Jegyzetek medikusoknak/Mikrobiológia/Részletes bakteriológia/G- enteralis pálcák/Yersinia genus

A Yersiniák általában

Rendszertan és fajok

korábban a Pasteurella genusba tartoztak
ide tartozik a pestis kórokozója, a Y. pestis
a másik két humán patogén faj a Y. enterocolitica és a Y. pseudotuberculosis
- ezek enterocolitist okoznak
közös jellemzőjük, hogy primeren zoonózisok
- a Y. enterocolitica esetében emberre adaptálódott szerotípus is létezik

Morfológia és biokémia

a többi bélbaktériumnál rövidebb, enyhén ovális baktériumok
- a Y. pestis csilló nélküli, a másik kettő csillós
- a csillósok szobahőmérsékleten mozognak, a melegvérűek testhőmérsékletén nem
mindhárom faj termeli a béta-galaktozidázt

Yersinia pestis

Morfológia és tenyésztés

bipolárisan festődő G- coccobacillus alak
- az alak biztosítótűhöz hasonlít
egyszerű táptalajokon is növekszik
véres agaron a hemint felveszi
- emiatt a telepek barnák
hőmérsékletoptimuma 28-30 °C

Biokémiai jellemzők és plazmidok

legjelentősebb a szomatikus antigén vagy Frakció 1
- ez egy hőlabilis tokantigén
- egy 100 kb méretű virulenciaplazmid kódolja
jelentősek a külső membránfehérjék
- ezeket egy 70 kb méretű virulenciaplazmid kódolja
- ezek az antiphagocytaer hatásért felelősek
az invazivitásban döntő szerepe van egy plazminogén-aktivátornak
- ezt egy kis, 9,5 kb méretű plazmid hordozza
- ez a molekula segíti az adhéziót a mátrixhoz és a gazdasejthez, illetve a mátrixhoz való kötődést

Patogenezis

Bubopestis

a kórokozó rezervoárja a rágcsálók
- legjellemzőbb a vándorpatkány
a patkányról a patkánybolha viszi át a fertőzést az emberre
- a csípés helye típusosan a lábszár
innen a baktérium a nyirokkeringés útján a környéki nyirokcsomókba ascendál
- itt 2-7 napos inkubáció után gennyes beolvadást okoz
- ez a bubo, amiről a betegség a nevét kapta
további terjedés következményei:
- további nyirokcsomók beolvadása
- generalizált, septicaemiás fertőzés
- ennek következménye a gennyes tüdőgyulladás
kezeletlen halálozása 50% körüli

Tüdőpestis

ha a bubopestis szövődményeképpen kialakult a gennyes tüdőgyulladás, a köpettel nagy mennyiségű baktérium ürül
- ez cseppfertőzéssel 2-3 napos lappangás után kialakuló primer tüdőpestist képes okozni
kezeletlenül csaknem minden eset halálos

Diagnosztika

közvetlen kimutatás lehetségeses:
- bubováladékból
- köpetből
- vérből
- biztosítótű-szerű, G- coccobacillusokat kell keresni a vizsgálati anyagban
immunológiai kimutatás
- fajlagos immunsavóval a vizsgálati anyagból végezhető
visszamenőleges kimutatásra alkalmas:
- Frakció 1 kimutatása hemagglutinációval
- komplementkötési teszt
tenyésztés

Terápia

a betegség gyanúja esetén el kell kezdeni a kezelést
- nem szabad megvárni a diagnózist
a következő szerek alkalmazhatóak:
- streptomycin
- tetracyclin
- chloramphenicol
- minimum 10 napig kell őket adni
a kontakt személyek kemoprofilaxisa ajánlott

Prevenció

az endémiás területeken ellenőrzik a rágcsálók fertőzöttségét
a kikötőkben hajófertőtlenítéssel, patkány- és bolhairtással védekeznek
- ezek az intézkedések az országok közti terjedést megszűntették
a fokozottan veszélyeztetett embereket oltják
- ezek az oltások néhány hónapig adnak védettséget

Epidemiológia

be- és kijelentésre kötelezett betegség
- értesíteni kell az Országos Epidemiológiai Központot és a WHO-t is
a beteget és kontaktjait el kell különíteni
folyamatos bakteriológiai vizsgálatok szükségesek

Endémiás területek

Ázsiában és az USA egyes területein vannak endémiás gócok
a patogenezisből következően elsősorban a kikötővárosok veszélyeztetettek

Yersinia enterocolitica

Morfológiai, biokémiai és tenyésztési jellemzők

G- coccobacillus
- peritrich csillós
- szobahőmérsékleten mozgásképes
biokémiai jellemzők:
- laktózt nem fermentál
- bontja a szacharózt
- az ureumot hidrolizálja
egyszerű táptalajon is szaporodik
- 37 ˚C-on, szobahőmérsékleten és a hűtőszekrény hőmérsékletén is nő
szerológiai beosztásának alapjai az O és H antigének
- az európai patogén törzsek az O3 és O9 csoportba tartoznak
- az amerikaiak az O8 csoportba

Patogenitás

Virulenciafaktorok

kromoszómálisan kódolt:
- adhéziós fehérjék (ail)
- inváziós fehérjék (inv)
plazmidon kódolt:
- külső membránfehérjék és szekretált fehérjék
- ezek 37 ˚C-on jelennek meg, többségük csak alacsony Ca-koncentráció esetén
a YadA külső membránfehérje hatásai:
- hemagglutináció
- adhézió mátrixhoz és basalis membránhoz
- autoaggregáció
ST, hőlabilis enterotoxin
- csak szobahőmérsékleten termeli
- patogenetikai szempontból valószínűleg nem jelentős

Patomechanizmus

leggyakoribb megnyilvánulása az enteritis
a kórokozó a lamina propriában szaporodik
lehetséges komplikációk:
- mesenterialis nyirokcsomók gyulladása
- ileitis terminalis
- appendicitist utánozhatja
reaktív komplikációk:
- arthritis
- erythema nodosum
- spondylosis ankylopoetica
- ezek fokozottak a HLA-B27 egyénekben
  - ez az antigén hasonló a baktériuméhoz
vastárolási betegség miatt desferroxiamint kapó betegekben agresszívabb a fertőzés

Diagnosztika

a tenyésztés székletből történik
- szelektív és dúsító táptalajokat használnak
- egyidejűleg végeznek termosztátban és szobahőmérsékleten tenyésztést
az antitest-titer nehezen értékelhető a kiterjedt antigénrokonság miatt

Terápia

az elhúzódó enteritisek és az invazív fertőzések igényelnek kezelést
alkalmazható szerek:

Prevenció és epidemiológia

a fecalis-oralis terjedés megelőzésében az általános higiéniai rendszabályok segítenek
- különösen jelentős az, hogy a Y. enterocolitica a hűtőszekrényben tartott élelmiszerben is elszaporodhat
a legtöbb enteralis fertőzéssel szemben a betegség ősszel és télen a leggyakoribb
vadon élő állatok és rágcsálók hordozzák
- mégis leggyakoribb az emberről és a kontaminált élelmiszerrel való fertőződés

Yersinia pseudotuberculosis

Morfológia és biokémiai jellemzők

fenotípusosan nagyon hasonló a Y. enterocoliticához
- a genomja ezzel szemben sokkal jobban hasonlít a Y. pestishez
a szacharózt nem fermentálja
hat szerocsoportra oszthatók
- vannak a Salmonella genussal is rokon antigénjei

Patogenezis

Virulenciafaktor

hasonlóak az Y. enterocoliticához
vannak további, kromoszómális génjei, melyek a virulenciáért felelősek
- a szérumrezisztencia és a kollagén IV-kötő képesség megmarad a virulenciaplazmid elvesztése után is

Különbségek a Y. enterocoliticához képest

a mesenterialis nyirokcsomókban a tuberculosishoz hasonló szövettani képet okoz
a tünetek általában súlyosabbak és elhúzódóbbak, mint a Y. enterocolitica fertőzésekben
gyakoribb a septicaemiás forma

Diagnosztika

nincs rá szelektív táptalaj
- emiatt a széklet tenyésztése gyakran eredménytelen
nyirokcsomó-biopsziából nagyobb a kimutatás esélye
csőagglutinációs teszt is használható

Terápia

használható szerek:
- trimethoprim-sulfomethazol
- aminoglikozidok
- tetraciklinek
  - leggyakrabban ezeket alkalmazzák

Epidemiológia

zoonózis
- emlősök, rágcsálók hordozzák
a fertőzés forrása elsősorban az állati széklettel fertőzött víz és táplálék
- háziállatként tartott hörcsög is jellemző forrás
- a közvetlen kontaktussal való átvitel kevéssé bizonyított