Ido nyelvkönyv/Nyelvtan

A nyelvrőlSzerkesztés

A nyelv szókincse a főbb európai nyelvek (angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol) szókincsére alapszik.

Minden szó valamilyen szófajhoz tartozik, ezeknek az idóban külön jelük van: Főnév: -o (egyes szám), -i (többes szám); Melléknév: -a; Határozó: -e; Az igei végződéseket lásd az igénél.

Természetesen egyes segédszavakat (számnevek, elöljárók, kötőszók, stb.) nem lehet kategorizálni, így ezek nem kaptak önálló végződést.

Írás és kiejtésSzerkesztés

Az ido ábécé 26 betűből áll:

A, B, C, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, U, V, W, X, Y, Z

A magyartól eltérő hangok a következők:

  • a – rövid á, mint a magyar palócok kiejtésében [a]
  • ch – magyar cs [ʧ]
  • j – magyar zs [ʒ]
  • qu – magyar k és egy félhangzós u kapcsolata [kw]
  • s – magyar sz [s]
  • sh – magyar s [ʃ]
  • w – félhangzós u, megegyezik az angol w ejtésével [w]
  • y – magyar j [j]

A dinamikus hangsúly az utolsó előtti szótagon (de a szóvégi kettős magánhangzókat egy szótagnak tekintjük). A hangsúlyos szótagban található magánhangzó sohasem nyúlik meg!

A névelőSzerkesztés

A határozott névelő (a, az) az idóban a la, mely mindkét számban változatlan: la ponto (a híd), la lagi (a tavak). Határozatlan névelő nincs a nyelvben, így pl., a navo jelentése lehet hajó és egy hajó is.

A főnévSzerkesztés

A főnevek néhány tulajdonnévtől eltekintve mindig -o-ra végződnek egyes számban. Többes számuk mindig -i: libro – libri (könyv – könyvek).

A melléknévSzerkesztés

A melléknevek mindig -a-ra végződnek, ez nem változik többes számban sem: la granda domo – la granda domi (a nagy ház – a nagy házak). Helyzetükre való tekintettel állhatnak a jelzett szó előtt is és utána is: la granda domo – la domo granda.

Fokozás:

  • alapfok: forta (erős);
  • középfok:
    • felfelé: plu forta (erősebb),
    • lefelé: min forta (kevésbé erős);
  • felsőfok:
    • felfelé: maxim forta (legerősebb),
    • lefelé: minim forta (legkevésbé erős).

A határozóSzerkesztés

A határozók végződése -e. A legtöbb határozót képezhetjük melléknévből végződéscserével: bona – bone (jó – jól). Ugyanúgy fokozhatjuk őket, mint a mellékneveket.

Az igeSzerkesztés

Az ige főnévi igeneve az -ar. Ennek helyébe tesszük az egyes igeragokat:

  • Főnévi igenevek: -ar (jelen idejű), -ir (múlt idejű), -or (jövő idejű).
  • Kijelentő mód: -as (jelen idejű), -is (múlt idejű), -os (jövő idejű).
  • Felszólító mód: -ez (csak jelen időben).

Az -ab- utóképzőt használjuk a befejezett cselekvések jelölésére. Mindig a jelen idejű alakhoz kapcsolódik: me vidabas (láttam volt).

Melléknévi igenevek: -ant- (jelen idejű cselekvő), -int- (múlt idejű, cselekvő), -ont- (jövő idejű, cselekvő), -at- (jelen idejű szenvedő), -it- (múlt idejű, szenvedő), -ot- (jövő idejű, szenvedő ).

A melléknévi igenevek felvehetik a melléknév -a és néha a főnév -o/-i és a határozó -e végződését.

A szenvedő szerkezetekben a főige előtt az esar ragozott alakja áll, ez az egy segédige van az idóban. Szenvedő igealakokat készíthetünk az -es- utóképző segítségével is, ilyenkor természetesen nem kell az esar ragozott alakját kitenni a főige elé: ni esas trovota = ni trovesos (“mi leszünk megtalálva”).

A névmásokSzerkesztés

A főbb személyes névmások: me, tu/vu, il(u)/el(u)/ol(u)/lu; ni, vi, li; onu (személytelen); su (visszaható). Tárgyesetük megegyezik alanyesetükkel, az egyéb eseteket elöljárókkal fejezzük ki.

Birtokos névmások: mea, vua, ilua/elua/olua/lua, nia, via, lia; onua; sua.

A vonatkozó/kérdő névmásokat a következő táblázat mutatja:

határozatlan gyűjtő kérdő/vonatkozó tagadó mutató
tárgy ulo omno quo nulo ito
személy ulu, ula omnu, omna qua nulu, nula ita
tulajdonság ulaspeca omnaspeca quala nulaspeca tala
hely ulaloke omnaloke ube nulaloke ibe
birtokos di ulu/ula di omnu/omna di qua/quo ni dulu/nulo di ita/ito/to
mód ulamaniere omnamaniere quale nulamaniere tale
ok pro ulo pro omno pro quo pro nulo pro to
idő ulatempe sempre kande nulatempe lore
mennyiség kelke omno quante nulo tante

SzóképzésSzerkesztés

Közvetlen szóképzésSzerkesztés

Egyszerű végződéscserével hajthatjuk végre: brosar – broso (kefélni – kefélés), bona – bono (jó – a jó), oro – ora (arany – arany-), bela – bele (szép – szépen).

ElőképzőkSzerkesztés

Az előképzőket a képzett szó elé helyezzük.

  • anti- valami ellenes:antierrora(hibaellenes)
  • arki- kiemelkedő méltóság előtti állapot: arkiepiskopo (érsek)
  • auto- önmagától működő, történő: autofoko (autófókusz)
  • bi- két-, kettős- kétszeres: bilinguala (kétnyelvű)
  • bo- házasság folytán létrejött kapcsolat: bopatro (após)
  • des- ellentétesség: desfacila (nehéz)
  • dis- elválasztás: dissendar (szétosztani)
  • ex- egykori: exoficiro (volt katonatiszt)
  • ge- mindkét nem együttes kifejezése: gefrati (testvérek) (Megjegyzés: 1929-ben a genitori szót kicserélték a gepatri szóra (szülők))
  • mi- fél: mihoro (fél óra)
  • mis- rosszaság: miskomprenar (félreérteni)
  • ne- tagadás: neutila (használhatatlan)
  • par- teljesség: parlektar (kiolvasni)
  • para- valami ellen védő: parasuno (nap ellen védő)
  • pseudo- ál-: pseudonomo (álnév)
  • pre- előtt: predicar (megjósolni)
  • prim- ős: primavi (ősapa)
  • quadri- négy-, négyszeres: quadrilinguala(négynyelvű)
  • retro- vissza: retrovenar (visszajönni)
  • ri- ismét: ridicar (újramondani)
  • sen- nélül: senviva (élettelen)

UtóképzőkSzerkesztés

Az utóképzőket a szó töve és a szófajt jelző végződés közé illesztjük.

  • -ach- pejoratív, rosszízű jelentés: populacho (köznép)
  • -ad- ismétlés: dansado (táncolás)
  • -ag- eszközzel dolgozni: martelagar (kalapálni)
  • -aj- anyag: manjajo (étel)
  • -al- viszony: nacionala (nemzeti)
  • -an- tag: senatano (szenátor)
  • -ar- gyűjtemény: homaro (emberiség)
  • -ari- gyűjtő: legacario (örökös)
  • -atr- -szerű: sponjatra (szivacsos)
  • -e- színű: rozea (rózsaszínű)
  • -ebl- lehetőség: videbla (látható)
  • -ed- mennyiség: manuedo (maroknyi)
  • -eg- nagyság: pluvego (felhőszakadás)
  • -em- hajlandóság: laborema (szorgalmas)
  • -end- teendő: solvenda (megfejtendő)
  • -er- amatőr: fotografero ((amatőr) fényképész)
  • -eri- helyiségképző: distilierio (szeszfőzde)
  • -es- visszaható: amesar (szeretve lenni)
  • -esk- valamilyenné válni: dormeskar (elaludni)
  • -esm- sorszám: unesma (első)
  • -estr- fő-: urbestro (polgármester)
  • -et- kicsinyítő: rivereto (patak)
  • -ey- hely: kavaleyo (istálló)
  • -i- birtok: komtio (parókia)
  • -id- utód: Izraelido (izraelita)
  • -ier- tartó: sigariero (szivardoboz)
  • -if- készíteni: florifar (virágozni)
  • -ig- valamilyenné tenni: beligar (szépíteni)
  • -ik- betegség: alkoholiko (alkoholista)
  • -il- szerszám: brosilo (kefe)
  • -im- törtszám: duimo (fél)
  • -in- nőnem: fratino (lánytestvér)
  • -ind- méltó: aminda (szeretnivaló)
  • -ism- rendszer, tan: socialismo (szocializmus)
  • -ist- tudomány, képesség: artisto (artista)
  • -iv- ami tud: instruktiva (tanulságos)
  • -iz- lefedni, betakarni: armizar (átölelni)
  • -op- osztószám: quarope (négyesével)
  • -opl- szorzószámnév: triopla (háromszoros, tripla)
  • -oz- teli: poroza (lyukacsos)
  • -ul- hímnem: katulo (kandúr)
  • -um- nem meghatározott jelentésű utóképző: foliumar (átlapozni (egy könyvet))
  • -ur- cselekvés eredménye: pikturo (festmény)
  • -uy- tartó: inkuyo (tintatartó)
  • -yun- fiatal: bovyuno (borjú)

Összetett szavakSzerkesztés

Összetett szavakat szabadon készíthetünk. Az összetett szavak utolsó eleme a főszó, ennek megfelelően kapja meg a jeleket, képzőket. A jelzőszó elveszti a végződéseit: vaporo (gőz), navo (hajó) – vapornavo (gőzhajó). A szóösszetételekben a könnyebb érthetőség kedvérét használhatunk kötőjelet, de ez nem kötelező (ilyenkor a jelzőszó is megtarthatja a végződését: vaporo-navo, sőt vannak esetek, mikor tanácsos a végződést használni: letro-buxo és nem letrbuxo, bár alakilag mindkettő helyes).

Természetesen egy adott jelentésnek megfelelő összetett szó vagy szókapcsolat többféle is készíthető: marsalo (tengeri só): marsalo, mar-salo, maro-salo, marala salo, salo di maro.

SzórendSzerkesztés

A jelző állhat a jelzett szó előtt is, de utána is, erre nincs külön szabály.

Az ido mondat szórendje az alany – állítmány – tárgy gerincre épül, ezt általában meg kell tartani. Természetesen itt is lehetnek kivételek: la viro qua vidas el = la viro quan el vidas (a férfi, aki látta őt). Határozatlan tárgy esetén mindig az elöljárós formát kell használni: el donis la buxo ad il és nem el donis il la buxo (odaadta neki a dobozt), ez utóbbi hibás!

A kérdőszavak nem módosítják a mondat szórendjét (mint pl. az angolban):

La treno esis here.A vonat itt volt. – The train was here.

Ka la treno esis here?A vonat itt volt? – Was the train here?