Jegyzetek medikusoknak/Mikrobiológia/Részletes bakteriológia/G- enteralis pálcák/Salmonella genus
- a legkülönbözőbb állatok bélcsatornájában fordulnak elő
- a gazdára a tünetmentes hordozástól a invazív fertőzésig terjedő hatásuk lehet
- sokat változott az elmúlt évtizedekben
- az utóbbi évek genetikai vizsgálatai alapján két faj van a genusban:
- S. enterica
- ezen belül 7 alfajt különítenek el
- ezek: I, II, IIIa, IIIb, IV, VI, VII (nincs V, de III-ból van a és b)
- S. bongori
- orvosi jelentősége csak a S. enterica I-es alfajának van
- a többi alfaj és az S. bongori törzsei alacsonyabbrendű gerincesek parazitái
- az S. enterica I-es alfajba 1500 szerotípus tartozik
- e ezek közül csak egy tucatnyi okozza a fertőzések túlnyomó többségét
- ezeket a szerotípusokat régen külön fajoknak tekintették, ezért külön neveket adtak nekik
- ilyenek pl.: S. enteritidis, S. typhimurium, S. typhi stb.
- ezek az elnevezések ma is általánosan használatosak
- laktóz-negatívak
- kéntartalmú aminosavakból kén-hidrogént állítanak elő
- az O antigének változatossága igen nagy
- szerkezetük mozaikos
- meghatározott epitópok kombinálódásával alakul ki az izolátumra jellemző antigén
- a csoportokba sorolás alapja egy-egy epitóp megléte vagy hiánya
- a csoportok jelölése A, B, C stb.
- a törzsek döntő többsége csillós
- a H antigén szintén mozaikos szerkezetű
- ezen kívül kétfázisú antigén
- a sejt kétféle csilló (1-es és 2-es, vagy specifikus és aspecifikus) között képes váltani
- in vitro tenyészetekben a két fázis egyaránt előfordul
- ha az egyik csilló elleni antitestet keverünk a tenyészethez, az összes sejt a másik fázist fogja expresszálni
- egyes törzsek tokantigéneket is kifejeznek
- ezeket itt Vi antigéneknek nevezik
- a név magyarázata, hogy ezeket régen a virulenciával hozták összefüggésbe
- a teljes szerotipizáláshoz szükséges:
- az O antigén meghatározása
- mindkét csillófázis meghatározása
- a Vi antigén jelenlétének vizsgálata
- a Salmonellák háromfélék lehetnek gazdaspecificitás szempontjából:
- széles gazdaspecificitásúak: sokféle állatban és az emberben is képesek megélni
- ez az "ételmérgezéses" gastroenteritisek leggyakoribb oka
- az emberre legtöbbször zoonózis formájában kerül át
- a csoport jellemző tagjai: S. enteritidis, S. typhimurium
- egy adott állatfajra specifikusak: a gazdaállatban súlyos fertőzést okoz, emberben hasmenést
- különösen kisgyermekkorban az ilyen fertőzések fokális, invazív jellegűek
- jellemző tagja a sertések choleráját okozó S. cholerasuis
- az emberre specifikusak: állatokban gyakorlatilag nem fordulnak elő, a fertőzés soha nem zoonózis
- ilyenek a hastyphust és paratyphust okozó S. typhi, S. paratyphi A, B és C
- a betegség a fertőzött étel fogyasztása után 18-48 órával jelentkezik
- a fő tünet a hasmenés, ezt kísérheti:
- szédülés
- hányás
- hasi fájdalom
- a tünetek utánozhatják a vérhast is
- az esetek többségében a tünetek pár nap után enyhülnek
- a betegség egy hét után spontán gyógyul
- az ételmérgezések egyik leggyakoribb oka
- évente több, mint 15 000 ismert eset fordul elő Magyarországon
- a valódi esetek 1-10%-a kerül felderítésre
- az emelkedő esetszám magyarázata lehet az állattartás technológiája (hal-, csont-, vérliszt, zsúfolt tartás)
- tipikus terjesztői:
- csirke- és kacsatojás
- csirke- és sertéshús
- a fertőzés feltétele az elégtelen hőkezelés is
- a baktériumok a hámsejtekhez tapadnak
- abból átkaroló membránkitüremkedések létrejöttét idézik elő (membrane ruffles)
- ezek által a sejt bekebelezi a baktériumot
- enterotoxinok hatását is feltételezték, de nem sikerült igazolni
- a szekréció fokozódását a lokális gyulladás sejtes elemei és azok mediátorai váltják ki
- a törzsek nagy plazmidot hordoznak
- ezek mérete a szerotípusra specifikus
- szérumrezisztenciát és fagocitákban való túlélést látszik kódolni
- szerepe a gastroenteritisekben kétséges
- inkább az invazív fertőzésekben lehet jelentősége
- átmeneti bacteraemia előfordulhat
- ez átalakulhat tartós bacteraemiává:
- idős
- fiatal
- immunszuppresszált és AIDS-es betegekben
- fokális infekciók alakulnak ki, ezek helye lehet:
- tüdő
- agy
- atheroscleroticus plakkok az aortában
- protézisek
- a gyógyulás után visszamaradhat tünetmentes hordozás
- ezeket fel kell deríteni, mert későbbi fertőzések forrása lehet
- az általános vonások megegyeznek a többi Salmonella-törzzsel
- az egyetlen jelentős különbség az, hogy ezek különösen hajlamosak a septicus kórképek kialakítására
- könnyen kitenyészthető szelektív differenciáló táptalajon
- könnyen azonosíthatók biokémiailag
- a biokémiai azonosítást mindig meg kell erősíteni szerológiailag is
- klinikai szempontból elegendő:
- az O csoport ismerete
- a S. typhi, S. paratyphi és S. cholerasuis elkülönítése
- járványtani szempontból fontos a szerotípus pontos ismerete
- a meghatározás eszközei: fág-, bio- és colicin-tipizálás és molekuláris biológiai módszerek
- a komplikációmentes esetekben nem szükséges az antibiotikum-kezelés
- megfigyelés szerint az antibiotikus kezelés elősegítheti a tartós hordozás kialakulását
- kötelező a kezelés a magas lázzal járó septicaemiáknál és fokális fertőzések esetén
- a be- és kijelentés kötelező
- a beteget el kell különíteni
- a gyógyulás után két nappal két egymást követő napon ellenőrző mikrobiológiai vizsgálat szükséges
- az enterális láz enterális fertőzésből kiinduló minden szervrendszert érintő életveszélyes, invazív betegség
- elsősorban a RES-t érinti
- a S. typhi okozza a hastyphust
- a S. paratyphi A, B és C okozza a paratyphust
- ez valamivel enyhébb lefolyású betegség
- a fertőzés forrása mindig ember
- a baktérium emberhez alkalmazkodott
- terjedhet közvetlenül vagy víz és élelmiszer közvetítésével
- sok fejlődő országban endémiás
- Magyarországon évente néhány eset fordul elő
- a fel nem ismert, kezeletlen esetek mortalitása 20%
- be- és kijelentésre kötelezett betegség
- a beteget el kell különíteni fertőző osztályon
- felszabadító vizsgálat végzendő a kezelés után 5 nappal 3 egymást követő napon
- a gyógyulás után havonta egy évig kötelező a széklet és a vizelet bakteriológiai vizsgálata
- az első periódus az elsődleges bacteraemia időszaka
- ez oralis fertőzést követő kb. két hetes inkubációs idő
- a baktériumok ezalatt a Peyer-plakkok M-sejtjein keresztül jutnak át a mucosán
- megfertőzik a lokális macrophagokat
- a S. typhi esetében nincs szerotípus-specifikus plazmid
- itt kromoszómális gének biztosítják a túlélést a macrophagokban
- a macrophagok a mesenterialis nyirokcsomókba szállítják a baktériumokat
- innen a ductus thoracicuson és az érpályán át különböző szervekbe jut el
- a csíraszám a vérben végig alacsony
- ekkor a beteg tünetmentes, vagy enyhe hőemelkedése lehet
- ezután következik a másodlagos bacteraemia időszaka
- ekkor a RES szerveiben szaporodik a baktérium
- elsősorban a máj Kupffer-sejtjei érintettek
- ezekből kiszabadulva a baktériumok nagy csíraszámú bacteraemiát okoznak
- a legsúlyosabb szövődmény a terminális ileum és a proximalis colon perforációja
- ezt az epével a béltraktusba kerülő baktériumok a Peyer-plakkokban bekövetkező szaporodása váltja ki
- a betegség után tartós ürítés maradhat fenn
- fejfájás
- lépcsőzetesen emelkedő lázmenet
- néhány nap alatt igen magasra emelkedik
- a beteg tudata ködös, typhosus
- relatív bradycardia
- hepatosplenomegalia
- nem jellemző tünet a hasmenés
- lehetnek a has és a mellkas bőrén roseolák
- a vérkép jellegzetes lehet
- leukopenia
- aneosinophilia
- lymphocytosis
- a tenyésztést hasonlóan végzik, mint a többi Salmonella esetében
- az egyetlen különbség, hogy a S. typhi kén-hidrogén termelése gyengébb
- már a fertőzés után jelen van a székletben
- a másodlagos bacteraemia időszakában a kórokozó kitenyészthető a vérből
- a kimutatás esélyét javítja az alvadt vér küldése a laborba
- csontvelő-biopsziából biztosabb a kimutatás
- székletből a késői fázisban a legbiztosabb a kimutatás
- ilyenkor a vizelet is lehet pozitív
- a szerológiai azonosítás során mindenképpen igazolni kell a Vi antigén jelenlétét
- segíti a diagnózist a beteg O és H antigének elleni immunválaszának vizsgálata
- ez a Widal-reakció
- ez akkor egyértelmű, ha 10-12 nap elteltével legalább négyszeres a titer emelkedése
- korábban chloramphenicolt alkalmaztak
- ezt ma felváltották:
- a krónikus hordozás megszűntetése érdekében szóba jön a cholecystectomia is
- kísérleteznek vakcinával is
- jelenleg alkalmazott a veszélyeztetettek számára az acetonnal elölt kórokozó
- élő, attenuált törzsekkel is folynak folynak kísérletek
