Irányítószám/Pécs/Névadói/Ybl Miklós

Ybl Miklós szobra az általa tervezett Várkert-kioszk előtt

Ybl Miklós

Lovag Ybl Miklós György Ignác (Székesfehérvár, 1814. április 6.[1] – Budapest, 1891. január 22.)[2] magyar építész, a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere, a historizmus európai jelentőségű képviselője.
Legismertebb művei a budapesti Magyar Állami Operaház, a Fővámház (ma a Budapesti Corvinus Egyetem főépülete), a Várkert Bazár, a Szent István-bazilika vagy a Szeplőtelen fogantatás templom (Fót).
Podmaniczky Frigyes az Operaház megtervezésére 1873 szeptemberében meghívásos pályázatot hirdetett meg, ennek pályadíját Ybl terve nyerte el. A kivitelezés királyi támogatással, 1875 októberében indult, hamarosan Yblt építésvezetőnek nevezték ki. 1878. december 7-én tartották meg a bokrétaünnepet, majd 1884. szeptember 27-én a Bánk bán előadásával nyílt meg, amelyen a királyi család is részt vett.
Egyidejűleg a Várkert Bazár megvalósításán is dolgozott (1875–1882), amely olasz, német és francia függőkertek mintájára készült. Belépett a Közmunkatanácsba, 1882-ben megkapta a Lipót-rend lovagkeresztjét, 1885. június 21-én pedig a király a főrendiház tagjává nevezte ki.
Folytatta a Hild József által tervezett Szent István-bazilika építését is, majd a budai Vár újjáépítésén fáradozott. Ebben unokaöccse, Ybl Lajos is segédkezett: ő tervezte a krisztinavárosi szárnyat. Ybl Miklós ezt a művét már nem tudta befejezni, 1891. január 22-én elhunyt.
Korai stílusát a romantika jellemezte, román elemekkel, később a neoreneszánsz vált stílusa jellemzőjévé. Sokat foglalkoztatott, nagy hatású művész volt, akit életében is elismertek. Nagy fájdalma volt, hogy bár közreműködött a Magyar Tudományos Akadémia székházának felépítésében, az Akadémia nem választotta a tagjai sorába (szemben a ma már kevéssé ismert Szkalnitzky Antallal, akivel együtt dolgozott rajta). Első megbízását, az ikervári Batthyány-kastély átépítését, Pollack Mihály fiával, Ágosttal együtt teljesítette.

Emlékezete

Ybl Miklós sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/1-1-1. Strobl Alajos alkotása
Tiszteletére alapították 1953-ban az évenként kiosztott építészeti Ybl Miklós-díjat.
Székesfehérvárott egy felsővárosi lakótelepet és egy teret is róla neveztek el, ahol mellszobrot is állítottak a tiszteletére. 2014-ben a Zichy-ligetben egész alakos Ybl-szobrot avattak. Egykor gimnázium, szakközépiskola és általános iskola (utóbbi kettő a Szabadságharcos úton épült) is viselte a nevét.
Szegeden, a Nemzeti Emlékcsarnokban (Dóm téren a körbefutó árkádok alatt) őrzik portrészobrát hazánk számos kiváló építészének, tudósának, művészének, politikusának szobraival együtt. Ybl Miklós szobrának alkotója August Sommer.
Róla nevezték el a 2002-ben magyar csillagászok által felfedezett 166886 jelű kisbolygót.
2014. január 22-én, halálának évfordulóján kezdődött a 2014 Ybl Bicentenárium – Magyar Építészet Éve elnevezésű Ybl-emlékév.


Bővebben: w:Ybl Miklós