Jegyzetek medikusoknak/Mikrobiológia/Részletes bakteriológia/G- coccobacillusok/Haemophylus és Legionella genus


Haemophylus genus

szerkesztés

Általános jellemzők

szerkesztés
  • G- coccobacillusok
    • előfordul fonalas vagy kerek alakban is
    • csillójuk és spórájuk nincs
    • tokot képezhetnek
  • szigorúan emberi kórokozók
  • gyakori a tünetmentes hordozás a felső légutakban
  • tápanyagigényes baktériumok, igénylik:

Haemophylus influenzae

szerkesztés

Elnevezés

szerkesztés
  • a név onnan ered, hogy Pfeiffer a múlt század végén influenzajárványok idején a betegek jelentős részéből izolálta
    • az influenzavírus izolálásáig ezt tartották az influenza kórokozójának

Tenyésztés

szerkesztés
  • X és V faktort is igényel
  • csokoládéagaron tenyésztik
    • apró, csillogó telepeket képez
    • emelt CO2-tenzió segíti a növekedést
  • véres agar táptalajon a S. aureus hemolitikus udvarában tenyészik
  • a külvilágban csak rövid ideig életképes

Patogenitás

szerkesztés
  • a tokantigén a legfontosabb antigénje, szerepe van:
    • a szerotípizálásban
      • a szerotípusok jelölése a-tól f-ig történik
    • a virulenciában
      • antiphagocytaer és anticomplement hatású
    • a diagnosztikában
    • a specifikus prevencióban
  • további virulenciafaktorok:
    • adhezív pilusok
    • IgA-proteázok
  • virális fertőzés elősegíti a légúti kolonizációt és a fertőzést
  • leggyakrabban a b poliszacharidtokkal rendelkező törzsek okoznak fertőzést
    • ez azonos az E. coli K100 antigénjével
    • az általa okozott fertőzések:
      • meningitis (a leggyakoribb)
      • epiglottitis
      • sepsis
      • pneumonia
      • septicus arthritis
      • cellulitis
  • a nem b-típusú törzsek által okozott fertőzések:
    • felső légúti fertőzések
    • otitis media
    • sinusitis
    • mastoiditis
    • krónikus bronchitis

Diagnózis

szerkesztés
  • diagnosztikus eljárás a tenyésztés és a mikroszkópos vizsgálat
    • nem diagnosztikus értékű a pozitív tenyésztés olyan mintából, amiben normálisan is előfordulhat
    • kóroki szerepet jelez, ha a flórában dominánssá válik
  • invazív kórképekben a hemokultúra gyakran pozitív
  • közvetlen vizsgálat liquorból történhet
    • ezt ülepítéssel és Gram-festéssel végzik
  • diagnosztikus lehetőség a b tokantigén kimutatása koagglutinációval
    • ez antibiotikum-kezelés mellett is használható
    • ekkor viszont felmerül, hogy rokon antigének reagálnak
  • az izolátumok gyakran β-laktamázt termelnek
    • kiemelkedik ezek közül a TEM-1 enzim
  • nem invazív kórképekben alkalmazható:
    • béta-laktamáz-gátlóval kombinált aminopenicillin
    • második generációs cefalosporin
  • invazív kórképekben alkalmazható:
    • cefotaxim
    • ceftriaxon
      • bilirubin-interferencia miatt csak 3 hónapos kor fölött!
  • epiglottitisben kritikus fontosságú a légutak biztosítása

Epidemiológia, prevenció

szerkesztés
  • leggyakrabban a maternalis ellenanyagok eliminációjától 4 éves korig fordulnak elő
  • hajlamosít a komplement- és immundeficiencia
  • a veszélyeztetett korban vakcina adása célszerű
    • a vakcina tisztított és fehérjekonjugált b antigént tartalmaz
  • a kontaktokat rifampicin-profilaxisban kell részesíteni
    • főként a veszélyeztetett korúakat
    • terhességben kontraindikált

Haemophylus parainfluenzae

szerkesztés
  • jelentősége és patogenezise a H. influenzaehez hasonló
  • csak V faktort igényel
  • a dajka-jelenséget a S. aureusszal alapagaron is adja

Haemophylus ducrey

szerkesztés
  • a lágyfekély, ulcus molle vagy chacncroid okozója
    • szexuálisan terjedő betegség
    • a nemi szervek fekélyesedését, majd a lágyéki nyirokcsomók duzzadását okozza
  • tenyésztése nehéz
    • csak X faktort igényel
  • a váladékból vagy a nyirokcsomóból vett kenet közvetlen vizsgálata jelentős
    • ebben halraj-alakban helyezkednek el apró coccobacillusok
  • elölt kórokozóval késői típusú túlérzékenység váltható ki
  • kezelése:
    • erythromycinnel
    • újabban rezisztencia miatt ceforaxim vagy ciprofloxacin
  • a szexuális partnerek is kezelendők

Egyéb Haemophylusok

szerkesztés
  • H. aegyptus: kötőhártyagyulladást okozhat
  • a felső légutak normál flórájának tagjai, esetleg patogének:
    • H. aphrophilus
    • H. paraphrophilus
    • H. haemolyticus

Legionella genus

szerkesztés

Általános jellemzők

szerkesztés
  • 36 species, ebből 15 igazoltan patogén
  • legfontosabb közülök a L. pneumophilia

Morfológia

szerkesztés
  • rövid pálcák
    • tenyészetben lehetnek hosszabbak, fonalszerűek
  • Gram-negatívak, de nehezen festhetők
  • kimutatásuk ezüstimpregnációval vagy immunfluoreszcenciával történik

Tenyésztés

szerkesztés
  • speciális táptalajt igényel
    • ez tartalmaz:
      • aktív szenet
      • ciszteint
      • vas-pirofoszfátot
      • élesztőkivonatot
    • emellett magas CO2-tenziót és 3-5 napot igényel
  • természetes vizekben évekig képes fennmaradni

Szerocsoportok

szerkesztés
  • 15 szerocsoport ismert
  • ezek közül az 1-es csoport a legelterjedtebb patogén

Patogenitás

szerkesztés

Virulenciafaktorok

szerkesztés

Klinikai megjelenés

szerkesztés
  • két formája ismert
  • az egyik a legionárius-betegség
    • ez atípusos pneumoniát okoz
    • rezervoárjai a vízszolgáltató rendszerek, párásítók és légkondícionálók
    • a tüdőbe került baktériumokat az alveolaris macrophagok bekebelezik
    • a baktérium intracellulárisan szaporodik
    • nagy mennyiségű exsudatummal járó tüdőgyulladás alakul ki
      • ezt magas láz és köhögés kíséri
    • kialakulhatnak idegrendszeri és vesefunkciós zavarok is
    • hajlamosító tényezők esetén súlyos, akár fatális is lehet
  • a másik forma a Pontiac-láz, ennek tünetei:
    • láz
    • fej- és izomfájás
    • köhögés
    • pneumonia ebben a formában nem alakul ki

Diagnózis

szerkesztés
  • a légzőszervi mintát tenyésztéssel, mikroszkóposan és molekuláris biológiai módszerekkel vizsgálják
  • lehetséges minták:
    • köpet (kevésbé megbízható)
    • bronchusmosó folyadék
    • pleuralis folyadék
    • tüdőbiopszia
  • immunológiai kimutatás is lehetséges
    • alapja, hogy a vizeletben megjelennek a Legionella-antigének
    • ezt lehet RIA vagy ELISA technikával kimutatni
  • másik lehetőség az antitest-titer legalább négyszeres emelkedésének kimutatása
  • iv. adott nagy dózisú erythromycinnel történik
    • esetleg fokozza a hatékonyságot a rifampicinnel való kombinálás
  • fluorokinolonokat is alkalmaznak

Epidemiológia, prevenció

szerkesztés
  • emberről emberre nem terjed
  • legfontosabb a fertőző források kiiktatása (vizek klórozása), főleg kórházakban
  • új járványtani perspektíva a VBNC forma létezése