos részterületének ismeret- és eszköztárát alkalmazva, vagy a
    • humánökológia, amely a természet- és társadalom komplex összefüggéseit kutatja, felhasználva és új megvilágításba helyezve a biológia, geokémia, geofizika, földrajz, biomatematika, klímatológia, földtörténet, a mezőgazdasági és műszaki tudományok, pszichológia, szociológia, antropológia, közgazdaságtan, történettudomány, politikatudomány, nyelvtudományok, művészet- és kultúrtörténet, valamint a filozófiatörténet eredményeit is.

Segédtudományok szerkesztés

A segédtudományok több tudománycsoportot ölelhetnek fel az adott tudomány részterületeként; pontosabban a segédtudományok olyan szakterületek, amelyek a tényleges tudományáguk fő kutatási irányától többé-kevésbé elkülönülten művelt szűk tudományos témákkal foglalkoznak. A segédtudományok művelésében gyakori jelenség a képzett tudósok és a hobbisták álláspontja, tudományos hipotézise közötti elképesztő különbség.

Kérdéses besorolhatóságú ismeretterületek szerkesztés

  • Matematika: Egyesek természettudománynak, mások társadalomtudománynak tartják, vannak, akik szerint „műszaki tudomány”; mások „absztrakt tudománynak” mondják. Galileo Galilei szerint nyelv, amelyen a természet könyve íratott. Sokak szerint önmagában nem tudomány, hanem a tudományos gondolkodás segédeszköze, de minden tudomány annál inkább tudomány, minél „több benne a matematika”, azaz minél pontosabbak a vizsgált hipotézisek megfogalmazásai. Matematikai módszereket ma már szinte minden tudomány alkalmaz a történettudománytól és a nyelvészettől kezdve az alkalmazott tudományokig. A matematika besorolása és mibenlétének eldöntése ma is élő tudományfilozófiai probléma.
  • Jogtudomány, a hazai vagy nemzetközi joganyag önmagában nem tudomány, a jogelvek rendszere filozófiai és államelméleti kérdés, a jogtörténet vagy az összehasonlító jogtudomány viszont egyértelműen társadalomtudományok.
  • Politikatudomány, a politikát egyesek, mint a hatalom megszerzésének és megőrzésének „tudományát”, mások mint a közügyekkel való törődést, azaz mint társadalmi tevékenységet tekintik. Ebben az értelemben egyik sem tudomány. Ha azonban a politikai jelenségek vizsgálatát, mint társadalomtudományi nézőpontot tekintjük, akkor valóban indokolt politikatudományról beszélni.

Kérdéses tudományosságú ismeretterületek szerkesztés

Egy ismeretterület tudományossága kérdéses lehet abban az esetben, ha egy terület fejlettsége még nem érte el a tudomány szintet (proto-tudományok), vagy ha fejlett gondolati rendszerrel (elterjedtséggel, alkalmazással) rendelkezik ugyan, de a tudósok többsége szerint áltudomány. A két kategória megkülönböztetése gyakran nehéz, mert gyakran előfordul, hogy egy ígéretes proto-tudomány később nyilvánvaló áltudománnyá fejlődik.

  • Feltehetőleg inkább proto-tudomány kategóriába esők:
    • Akupunktúra, alternatív medicina, amely a keleti hagyományos gyógyászat része, az orvostudományba való integrálódása napjainkban folyik.
    • Grafológia, a tudósok többsége szerint jelenlegi formájában és gyakorlatában nem felel meg a tudományosság kritériumainak, sok esetben visszaélések, megtévesztések eszköze.
    • Memetika, jelenleg proto-tudomány állapotban van
  • Filozófia, csak egyesek szerint tudomány, viszont sokszor a bölcsészethez sorolják, de nevezték már a „tudományok tudományának” és a „teológia szolgálóleányának” is. Sokan tudományos igényességgel kifejtett világnézetnek tekintik. Filozófiából annyi van, ahány számottevő filozófus működött valaha is. A nemzetközileg elismertebb egyetemek filozófia szakain lényegében filozófiatörténetet, esetleg összehasonlító filozófiatörténetet tanítanak, ami viszont nyilvánvalóan tudomány. Egyes szakfilozófiai kérdések szorosan kapcsolódnak más tudományok tevékenységéhez.
  • Teológia, vannak tudományos sajátosságai, de tudományossága kérdéses (lásd áltudomány), lehet egy sajátságos absztrakt tudomány vagy filozófia. Szinte minden komolyabb vallásnak van saját teológiája, bár ezek eltérő kidolgozottságúak, így nehéz a teológiáról általában véleményt alkotni. A bibliakutatás a filológia része, az egyháztörténet a történelem része.
  • Gyakran áltudománynak tartott területek: lásd Áltudomány
A lap eredeti címe: „https://hu.wikibooks.org/w/index.php?title=Humán_tudományok/Humán_tudományok/Történelem&oldid=162718”