Irányítószám/Pécs/Névadói/Boldog Özséb

Szobra az esztergomi Szent István téren

Boldog Özséb

Esztergomi Boldog Özséb (Esztergom, 1200 körül – Szentkereszt, 1270. január 20.) a pálos rend megalapítója. Szüleit a krónikás nem nevezi meg, csak annyit ír, hogy híres magyar családból származott. Egyes adatok szerint a királyi udvar várispánjának fia.

A látomásnak engedelmeskedve, 1250-ben a barlang mellett megépítették monostorukat és a hozzá tartozó templomot. Özséb ezután sorra járta az országban a nagyobb remeteségeket.

Először a Pécs melletti Szent Jakab-hegyi remetékhez ment, akik már 1225-től közös életet életek. : A legenda szerint Bertalan pécsi püspök által készített szabályzatuk volt. A két monostor ekkor egyesült, amelynek tagjai őt választották meg első tartományfőnökükké. Közösségük égi patrónusává Remete Szent Pált tették meg, s magukat „Első Remete Szent Pál testvéreinek” nevezték. Mivel az első monostor a Szent Kereszt tiszteletére épült, sokáig a „Szent Kereszt testvéreinek” is hívták őket. E két kolostorhoz az idők folyamán egyre több és több kolostor csatlakozott, amelyek a Bertalan-féle szabályzat, majd később az egyes egyházmegyék püspökeinek regulái szerint éltek.

Az 1256-os esztergomi zsinaton Özséb már mint Első Remete Szent Pál rendjének provinciálisa írta alá nevét. (Bár az oklevél hitelessége vitatott). 1262-ben néhány társával Rómába ment, hogy a Szentszék jóváhagyását és megerősítését megszerezze a rendalapításhoz. Itt sikerült megszereznie Aquinói Szent Tamás pártfogását IV. Orbán pápa előtt. A pápa nem hagyta jóvá az új rendet, mert nem látta biztosítottnak a szükséges anyagi feltételeket, ezért Pál veszprémi püspököt bízta meg a szerzetesrend kolostorainak megvizsgálásával. Pál ezt elvégezve, a pápa felhatalmazása alapján a rend működését jóváhagyta I. Remete Szent Pál Rendje néven.

Az általa alapított Szent Kereszt monostorban halt meg, súlyos betegség után. A templom sírboltjában temették el.

Felterjesztették a Szentségi és Istentiszteleti Kongregációhoz jóváhagyásra, és a pálos rend „belső” használatra megkapta az engedélyt, hogy Özséb atyát a boldogok között tisztelhessék misével és zsolozsmával. Aczél László Zsongor az Országos Liturgikus Tanács akkori titkáraként javasolta a tanács püspök elnökének Konkoly Istvánnak, hogy terjesszék a Püspöki Konferencia elé esztergomi Boldog Özséb tiszteletének egész Magyarországra történő kiterjesztését, amit a Szentségi és Istentiszteleti Kongregáció engedélyezett is a 2008 februárjában kibocsátott vatikáni dokumentummal.

Boldog Özséb rendjének címerállata – a névadó Remete Szent Pál példájára – a holló, amint a rend nagy patrónusának, Mátyás királynak is.

Hervay Ferenc Levente vetette fel elsőként, hogy Özséb nem biztos, hogy létezett, ám ő talált egy Eusebius nevű személyt Esztergomban a 13. század közepén. Romhányi Beatrix történész a Történelmi Szemlében megjelent tanulmányában rámutatott arra, hogy Özsébre egyetlen pálos oklevél sem hivatkozik a 14. században, amikor a rend pápai elismeréséért küzdöttek. A nevét Gyöngyösy munkájának megszületéséig nem említi egyetlen forrás sem. Gyöngyösy azért alkothatta meg Özséb alakját, (noha munkáját nem történeti műnek szánta), mert egy ideált akart megfogalmazni a pálos szerzetesek számára. Hasonlóképpen születhetett meg a 15. század végén a karmeliták első generálisának, Szent Stock Simonnak az alakja is.

Bővebben: w:Boldog Özséb