Jegyzetek medikusoknak/Mikrobiológia/Részletes bakteriológia/G- coccobacillusok/Chlamydia és Francisella genusok

Chlamydia genus

Általános jellemzők

Morfológia és biokémiai jellemzők

• apró, obligát intracelluláris paraziták
• hiányzik belőlük a citokrómrendszer
  • nem képesek önálló ATP-szintézisre
  • energetikailag a gazdasejtre vannak utalva
• jellegzetes, bifázisos fejlődésük van
• G- festődésűek
  • a sejtfal különleges
  • LPS van, peptidoglikán nincs benne

Fajok és jelentőségük

• három fajnak van orvosi jelentősége
  • C. trachomatis
  • C. pneumoniae
  • C. psittaci
• a betegségek régóta ismertek, de a bakteriális eredet csak nemrég tisztázódott
  • fetételezhetően még több, ma ismeretlen kóroktanú betegség mögött is állhatnak
    • ilyen lehet az atherosclerosis is

Antigénszerkezet

• az LPS a genuson belül egységes
• a külső membránfehérjék faj- illetve szerotípus-specifikusak

Patomechanizmus

• a fertőző formák a gazdasejten kívüli elemi testek
  • ezek metabolikusan inaktívak
  • méretük kb. 300 nm
• ezek fehérjejellegű adhezinekkel kötődnek a célsejt receptoraihoz
  • a célsejtek mucosalis hámsejtek, vagy a tüdő és a bélrendszer macrophagjai
• endocytosissal a sejtbe jutnak
• gátolja a vacuolum fúzióját a lysosomával
• 8-12 óra múlva alakul át a 10-100-szor nagyobb reticularis testté
  • ez hasadással osztódik
  • az energiát a sejt ATP-termelése adja
• elszaporodva, még mindig a vacuolumban ezek a reticularis testek csaknem kitöltik a sejtplazmát
  • ekkor inklúziós testeknek nevezzük őket
• 1-3 nap múlva a reticularis testekből új elemi testek jönnek létre
  • ekkor a sejt lizálódik
  • az elemi testek további sejteket fertőznek

Immunitás

• a fertőzés humorális és celluláris immunválaszt is kivált
  • a keringő antitestek védőhatásának mértéke nem ismert
  • a szekretorikus IgA korlátozott védelmet ad
• főleg a C. trachomatis esetében ismert a fő antigénnek tekintett külső membránfehérje változékonysága
  • ez a MOMP
• a celluláris immunitás hozzájárul a nekrotikus és fibrotikus elváltozásokhoz
  • ez a különböző szervekben tapasztalt hegesedéseket okozza

C. trachomatis

MoPn biovariáns

• egerek tüdőgyulladását okozza
• humán patológiai jelentősége nem ismert

LGV biovariáns

• szerotípusainak jelzése L1-L3
• a lymphogranuloma venereum nevű nemi betegséget okozzák
  • ez elsősorban Dél-Amerikában és Dél-Afrikában fordul elő
• a betegség lefolyása:
  • először apró kifekélyesedések jelentkeznek a nemi szerveken
  • aztán a nyirokcsomók buboszerűen megduzzadnak
    • fistulák is képződhetnek
  • krónikus esetben fistulák, hegesedések, szűkületek alakulnak ki

TRIC biovariáns

• a rövidítés jelentése: TRachoma-Inclusion-Conjunctivitis

Trachoma

• a trachoma endémiás területe Észak-Afrika és Délkelet-Ázsia
  • itt már kisgyermekkorban megtörténik a fertőzés
  • az ebben részt vevő szerotípusok: A, B, Ba, C
• a következményei:
  • ismétlődő, krónikus fertőzések
  • cornealis hegesedés
  • pannusképződés
  • kötőhártya- és szemhéjdeformitások
  • kezeletlen esetben 15-20 év után vakság
• terjedési módjai:
  • közvetlen kontaktus
  • tárgyak
  • legyek

Urogenitalis fertőzések

• a D-től K-ig terjedő jelzésű szerotípusok okozzák
• igen elterjedt
  • szexuálisan aktív nőkben az 50-70%-ot is elérheti a tünetmentes hordozás
• a férfiak nem gonococcusos urethritiseinek 30%-áért felelős
• az akut fertőzés tünetei nőkben:
  • mucopurulens vaginitis
  • cervicitis
  • urethritis
  • salpingitis
  • pelvic inflammatory disease (PID)
• a hegesedés miatt okozhat:
  • sterilitást
  • méhen kívüli terhességet
  • vetélést

Felnőttkori inclusiós conjunctivitis

• a D-től K-ig terjedő jelzésű szerotípusok okozzák ezt is
• elsősorban a szexuálisan aktív korban jellemző
  • a fertőzés a nemi szervekről terjed a szemre
• akut follicularis conjunctivitis formájában jelentkezik
• a valódi trachomával ellentétben hegesedéshez és pannusképződéshez ritkán vezet
  • vakságot nem okoz

Újszülöttkori betegségek

• a fertőzött szülőcsatornán való áthaladás közben kialakuló fertőzés az inclusiós blenorrhea
• akutan follicularis, majd gennyes conjunctivitisként jelentkezik, a születés után 2-25 nappal
• elhanyagolt esetben vaksághoz vagy pneumoniához is vezethet

C. pneumoniae

Elterjedés

• a 80-as évek óta ismert
• a tüdőgyulladások legalább 10%-át okozzák
  • a 3. leggyakoribb kórokozója

Patogenitás

• a tünetek pharyngitissel és laryngitissel kezdődnek
• ezt követi az 1-3 hétig tartó, köhögéssel járó pneumonia
• gyakori a vírusokkal és más baktériummal való együttes fertőzés

Kapcsolata az atherosclerosissal

• atherosclerosisokban szignifikánsan magasabb az antitest-titer
• az ok-okozati kapcsolat nem bizonyított
• lehetséges, hogy a tüdőből érkező fertőzött macrophagok tapadnak ki az atheromára

C. psittaci

• különféle madarak hordozzák, többnyire tünetmentesen
  • az emberbe az ezek ürülékéből keletkező porral jut
  • felmerült a macska, mint hordozó szerepe
• 10 nap után alakul ki a betegség, az ornithosis, psittacosis vagy papagájkór
• megjelenése változatos
  • lehet influenzaszerű
  • okozhat súlyos tüdőgyulladást
  • hematogén szóródással peri- vagy myocarditist, meningoencephalitist

A Chlamydia-fertőzések diagnosztikája és terápiája

Diagnosztika

• tenyészthetők embrionált tojásban vagy sejttenyészetben
  • a kialakult inclusiós testek Giemsa-festéssel tehetők láthatóvá
  • mivel így csak élő mikrobák detektálhatók, a mintát gyorsan, hűtve kell a laborba szállítani
• immunológiai módszerrel kimutathatók az elpusztult kórokozók is
  • ehhez immunfluoreszcens vagy ELISA technikát alkalmaznak
  • az LPS-specifikus monoklonális antitestek specifikusak
  • érzékenységük elég a szemváladék és a genitális váladék vizsgálatához
• hibridizációs és amplifikációs technikákkal kimutathatóak a tünetmentes fertőzések is
  • ehhez elegendő a vizelet, mint vizsgálati anyag

Terápia

• alkalmazott szerek:
  • tetraciklinek
  • csecsemőkben erythromycin
• kerülendő Chlamydia-sztatikus hatása miatt:
  • penicillin
  • chloramphenicol
  • ezek után a fertőzés fokozottan kiújulhat
• a genitalis fertőzések kezelése újabban egy dózisban adott azithromycinnel történik
• vakcina nem áll rendelkezésre

Francisella genus

• egyetlen faj, a F. tularensis tartozik a genusba
• ez a tularaemia vagy nyúlláz okozója

Morfológia

• G- coccobacillus
  • bipolárisan festődik
  • biztosítótű alakú
  • csillója és spórája nincs
  • tokot képez
    • elsősorban friss tenyészetekben

Tenyésztés

• obligát aerob baktérium
• nem növekszik a rutin táptalajokon
• tenyésztéséhez a Francis-táptalajt használják
  • ez vért, ciszteint és glicerint tartalmaz

Patogenitás

Terjedés

• az emberi megbetegedés zoonózis
  • apró emlősök, rágcsálók hordozzák
  • az infekció az állat feldolgozása során, vagy helytelen konyhatechnika fogyasztásával következik be
  • átviheti a fertőzött víz, talaj és kullancscsípés is

Kórlefolyás

• intracelluláris parazita
• a klinikai megnyilvánulás a behatolás helyétől függ
  • ulceroglandularis forma: bőrön történő behatoláskor alakul ki
    • a behatolás helyén fekély, a környéki nyirokcsomókban gyulladás jelentkezik
  • oculoglandularis forma: a kórokozó szembe jutásakor
  • typhosus forma: szájon át vagy rovarcsípéssel
  • pulmonaris forma: légúti bejutáskor
    • ez átmehet a typhosus formába

Diagnózis

• a tularaemia lehetőségéről a laboratóriumot értesíteni kell
  • egyrészt, mert veszélyes
  • másrészt, mert különleges táptalajt igényel
• a vér vagy váladék tenyésztésével igazolható a fertőzés
• oltható tengerimalacba is
  • ekkor az elhullott állatból vissza kell tenyészteni a diagnózishoz
• az ellenanyagok vizsgálata történhet:
  • csőagglutinációval
  • ELISA-val
  • keresztreakció lehetséges Brucellákkal és Yersiniákkal
• végezhető túlérzékenységi próba tularinnal
  • ez nehezen értékelhető, mert kevéssé standardizált

Terápia

• a választandó szer:
  • streptomycin
  • gentamycin
• bakteriosztatikus hatás miatt relapsust okozhat:
  • chloramphenicol
  • tetraciklin

Epidemiológia, prevenció

• tipikus zoonózis
• megelőzésében fontosak a barriertechnikák és az alapos főzés
• a kórokozóval való laboratóriumi munka is veszélyes
• élő attenuált kórokozó adható a foglalkozásukból adódóan veszélyeztetetteknek
• bejelentésre kötelezett betegség