Jegyzetek medikusoknak/Mikrobiológia/Részletes bakteriológia/G- coccobacillusok/Chlamydia és Francisella genusok
Morfológia és biokémiai jellemzők
szerkesztés
- apró, obligát intracelluláris paraziták
- hiányzik belőlük a citokrómrendszer
- nem képesek önálló ATP-szintézisre
- energetikailag a gazdasejtre vannak utalva
- jellegzetes, bifázisos fejlődésük van
- G- festődésűek
- a sejtfal különleges
- LPS van, peptidoglikán nincs benne
- három fajnak van orvosi jelentősége
- C. trachomatis
- C. pneumoniae
- C. psittaci
- a betegségek régóta ismertek, de a bakteriális eredet csak nemrég tisztázódott
- fetételezhetően még több, ma ismeretlen kóroktanú betegség mögött is állhatnak
- ilyen lehet az atherosclerosis is
- az LPS a genuson belül egységes
- a külső membránfehérjék faj- illetve szerotípus-specifikusak
- a fertőző formák a gazdasejten kívüli elemi testek
- ezek metabolikusan inaktívak
- méretük kb. 300 nm
- ezek fehérjejellegű adhezinekkel kötődnek a célsejt receptoraihoz
- a célsejtek mucosalis hámsejtek, vagy a tüdő és a bélrendszer macrophagjai
- endocytosissal a sejtbe jutnak
- gátolja a vacuolum fúzióját a lysosomával
- 8-12 óra múlva alakul át a 10-100-szor nagyobb reticularis testté
- ez hasadással osztódik
- az energiát a sejt ATP-termelése adja
- elszaporodva, még mindig a vacuolumban ezek a reticularis testek csaknem kitöltik a sejtplazmát
- 1-3 nap múlva a reticularis testekből új elemi testek jönnek létre
- ekkor a sejt lizálódik
- az elemi testek további sejteket fertőznek
- a fertőzés humorális és celluláris immunválaszt is kivált
- a keringő antitestek védőhatásának mértéke nem ismert
- a szekretorikus IgA korlátozott védelmet ad
- főleg a C. trachomatis esetében ismert a fő antigénnek tekintett külső membránfehérje változékonysága
- a celluláris immunitás hozzájárul a nekrotikus és fibrotikus elváltozásokhoz
- ez a különböző szervekben tapasztalt hegesedéseket okozza
- egerek tüdőgyulladását okozza
- humán patológiai jelentősége nem ismert
- szerotípusainak jelzése L1-L3
- a lymphogranuloma venereum nevű nemi betegséget okozzák
- ez elsősorban Dél-Amerikában és Dél-Afrikában fordul elő
- a betegség lefolyása:
- először apró kifekélyesedések jelentkeznek a nemi szerveken
- aztán a nyirokcsomók buboszerűen megduzzadnak
- krónikus esetben fistulák, hegesedések, szűkületek alakulnak ki
- a rövidítés jelentése: TRachoma-Inclusion-Conjunctivitis
- a trachoma endémiás területe Észak-Afrika és Délkelet-Ázsia
- itt már kisgyermekkorban megtörténik a fertőzés
- az ebben részt vevő szerotípusok: A, B, Ba, C
- a következményei:
- ismétlődő, krónikus fertőzések
- cornealis hegesedés
- pannusképződés
- kötőhártya- és szemhéjdeformitások
- kezeletlen esetben 15-20 év után vakság
- terjedési módjai:
- közvetlen kontaktus
- tárgyak
- legyek
Urogenitalis fertőzések
szerkesztés
- a D-től K-ig terjedő jelzésű szerotípusok okozzák
- igen elterjedt
- szexuálisan aktív nőkben az 50-70%-ot is elérheti a tünetmentes hordozás
- a férfiak nem gonococcusos urethritiseinek 30%-áért felelős
- az akut fertőzés tünetei nőkben:
- a hegesedés miatt okozhat:
- sterilitást
- méhen kívüli terhességet
- vetélést
Felnőttkori inclusiós conjunctivitis
szerkesztés
- a D-től K-ig terjedő jelzésű szerotípusok okozzák ezt is
- elsősorban a szexuálisan aktív korban jellemző
- a fertőzés a nemi szervekről terjed a szemre
- akut follicularis conjunctivitis formájában jelentkezik
- a valódi trachomával ellentétben hegesedéshez és pannusképződéshez ritkán vezet
Újszülöttkori betegségek
szerkesztés
- a fertőzött szülőcsatornán való áthaladás közben kialakuló fertőzés az inclusiós blenorrhea
- akutan follicularis, majd gennyes conjunctivitisként jelentkezik, a születés után 2-25 nappal
- elhanyagolt esetben vaksághoz vagy pneumoniához is vezethet
- a 80-as évek óta ismert
- a tüdőgyulladások legalább 10%-át okozzák
- a 3. leggyakoribb kórokozója
- a tünetek pharyngitissel és laryngitissel kezdődnek
- ezt követi az 1-3 hétig tartó, köhögéssel járó pneumonia
- gyakori a vírusokkal és más baktériummal való együttes fertőzés
Kapcsolata az atherosclerosissal
szerkesztés
- atherosclerosisokban szignifikánsan magasabb az antitest-titer
- az ok-okozati kapcsolat nem bizonyított
- lehetséges, hogy a tüdőből érkező fertőzött macrophagok tapadnak ki az atheromára
- különféle madarak hordozzák, többnyire tünetmentesen
- az emberbe az ezek ürülékéből keletkező porral jut
- felmerült a macska, mint hordozó szerepe
- 10 nap után alakul ki a betegség, az ornithosis, psittacosis vagy papagájkór
- megjelenése változatos
- lehet influenzaszerű
- okozhat súlyos tüdőgyulladást
- hematogén szóródással peri- vagy myocarditist, meningoencephalitist
A Chlamydia-fertőzések diagnosztikája és terápiája
szerkesztés
- tenyészthetők embrionált tojásban vagy sejttenyészetben
- a kialakult inclusiós testek Giemsa-festéssel tehetők láthatóvá
- mivel így csak élő mikrobák detektálhatók, a mintát gyorsan, hűtve kell a laborba szállítani
- immunológiai módszerrel kimutathatók az elpusztult kórokozók is
- ehhez immunfluoreszcens vagy ELISA technikát alkalmaznak
- az LPS-specifikus monoklonális antitestek specifikusak
- érzékenységük elég a szemváladék és a genitális váladék vizsgálatához
- hibridizációs és amplifikációs technikákkal kimutathatóak a tünetmentes fertőzések is
- ehhez elegendő a vizelet, mint vizsgálati anyag
- alkalmazott szerek:
- tetraciklinek
- csecsemőkben erythromycin
- kerülendő Chlamydia-sztatikus hatása miatt:
- penicillin
- chloramphenicol
- ezek után a fertőzés fokozottan kiújulhat
- a genitalis fertőzések kezelése újabban egy dózisban adott azithromycinnel történik
- vakcina nem áll rendelkezésre
- egyetlen faj, a F. tularensis tartozik a genusba
- ez a tularaemia vagy nyúlláz okozója
- G- coccobacillus
- bipolárisan festődik
- biztosítótű alakú
- csillója és spórája nincs
- tokot képez
- elsősorban friss tenyészetekben
- obligát aerob baktérium
- nem növekszik a rutin táptalajokon
- tenyésztéséhez a Francis-táptalajt használják
- ez vért, ciszteint és glicerint tartalmaz
- az emberi megbetegedés zoonózis
- apró emlősök, rágcsálók hordozzák
- az infekció az állat feldolgozása során, vagy helytelen konyhatechnika fogyasztásával következik be
- átviheti a fertőzött víz, talaj és kullancscsípés is
- intracelluláris parazita
- a klinikai megnyilvánulás a behatolás helyétől függ
- ulceroglandularis forma: bőrön történő behatoláskor alakul ki
- a behatolás helyén fekély, a környéki nyirokcsomókban gyulladás jelentkezik
- oculoglandularis forma: a kórokozó szembe jutásakor
- typhosus forma: szájon át vagy rovarcsípéssel
- pulmonaris forma: légúti bejutáskor
- ez átmehet a typhosus formába
- a tularaemia lehetőségéről a laboratóriumot értesíteni kell
- egyrészt, mert veszélyes
- másrészt, mert különleges táptalajt igényel
- a vér vagy váladék tenyésztésével igazolható a fertőzés
- oltható tengerimalacba is
- ekkor az elhullott állatból vissza kell tenyészteni a diagnózishoz
- az ellenanyagok vizsgálata történhet:
- csőagglutinációval
- ELISA-val
- keresztreakció lehetséges Brucellákkal és Yersiniákkal
- végezhető túlérzékenységi próba tularinnal
- ez nehezen értékelhető, mert kevéssé standardizált
- a választandó szer:
- bakteriosztatikus hatás miatt relapsust okozhat:
- chloramphenicol
- tetraciklin
Epidemiológia, prevenció
szerkesztés
- tipikus zoonózis
- megelőzésében fontosak a barriertechnikák és az alapos főzés
- a kórokozóval való laboratóriumi munka is veszélyes
- élő attenuált kórokozó adható a foglalkozásukból adódóan veszélyeztetetteknek
- bejelentésre kötelezett betegség