Jegyzetek medikusoknak/Mikrobiológia/Részletes bakteriológia/Spórás anaerobok/Gázgangraenát okozó Clostridiumok


Az anaerob baktériumok általános jellemzőiSzerkesztés

ElőfordulásukSzerkesztés

  • ezek a baktériumok egyáltalán nem tolerálják az oxigén jelenlétét, még nyomokban sem
    • emiatt előfordulásuk a normál flórában az oxigenizációs viszonyoktól függ
  • az aerob/anaerob arány értéke:
    • a bőrön 10:1
    • a szájüregben 1:10
    • a bélben 1:1000
    • a hüvelyben változó
  • a bélben egyidejűleg 300-400 faj is izolálható

JelentőségükSzerkesztés

  • jelentős szerepük van a K-vitamin szintézisében
  • a spórás Clostridiumok általában exogén úton okoznak fertőzést
  • a nem spórás anaerobok endogén infekciókat váltanak ki
  • általában aerob és anaerob együttes fertőzésre kell számítani
    • ilyenkor az aerob törzs tünteti el az oxigén megmaradt nyomait
    • ez teszi lehetővé az anaerob törzs szaporodását

A Clostridium genus általános jellemzőiSzerkesztés

MorfológiaSzerkesztés

  • G+ szerkezetű, nagyméretű pálcák
    • vastagságuk 1-2 μm
    • hosszuk 7-8 μm
  • festődésük bizonytalan, G- is lehet
  • spórát képeznek
    • ezek deformáló spórák
    • elhelyezkedhetnek:
      • centralisan
      • subterminalisan
      • terminalisan
  • a legtöbb fajnak peritrich csillói vannak
    • kivétel a C. perfringens, ennek nincsenek csillói, de van tokja

Biológiai jelentőségSzerkesztés

  • a legtöbb faj szaprofita
    • élőhelyük a talaj
    • ide a trágyával jutnak
  • normál flóraként előfordulnak normál flóraként:
    • C. perfringens
    • C. sporogenes
  • a gazdaszervezet halála után elárasztják a testet
    • elsődleges szerepük van a tetem bomlásában

Biokémiai jellemzőkSzerkesztés

  • sok fajuk képes szaporodni csökkent oxigéntenzió mellett
    • egyes fajok lassan szaporodnak normál légköri oxigénnyomáson is
    • a patogén Clostridiumok általában obligát anaerobok
  • biokémiailag igen aktívak:
    • szacharolízis
    • proteolízis
  • a gázképzés is gyakori:
    • szén-dioxid
    • hidrogén
    • kén-hidrogén
    • metán

PatogenitásSzerkesztés

  • három patogenitási csoportjuk van
    • a hisztotoxikus Clostridiumok kiterjedt szövetroncsolása az elsődleges patogenetikus mód
    • a neurotoxikus Clostridiumok exotoxinja közvetlenül az idegrenszerre hat
    • nemrég fedezték fel a C. difficile fajt, amely enterális patogén

Gázgangraenát okozó ClostridiumokSzerkesztés

C. perfringensSzerkesztés

MorfológiaSzerkesztés

  • G+, rövid, vaskos pálcika alakú
    • csillója nincs
    • poliszacharid tokja van
  • többnyire egyesével vagy párokban van jelen
  • spórái oválisak
    • centrálisan helyezkednek el
    • a baktérium testét kidomborítják (deformáló spóra)

TenyésztésSzerkesztés

  • véres agaron vaskos, sima felszínű, elterülő telepeket képez
  • kettős hemolitikus zóna veszi körül őket
    • a közelebbiben α-, a távolabbiban β-hemolízis
  • főtt húst és dextrózt tartalmazó táptalajt egyenletesen megzavarosít
    • közben nagy mennyiségű, bűzös gázt képez

Biokémiai jellemzőkSzerkesztés

  • obligát anaerob
    • igen érzékeny az oxigén minimális jelenlétére is
    • emiatt a sebészi beavatkozások radikalitása csökkenthető a beteg fokozott oxigenizálásával

AntigénszerkezetSzerkesztés

  • hőstabil tokantigénje van
    • ez poliszacharid természetű anyag
  • mivel az egyes szerotípusok azonosak patogenezis szempontjából, ezért ennek nincs diagnosztikus jelentősége

PatogenitásSzerkesztés

VirulenciafaktorokSzerkesztés
  • a törzseket a termelt toxinok szerint öt csoportba soroljuk, A-E jelzéssel
    • minden típus termeli az α-toxint, de az A típus a legnagyobb mennyiségben
  • az α-toxin a faj fő toxinja
  • ez egy lecitináz
    • a lecitint foszfokolinra és digliceridre bontja
  • ezáltal képes a vörös- és fehérvérsejtek membránját roncsolni
  • kimutatására alkalmas a Nagler-reakció
    • ebben tojássárgáját tartalmazó táptalajon a telepek körül opálos zóna alakul ki
    • ez a hatás α-antitoxint tartalmazó szérummal gátolható
  • egyéb toxinok hatása:
    • hemolizáló
    • nekrotizáló
    • enterotoxikus
  • egyéb enzimjellegű virulenciafaktorok:
    • kollagenáz
    • hialuronidáz
    • DNáz
Okozott betegségSzerkesztés
  • a gázgangraena fő okozója
  • kialakulásának lehetőségei:
    • leggyakrabban exogén fertőzés, spórákkal szennyezett földből kerül a sebbe
      • ennek különösen nagy a veszélye kiterjedt, roncsoló sérülés esetén
    • elvétve perforáló appendicitis vagy bélruptura által endogén infekcióként is kialakulhat
    • septicus abortus során is kialakulhat
  • inkubációs ideje 1-3 nap
  • a roncsolt szövetek anoxiás állapota kedvez a C. perfringens szaporodásának
  • a szövetek elhalnak, oedema és gáz képződik
    • ezt a nagy mennyiségben termelődő toxinok és enzimek okozzák
  • jellemző tünet a szövetek krepitációja
  • a folyamat gyorsan terjed

DiagnózisSzerkesztés

Közvetlen vizsgálatSzerkesztés
  • a necroticus anyag Gram-festett kenetében felismerhető a kórokozó
    • Gram-pozitív vaskos pálcák vannak jelen
    • vegyes fertőzés is előfordul
TenyésztésSzerkesztés
  • anaerob körülmények között történik
  • a telepek jellegzetesen kettős hemolitikus zónával vannak körülvéve
  • az azonosítást segíti:

TerápiaSzerkesztés

  • elsődleges a sebészi kezelés:
    • devitalizált szövetek eltávolítása
    • a seb nyitott kezelése
  • emellett nagy dózisú antibiotikum-kezelés elengedhetetlen
    • a penicillin használható, a törzsek érzékenyek
    • az esetleges Enterobacterium és más G+ coccusok együttes fertőzésére gondolva érdemes alkalmazni egyidejűleg:

Epidemiológia, prevencióSzerkesztés

  • a spóra nagy számban lehet jelen a normál székletflórában és a bőrön
    • ezek gyakran ellenállnak a szokásos műtét előtti dezinficiálásnak
    • a tervezett műtét helyén ezért főleg idős betegeknél több napig kell dezinficiálni a tervezett területet
  • egyes törzsek képesek ételmérgezést okozni
    • a nem kellően hőkezelt, magas proteintartalmú ételben a baktériumok átvészelhetik a gyomorsav hatását
    • a bélben spórázni kezdenek, ekkor keletkezik az enterotoxin
    • ez típusos tüneteket okoz, az étel fogyasztása után 8-12 órával
    • a kórkép magától gyógyul, terápia nem szükséges
  • az új-guineai benszülötteknél a C típus β-toxinja okoz nekrotizáló enteritist

C. septicumSzerkesztés

MorfológiaSzerkesztés

  • G+ pálca
    • rövidebb és keskenyebb, mint a C. perfringens sejtjei
    • vékony, hosszú, filamentosus alakok is megfigyelhetők
  • idős tenyészetben G- festődés is előfordul
  • a spóra centralis vagy subcentralis
    • nagymértékben deformál
  • peritrich csillós
  • kevésbé oxigénérzékeny, mint a C. perfringens
  • telepei:
    • szabálytalanok, áttetszőek
    • rajzásra hajlamosak

PatogenitásSzerkesztés

  • α-toxinja egy exotoxin
    • nekrotizáló és hemolitikus hatása van
Nem derül ki a könyvből, hogy ez azonos-e a C. perfringens α-toxinjával.
  • ez a faj is gázgangraenát okoz
    • jóval ritkábban, mint a C. perfringens
  • a széklet normál flórájának tagja
  • felléphet C. septicum-bacteraemia is
    • ez akkor jellemző, ha a bélfal epitheliumát malignus infiltráció károsítja
    • izolálása hemokultúrából így malignus bélfolyamat gyanúját kelti
ToxinokSzerkesztés
Okozott betegségekSzerkesztés

C. novyiSzerkesztés

Morfológia és biokémiai jellemzőkSzerkesztés

  • hasonlít a C. perfringensre
    • a pálcák nagyobbak és kevésbé egyformák
  • szigorúan anaerob
    • a vegetatív alakok nagyon oxigénérzékenyek
  • peritrich csillós
  • négy típusa van, A-D jelzéssel
    • ezel közül csak az A típus fordul elő gázgangraenában

PatogenitásSzerkesztés

  • az általa okozott gázgangraenában kifejezett a toxaemia
  • toxinjai: α, β, γ, ε
  • ezek hatásai:
    • hemolitikus
    • nekrotizáló
    • foszfolipáz- és lipáz-aktivitás