HyperText Markup Language/Bevezetés

A HTML (HyperText Markup Language - Hiperszöveg leíró nyelv) az interneten lévő weblapokat felépítő nyelv. A HTML nem tekinthető igazi programozási nyelvnek, még lefordítani sem kell a kódot a gép számára (compiling). Ez egy leíró nyelv, tehát nincs benne szkriptelés, csak szöveg és kép megjelenítése, amit pedig a webböngésző végez el.

A HTML dokumentum egy szöveges állomány, a böngésző ezt tölti le mikor felcsatlakozik egy honlapra. Az oldalon található képeket, hangokat, videókat stb. közvetlenül nem tartalmazza a HTML kód, viszont utalást ad a böngészőnek, hogy azok hol találhatók a serveren, így az le tudja őket tölteni.

Az állományok hivatalos kiterjesztése a .htm vagy .html (gyakoribb). Bármilyen egyszerű szövegszerkesztő programmal készíthetünk vagy módosíthatunk HTML kódot (mentéskor ügyeljünk a kiterjesztésre!), de természetesen használhatunk az erre a célra kifejlesztett szerkesztőprogramokat is.

Szintaxis

A HTML-ben különböző formázóutasításokat adunk meg, úgynevezett tageket. Ezek < és > jelek közé zárt utasítások. Egy-egy utasítás hatását a záró utasításpárja szünteti meg, amely abban különbözik a nyitó utasítástól, hogy egy / jel van a < jel és az utasítás között. Például:

<utasítás> erre hat </utasítás>

A HTML nem különbözteti meg a kis- és nagybetűket, mindkettővel működik a kód. Ezért az <utasítás> ekvivalens azzal, hogy <UTASÍTÁS>.

Az utasítások nagy része opcionális elemeket - attribútumokat - is tartalmazhat, melyeket a nyitó tagekbe helyezzük.

<utasítás attribútum="opció"> tartalom </utasítás>

Az attribútumok értékadásánál az idézőjel nem kötelezõ, csak nagyon ajánlott, ugyanis szóközt tartalmazó opcióknál a böngésző esetleg félreértelmezi a kódot.