Jegyzetek medikusoknak/Mikrobiológia/Részletes bakteriológia/G- coccobacillusok/Brucella, Bordetella, Campylobacter genusok, H. pylori


Brucella genusSzerkesztés

FajokSzerkesztés

  • B. melitensis
  • B. abortus
  • B. suis
  • ezeket az új ajánlás szerint egy fajnak kell tekinteni B. melitensis néven
  • az általuk okozott betegségek zoonózisok
    • tipikusan foglalkozási betegségként

MorfológiaSzerkesztés

  • G- coccobacillusok vagy rövid pálcák
    • nem motilisak

TenyésztésSzerkesztés

  • aerobok
    • az első tenyésztéskor 5-10% CO2-ot igényelnek
  • táptalaj:
    • vér
    • natív savó és glükózt tartalmazó táptalaj
  • több napos inkubálás után sima, átlátszó, csillogó telepek képződnek

AntigénszerkezetSzerkesztés

  • jellemző az M és az A antigén
    • az egyes speciesekben változó mennyiségben vannak jelen
  • közösek a fő külső membránfehérjék
  • ennek diagnosztikai és vakcinációs jelentősége van
  • ellenállóképessége nem nagy
    • pasztőrözött tejben elpusztul
    • trágyában, állati abortumokban hetekig túlél
  • előfordul hűtőszekrényben tárolt élelmiszerekben

PatogenitásSzerkesztés

PatomechanizmusSzerkesztés

  • a gazdaállat vetélése során, tejével vagy váladékaival terjed
    • B. melitensis esetén kecske
    • B. abortus esetén marha
    • B. suis esetén sertés
  • az emberbe a hám sérülésein és a nyálkahártyán jut be
    • a tünetek 10-30 napos inkubáció után jelentkeznek
  • intracelluláris parazita
    • a nyirokutakon és a vérpályán keresztül jut a RES szervekbe
  • granulomatosus elváltozásokat okoz
    • az immunitás mechanizmusa celluláris
    • a granulomákban túlélő baktériumok miatt gyakoriak a relapsusok

Okozott betegségekSzerkesztés

  • B. melitensis: máltai láz
    • gyakran halálos
  • B. abortus: Bang-betegség
  • klasszikus megjelenése a hullámzó lázmenet (febris undulans)
    • ismeretlen eredetű láz esetén gondolni kell brucellosisra
  • egyéb tünetek:
    • insomnia
    • irritabilitás
    • ízületi duzzanatok
    • meningitis
    • agytályog
    • endocarditis
    • osteomyelitis
    • orchitis
    • chorioretinitis
    • az abortus az ember esetében nem jellemző

DiagnózisSzerkesztés

  • a kórokozó izolálható:
    • vérből
    • nyirokcsomóból
    • szervi és csontvelő-biopsziákból
  • a tenyésztés a diagnózis felmerülésekor már gyakran nem eredményes
  • kimutatási módszerek:
    • csőagglutináció (Bang-agglutináció)
    • Coombs-teszt
      • ezzel nem agglutináló IgG ellenanyagok mutathatók ki
    • complementkötési reakció
    • ELISA
    • álpozitív lehet:
      • tularaemiásokban
      • cholera-vakcináltakban
    • késői túlérzékenység brucellinnel (abortin) vizsgálható
      • ennek értéke kétes

TerápiaSzerkesztés

  • a gyakorlatban jól bevált kombinációk:
    • aminoglikozid-tetraciklin
    • rifampicin-tetraciklin

Epidemiológia, prevencióSzerkesztés

  • főleg az állattenyésztőket és az állatorvosokat veszélyezteti
  • fontos a barrier-technikák alkalmazása
  • emberről emberre nem terjed
  • a tej pasztőrözése is fontos
    • hasznosabb az állomány Brucella-mentesítése
  • az állatok az S19 jelzésű attenuált B. abortus törzzsel vakcinálhatók
    • ez véd az abortus ellen, de az infekció ellen nem teljesen
  • Magyarországon az állomány mentesítése megtörtént
  • a bejelentés és az állatorvos értesítése kötelező

Bordetella genusSzerkesztés

FajokSzerkesztés

  • legjelentősebb a B. pertussis
    • ez a szamárköhögés kórokozója
    • G-, csillót nem képező coccobacillus
  • hasonló a B. parapertussis
  • a B. bronchiseptica szabályos pálca alakú, csillós baktérium
    • főként állatpathogén
  • ez a két utóbbi faj is lehet ritkán a szamárköhögés kórokozója

B. pertussisSzerkesztés

TenyésztésSzerkesztés

  • a genus legigényesebb faja
  • natív vért igényel
  • speciális táptalaja a Bordet-Gengou-táptalaj, ennek tartalma:
    • burgonyafőzet
    • glicerin
    • vér
  • 3 napos inkubáció után harmatcseppszerű, enyhén hemolizáló telepeket alkot
    • a szelektivitást penicillinnel szokták növelni

AntigénszerkezetSzerkesztés

  • 3 fő és 3 kevésbé fontos antigén van
  • a három fő agglutinogén közül az 1-es minden törzsben megvan
    • az emberi patogén törzsek a másik két fő antigén közül még legalább egyet hordoznak
  • az ellenük termelődött ellenanyagoknak szerepe van a védettségben

PatogenitásSzerkesztés

VirulenciafaktorokSzerkesztés
  • adhezineket és toxinokat termel
  • az adhezinek a fent említett antigének
  • fontos kolonizációs tényező a filamentózus hemagglutinin
  • toxinok:
    • pertussis-toxin
      • ADP-riboziláz
      • a célsejt adenil-cikláz-aktivitását fokozza
      • a filamentózus hemagglutinin és a pertussis-toxin szinergista módon hatnak
        • a hemagglutinin hatására fokozódik a macrophagokon a pertussis-toxin receptorának expressziója
    • trachealis cytotoxin
      • a ciliaris sejtek funkcióját gátolja
      • ezzel a váladék retencióját váltja ki
    • adenil-ciklát-hemolizin
      • a bélbaktériumok hemolizinjével rokon vegyület
      • kalmodulin-dependens adenilát-cikláz és pórusformáló fehérje komplexe
      • saját adenilát-cikláz aktivitása van, szemben a pertussis-toxinnal
    • G- endotoxin
      • súlyosbítja a lokális gyulladást
Patomechanizmus és klinikai képSzerkesztés
  • a kórokozó specifikus agglutininekkel kolonizálja a légcső és a hörgők ciliaris hámsejtjeit
  • 1-2 hetes inkubáció után hurutos tünetekkel és szokványos köhögéssel kezdődik a betegség
  • ezután jelentkezik a paroxizmusos szakasz
    • ekkor a ciliumok gátlása miatt a termelt váladék retenciója következik be
    • ez adja a köhögésnek a "húzó" jelleget
  • a betegség klasszikus formájában ez több, mint egy hónapig eltart
    • a rekonvaleszcencia ezután még több hetet vehet igénybe

DiagnózisSzerkesztés

  • legbiztosabb diagnosztikai lehetőség a tenyésztés
    • ez a nem típusos formában jelentkező esetek diagnosztizálása miatt fontos
  • a mintavétel a táptalajra köhögtetéssel vagy az orrgaratból való tamponos mintavétellel történik
    • az utóbbi preferált, mert az orrgaratot a baktérium jól kolonizálja

TerápiaSzerkesztés

  • a választandó szer az erythromicin
    • ez a paroxizmusos szakasz előtt képes enyhíteni a tüneteket és rövidíteni az ürítést
  • a pertussis elleni immunglobulin adása nem hatékony
  • fontos a tüneti kezelés

Epidemiológia, prevencióSzerkesztés

  • a baktérium egyetlen gazdája az ember
  • cseppfertőzéssel terjed
    • a fertőzés forrása a beteg gyermek
    • a betegek hosszú ideig fertőzőképesek
  • a betegség lefolyása korfüggő
    • kétéves kor alatt a legsúlyosabb
    • egy év alatt a legmagasabb a halálozás
  • a vakcinálás része a Di-Per-Te védőoltásnak
    • a vakcina formalinnal elölt kórokozót tartalmaz
  • a betegség be- és kijelentése kötelező

Campylobacter genusSzerkesztés

JelentőségSzerkesztés

  • az állatvilágban elterjedt kórokozó
  • az emberben is az enteralis fertőzések egyik leggyakoribb okozója
  • nehezen tenyészthető
    • ennek tudható be, hogy sokáig maradt felismeretlen a patogenitás
  • négy humán patogén faj ismert:
    • C. jejuni
    • C. coli
    • C. fetus
      • ezt már régóta ismerik Vibrio fetus néven, mint állati kórokozót
    • C. lari
    • C. sputum
      • a száj normál flórájának tagja
      • szerepét ínygyulladásokban feltételezik
  • aerotoleráns Campylobactereknek is nevezik az Arcobactereket
    • ezek légköri oxigéntenzión is nőnek
    • jellemző faj az A. butzleri
    • leggyakrabban hasmenést okoz
    • okozhat extraintestinalis kórképeket és sepsist is

MorfológiaSzerkesztés

  • G- hajlított baktérium
    • "kiterjesztett sirályszárny formáját mutatja"
  • csilló lehet egyik vagy mindkét pólusán
    • igen intenzíven mozog
  • spórát nem képez

TenyésztésSzerkesztés

Biokémiai és szerológiai jellemzőkSzerkesztés

  • intenzíven oxidáz-pozitív
  • száz feletti számú szerotípus különböztethető meg
    • az elkülönítés alapja az O és H antigének

PatogenitásSzerkesztés

ElőfordulásSzerkesztés

  • a beteg fertőződhet:
    • nem megfelelően sütött hús, nyers tej
    • kutya vagy macska excretuma
    • kontaminált ivóvíz
  • a patogén E. coli mellett ez is felelős az utazók hasmenéséért
    • az esetek 95%-át a C. jejuni okozza
    • a C. coli ritkább
      • ezt a kutya terjeszti

KórlefolyásSzerkesztés

  • a baktériumok a szájon át jutnak be
  • először a vékonybelet kolonizálják
    • az epére inszenzitívek
  • a hámsejtekbe penetrálnak
  • citotoxikus termékeikkel hasmenést váltanak ki
    • a terminális ileum és a colon is gyakran érintett
  • egyéb tünetek:
    • fejfájás
    • láz
    • hasi görcsök
    • hányás
    • fehérvérsejtek és vér megjelenése a székletben
  • a betegség kezelés nélkül 8-10 nap alatt gyógyul
    • tartós ürítés visszamaradása nem jellemző
  • ritka szövődmények:

A C. fetus subspecies fetus különleges jellemzőiSzerkesztés

  • a C. jejunihoz hasonló mechanizmussal okozhat hasmenést
    • igazi patogenetikai jelentősége a terhesség alatt és az immundeficiensekben van
  • a kórokozó fokozott affinitást mutat:
    • a vascularis rendszerhez
    • az idegrendszerhez
  • okozhat:
    • halvaszületést
    • sepsist
    • endocarditist
    • meningitist
  • immunszuppresszáltakban halálos lehet
  • kezelése:
    • legalább 4 hetes parenteralis antibiotikum-kezelés indokolt
    • idegrendszeri fertőzésben chloramphenicol vagy cefotaxim
    • egyébként gentamycin

DiagnózisSzerkesztés

  • a székletminta közvetlenül vizsgálható fáziskontraszt- vagy sötétlátóteres mikroszkópiával
    • élénken mozgó, típusos baktériumalak jellemző
  • a végleges diagnózist a tenyésztés adja
  • újabban használnak latex-agglutinációs tesztet is

TerápiaSzerkesztés

  • szupportív kezelés az elsődleges
  • emellett erythromicin választandó
    • a C. coli ritkán lehet rezisztens
    • ekkor fluorokinolont kell választani

Epidemiológia, prevencióSzerkesztés

  • legfontosabb az élelmiszerhigiéné betartása
  • az állatállományból a nagyfokú elterjedés miatt nem eradikálható
  • bejelentésre kötelezett betegség

Helicobacter pyloriSzerkesztés

JelentőségSzerkesztés

  • 1983-ban ismerték fel
  • a felnőtt populáció negyedének a gyomrában jelen van

Morfológiai és biokémiai jellemzőkSzerkesztés

  • G- spirális baktérium
    • több csillója van
    • coccoid formában is előfordul
  • nagyon intenzíven ureáz-termelő

TenyésztésSzerkesztés

  • a Skirrow-féle Campylobacter táptalajon történik a tenyésztése
    • emelt CO2-tenzió és 37 ˚C-os hőmérséklet szükséges
    • enyhén savas közeget és magas nedvességtartalmat igényel
  • a tenyésztés ideje 5 nap

PatogenitásSzerkesztés

  • a gyomor kolonizálását lehetővé teszi:
    • az ureáz által termelt ammónia
    • mozgáskészsége
      • gyorsan áthatol a nyákrétegen a nyálkahártyához
  • toxinja a vakuolizáló toxin
    • ez elpusztítja a hámsejteket
    • így képessé válik a mátrixfehérjékhez való kötődésre
    • a toxin ellen ellenanyagok jelennek meg a fertőzöttekben
  • a kolonizáció helye:
    • leggyakrabban az antrum
    • előfordul a gyomor bármely területén
    • a duodenum metapláziás gyomornyálkahártya-szigeteit is kolonizálhatja
  • a lokális gyulladást fokozza az endotoxin és a baktérium egyéb termékei
    • ennek eredméyneképpen a gyulladás fokozódik
  • a fertőzés eredménye:
    • krónikus (B-típusú) gastritis
    • nyálkahártya-eróziók az antrum és a fundus területén
    • atrophiás gastritis
    • gyermekekben antralis nodularitás
  • a kóroki szerepet bizonyítja, hogy az elimináció gyógyuláshoz vezet
    • szinte minden esetben jelen van a fekélyes betegekben
    • a fekély kialakulásában az ureáznak és egy proteáznak van szerepe
  • szerepe van a gyomorrák és a MALT-lymphoma kiváltásában is

DiagnózisSzerkesztés

  • gyomorbiopsziás anyagban felismerhető:
    • Gram szerint festve
    • ezüstimpregnációval
    • ureáz-reakcióval
    • tenyésztéssel
      • 2 órán belül meg kell kezdeni
  • nem invazív módszer a 14C-ureum bontásából keletkezett radioaktív CO2 mérése
    • ezt a betegek gyakran nevezik "fújásnak", és kérdezik meg, hogy hol csinálják
  • szerológiailag ELISA-val követhető
    • a baktérium vagy az ureáz elleni ellenanyagok titere jelentősen csökken az eradikáció után

TerápiaSzerkesztés

  • kombinált kezelés:
    • kolloidális bizmutvegyületek
    • amoxycillin
    • metronidazol
  • szükséges H2-antagonista adása is

Epidemiológia és prevencióSzerkesztés

  • a fertőzés terjedésének mechanizmusa nem ismert
    • fejlődő országokban már gyermekkorban magas az infekciós ráta
    • fejlett országokban gyermekkorban alacsony, a 60 éves populáció fele fertőzött
  • az ember az egyetlen természetes gazda
  • valószínű az emberről emberre való terjedés
  • kontaminált endoscop általi fertőzés is lehetséges