Jegyzetek medikusoknak/Mikrobiológia/Részletes bakteriológia/G- coccobacillusok/Rickettsiák
A Rickettsiák általános jellemzői
szerkesztésAntigénszerkezet
szerkesztés- sok faj rendelkezik heterofil antigénekkel
- ezek keresztreagálnak egyes Proteus-antigénekkel
- ennek az immunológiai kimutatásban van szerepe
Biokémiai jellemzők
szerkesztés- rendelkeznek az energiatermelés képességével
- a gazdasejttől való függés oka a nukleotid-kofaktorok iránti igényük:
- NAD
- CoA
- a sejten kívül gyorsan elveszítik a fertőzőképességüket
Patogenitás
szerkesztésPatomechanizmus
szerkesztés- obligát intracellularis paraziták
- emiatt a védelemben a celluláris immunitásnak igen nagy szerepe van
- indukált fagocitózissal jutnak be a sejtekbe
- a célsejtek a kapillárisok endothelsejtjei
- a baktériumok kiszabadulnak a lysosomából, és a citoplazmában szabadon élősködnek
- az aktin polimerizációjával tolják magukat
- foszfolipázt termelnek
- ezzel egyrészt feloldják a phagosomát
- másrészt károsítják a célsejt membránját, amikor kiszabadulnak belőle
- a csoporttól függ a sejtkárosítás mértéke
- a typhus-csoport tagjai teljesen feloldják a gazdasejtet
- a foltosláz-csoport tagjai súlyosan károsítják a membránt, de nem lizálják a sejtet
- a bozótláz-csoport esetében nem tisztázott a sejtkárosodás mértéke
Okozott betegségek
szerkesztés- minden fajra jellemző a microvasculitisek kialakulása, ennek eredménye:
- jellegzetes kiütések
- encephalitis
- tüdőödéma
- keringési zavar
- veseelégtelenség
Csoportosítás
szerkesztésTyphus-csoport
szerkesztés- fontos tudni, hogy ez a typhus nem az a typhus, amit a Salmonellák okoznak!
- itt kiütések, ott a hasmenés az elsődleges tünet
R. prowazekii
szerkesztésEpidemiológia
szerkesztés- az egyetlen olyan fontos Rickettsia, aminek a rezervoárja és a fő gazdája az ember
- terjesztője a ruha- és fejtetű
- a betegség terjedése elsősorban rossz higiénés viszonyok között jellemző
- minden háborúban és fogolytáborban szedett áldozatokat
- lehetséges, hogy a betegséget a repülőmókus is terjeszti
Kórlefolyás
szerkesztés- az okozott betegség a kiütéses typhus
- a tetű a beteg emberről csípéssel viszi át a másikra a kórokozót
- a baktériumok a csípés vakarásával jutnak be a mikrokeringésbe
- a tünetek 2 hét után jelentkeznek
- kezdeti tünetek: láz, rossz közérzet, fejfájás
- ezután pár nappal jelentkeznek a macularis kiütések
- először a törzsön és a hajlatokban
- innen terjednek a végtagok felé
- gyakran válnak bevérzettekké
- ebben a stádiumban gyakori szövődmények:
- hypotensio
- veseelégtelenség
- coma
- a kór kezelés nélkül magas halálozással jár
- a túlélőkben a fertőzés évtizedek múlva enyhébb formában reaktiválódhat
- ez a Brill-Zinsser-kór
- ez a fejlett országokban is jelen lehet
- nem megfelelő higiénés viszonyok mellett járványok forrásává is válhat
R. typhi
szerkesztésEpidemiológia
szerkesztés- az elsődleges gazdák a patkányok és egerek
- közöttük bolhák biztosítják a terjedést
- a mikroba a bolhák között az utódokra is terjed
- a bolha széklete bőrre, kötőhártyára vagy légutakba kerülve okozza a fertőzést
Kórlefolyás
szerkesztés- az okozott betegség az endémiás typhus
- megjelenése a kiütéses typhushoz hasonló
- a tünetek enyhébbek és a halálozás lényegesen alacsonyabb
Foltosláz-csoport
szerkesztésR. rickettsii
szerkesztésEpidemiológia
szerkesztés- az elsődleges rezervoár és a vektor azonos
- minden esetben valamilyen kullancs
- a terjesztő kullancsfaj a földrajzi területtől függ
- Észak- és Dél-Amerika egyes részein endémiás
Klinikai kép
szerkesztés- az okozott betegség a Sziklás-hegységi láz
- a fertőzés után 2-10 nappal jelennek meg az első, aspecifikus tünetek:
- kipirulás
- láz
- izomfájdalom
- zavartság
- specifikus tünetek itt is az erythemás, macularis kiütések
- ezek itt is hamarosan petechyások lesznek
- a kiütéses typhusszal szemben ezek először a végtagokon jelentkeznek, innen terjednek a törzsre
- kezeletlen esetekben magas a mortalitás, ennek okai:
- DIC
- encephalitis
- veseelégtelenség
- a keringés összeomlása
- hasonló fertőzéseket a világ más részein is okoznak Rickettsiák, pl.:
- R. conorii
- R. australis
- R. sibirica
R. akari
szerkesztés- az okozott betegség a Rickettsia-himlő
- a betegség lefolyása általában enyhe
- az atkacsípés helyén var alakul ki
- a papulovesicularis kiütések gyakran pörkösödnek
- a vektor és a rezervoár itt az egerek atkája
- ennek megfelelően városokban jelentkezik, ahol sok egér él
Bozótláz-csoport
szerkesztés- az egyetlen ide tartozó faj a R. tsutsugamushi
Epidemiológia
szerkesztés- a bozótláz DK-Ázsiában fordul elő
- a betegség japán neve "veszélyes rovar"
- az elsődleges gazdák a bozótos területeken élő rágcsálók
- a vektor az ezeken élő atka lárvája
Klinikai kép
szerkesztés- az atka csípésének helye jellegzetesen pörkösödik
- a súlyosság széles határok között változik
- lehetséges tünetmentes fertőzés
- legsúlyosabb formájában:
- encephalitis
- keringési és légzési elégtelenség
Diagnosztika
szerkesztésTenyésztés
szerkesztés- mivel obligát intracelluláris kórokozók, táptalajon nem tenyészthetők
- a tenyésztés lehetséges:
- szövetkultúrában
- tojásban
- állatban
Immunológiai módszerek
szerkesztés- ezek a diagnosztika legfontosabb módszerei
- a hagyományos szerológiai kimutatási módszer a csőagglutinációs Weil-Felix-féle reakció
- ennek alapja a keresztreakció egyes Proteusokkal
- olcsó, de nem túl megbízható eljárás
- újabb, jobb módszerek:
- indirekt hemagglutináció
- immunfluoreszcencia
- latex koagglutináció
- ELISA
- mivel a kezdeti szakaszban az antitest-titerek alacsonyak, a módszer gyakran csak retrospektíve informatív
Közvetlen kimutatás
szerkesztés- a kiütésekből vett mintákból lehetséges
- immunfluoreszcens módszerrel történik
- történhet géntechnológiai módszerekkel is
Terápia és prevenció
szerkesztés- széles spektrumú antibiotikumokkal történik:
- tetraciklinek
- chloramphenicol
- gyakran szükséges intenzív ápolás
- megbízható vakcina nem áll rendelkezésre
- a prevencióban fontos a rezervoárok és vektorok kerülése és kiirtása
- a kiütéses typhus bejelentésre kötelezett betegség