Jegyzetek medikusoknak/Klinikai fiziológia/Az EKG alapjai
Elektrofiziológiai alapok
szerkesztésKamrai szívizomsejt AP-je
szerkesztés- a lényege, hogy a Na beáramlása depolarizál, a K kiáramlása repolarizál, míg a Ca beáramlása alakítja ki a platót
0. gyors Na-beáramlás
- lassú Ca-beáramlás, K-kiáramlás (plató)
- gyors K-kiáramlás
- nyugalmi potenciál
EKG-hullámok keletkezése
szerkesztés- akkor keletkezik pozitív kitérés egy adott elvezetésben, ha a depolarizáció az elektróda felé halad
megj: vagy a repolarizáció az elktróda felől halad? (pölö T hullám)
EKG-elvezetések
szerkesztésEinthoven-féle bipoláris végtagi elvezetések
szerkesztés- ezeknél a három mért végtag (JK, BK, BL) közül csak kettő között mérünk
- az I-es elvezetés legfelül van, a két kar között
- ez oldalirányból tekint a szívre, a bal kar felől, vagyis a hexaaxiális rendszer 0˚-áról (szemből 3 óra)
- a II-es van jobbról, a JK és a BL között
- ez a bal láb felől tekint a szívre, a hexaaxiális rendszer 60˚-áról (szemből 5 óra)
- a III-as van balról, a BK és a BL között
- ez a jobb láb felől tekint a szívre, a hexaaxiális rendszer 120˚-áról (szemből 7 óra)
Goldberger-féle unipoláris végtagi elvezetések
szerkesztés- ezeket aVR, aVL, aVF jelöli
- az 'a' az augmented rövidítése
- az aVR -150˚-os szögben néz a szívre, vagyis 10 óránál
- az aVL -30˚-os szögben néz a szívre, vagyis 2 óránál
- az aVF 90˚-os szögben néz a szívre, vagyis 6 óránál
Mellkasi és dorsalis elvezetések
szerkesztésA mellkasi elvezetések jelzése: V1-V6. Az egyes elvezetések felhelyezése:
- V1: 4. intercostalis tér, a sternumtól jobbra
- V2: 4. intercostalis tér, a sternumtól balra
- V3: középen a V2 és a V4 között
- V4: 5. intercostalis tér, a medioclavicularis vonalban
- V5: a V4 és V6 közé, az elülső hónaljvonalban
- V6: 5. intercostalis tér, a középső hónaljvonalban
A dorsalis elvezetéseket ritkán használják. Jelzésük: VD1-VD3. Helyük: (kb.)
- VD1: a spina scapulae szintjében, a középvonal és a scapula medialis széle közötti vonalon
- VD2: az angulus inferior scapulae alatt, a VD1-gyel azonos függőleges vonalban
- VD3: valahol az L1 magassága körül, a fentiekkel egy vonalban
Az elvezetések orientációja a szívhez képest
szerkesztésaVL 2 óra I 3 óra II 5 óra aVF 6 óra III 7 óra aVR 10 óra
Az EKG hullámai és szakaszai
szerkesztésP-hullám
szerkesztés- a pitvarok depolarizációja hozza létre
- normálisan max. 2 kiskocka széles (ettől szélesebb= P mitrale)
- gyanúsak a 2,5 kiskockánál magasabb P-hullámok (P pulmonale)
- ennek hátterében a jobb pitvar hypertrophiája áll
PQ-szakasz
szerkesztés- ez az atrioventricularis (AV) átvezetést jelenti
- időtartama:
- nem kevesebb, mint 3 kiskocka (0,12 s)
- nem több, mint 5 kiskocka (0,2 s)
- a hossza állandó kell legyen
QRS-komplexum
szerkesztés- a QRS-komplexum a kamrai munkaizomzat depolarizációjának felel meg
- a szabályos QRS-ben:
- a legnagyobb Q és a legnagyobb R is maximum 25 mm lehet
- a szélesség maximum 3 kiskocka (0,12 s)(kiszélesedése átvez. zavart jelenthet, jobb, vagy bal Tavara szár blokk, kiszélesedés nélkül inkomplett szár blokk)
A komplexus elemeinek definíciója
szerkesztés- az első negatív irányú kitérés a Q-hullám
- az első pozitív irányú kitérés az R-hullám
- az R-hullám utáni első negatív kitérés az S-hullám
Speciális esetek
szerkesztés- a Q vagy az S hiányozhat
- ha csak egyetlen, negatív irányú kitérés van jelen, akkor azt QS-nek nevezzük
- ha csak egyetlen, pozitív irányú kitérés van jelen, akkor az R-hullám
- ha az S-hullám után közvetlenül újra pozitív kitérés jelentkezik, akkor az az R', amit S' követhet stb.
Ventricularis aktivációs idő (VAT)
szerkesztés- a Q kezdetétől az R csúcsáig eltelt idő
R-hullám-progresszió
szerkesztés- azt kell figyelni, hogy az R hullám magassága melyik elvezetésben haladja meg először az S hullám magasságát
- normálisan ez a V2 vagy a V3 elvezetésben következik be
ST-szakasz és QT-távolság
szerkesztés- az ST-szakasz a kamrai izomzat depolarizált állapotának felel meg
- fiziológiásan izoelektromos
- a QT-szakaszt a QRS kezdetétől a T végéig kell mérni
- hossza:
- a QT-szakasz fiziológiás hossza függ a szívfrekvenciától, ezért a szívfrekvenciára korrigált QT-időnek van diagnosztikus értéke
- ennek kiszámítása: QTc = QT / sqrt(RR)
- a QTc normál értéke: 0,35-0,43 s, vagyis kb. 9-11 kiskocka
T-hullám
szerkesztés- magassága feleakkora, mint az őt megelőző QRS-é
- ennek megítélése szubjektív
- a túl lapos T-hullám is kóros tünet
His-köteg EKG
szerkesztés- aa His-köteg elektrogramon a P-hullám kezdete az A pont
- a P-hullám csúcsánál van egy bifázisos impulzus, ez az A'
- a H pont a His-köteg aktivációjának felel meg
- a kamra aktivációja által keltett szabálytalan jel a V
Az EKG értékelésének algoritmusa
szerkesztésSzívfrekvencia
szerkesztés- gyors megállapításának módja: 300 / RR' nagykockákban
- pontosabb megállapítása, illetve megállapítása arrhythmia esetén hosszabb időtartamon keresztül (pl. 10 s) R-hullámok számlálásával történik
Tengelyállás
szerkesztés- gyors megállapítása a hexaaxiális rendszer segítségével lehetséges
- kizárólag a végtagi elvezetéseket figyelembe véve megkeressük azt az elvezetést, amelyben az R hullám a legnagyobb (lehet negatív is)
- ha az R hullám negatív, akkor az adott elvezetésnek megfelelő irány ellenkezőjét vesszük szívtengelynek
(butaság. az R hullám per definitionem pozitív ! használjuk a qrs komplexus összkimozdulásait, előjelesen összeadva.)
- tartományai:
- normál tengelyállás: 0 - 90˚ (3-6 óra
- ennek megfelelően legnagyobb R: I, II, -aVR, (aVF)
- jobb tengelydeviáció: 90 - 180˚ (6-9 óra)
- legnagyobb R: III, -aVL, (aVF)
- bal tengelydeviáció: -90 - 0˚ (0-3 óra)
- legnagyobb R: aVL, -III, (I), (-aVF)
- normál tengelyállás: 0 - 90˚ (3-6 óra
Ezek mind bonyolultak és időigényesek! Én így tanultam: - ha I.-ben magasabb az R-hullám, akkor bal tengelyállás - ha aVF-ben, akkor pedig jobb tengelyállás