Jegyzetek medikusoknak/Mikrobiológia/Részletes bakteriológia/Spórás anaerobok/Neurotoxikus és enterotoxikus Clostridiumok

Neurotoxint termelő Clostridiumok

C. tetani

Morfológia

• G+, karcsú, lekerekített pálcák
  • hossza: 2-5 μm
  • vastagsága: 0,3-0,6 μm
• terminálisan elhelyezkedő spórák
  • erősen deformálják a sejteket
  • emiatt dobverő alakja van a sejteknek
• peritrich csillós
• obligát anaerob

Tenyésztés

• véres agaron anaerob körülmények között szaporítható
• kis, domború, szürkés telepeket képez
• a táptalaj felszínén rajzik, finom lepedéket képezve
• hemolitikus udvar veszi körül
• glükóztartalmú levesben is szaporítható
  • kevés gázt képez
• termel hemolizint és fibrolizint
  • ezeknek nincs szerepe a patogenezisben

Antigénszerkezet

• az O antigén azonos minden törzsben
• a H antigén alapján 10 típus különíthető el
• a szerotípizálásnak nincs szerepe a diagnosztikában
  • ennek magyarázata, hogy a törzsek egyformán termelik a fő patogenitási exotoxint
  • ezt plazmid kódolja

Patogenitás

Virulenciafaktorok

• a fő patogenitási faktor egy hőlabilis protein exotoxin
  • ennek neve tetanospazmin
  • az interneuralis és neuromuscularis szinapszisokban gátolja a kolinészterázt
  • ez ACh-felszaporodáshoz vezet
  • halálos dózisa egérre 100 pg
• vannak egyéb enzimei is, de ezek nem vesznek részt a patogenezisben:
  • hemolizin
  • fibrolizin

Klinikai kép

• a baktérium bejuthat:
  • földdel szennyezett sebeken
  • köldökcsonkon
  • catgut sebészt varróanyaggal (régebben)
• ha a seb roncsolt, mély, akkor benne anaerob viszonyok alakulhatnak ki
  • ekkor a baktérium szaporodásnak indul
• a baktérium nem invazív
  • a termelt exotoxin elárasztja a szervezetet
  • ez okozza a tünetek kialakulását
• az inkubáció ideje 4-5 naptól több hétig terjedhet
• a toxin tünete a spasztikus bénulás
  • először a száj körül alakul ki, ez a trismus vagy szájzár
  • a spazmus lefelé haladva az egész testet eléri
  • a halált a légzőizmok bénulása okozza

Diagnózis

• a diagnózis általában lehetséges a klinikai tünetek alapján
• lehetséges diagnosztikus módszerek:
  • tenyésztés anaerob körülmények között a sérülés helyéről vett mintából
  • közvetlen kimutatás kenetben
    • G+ pálcák láthatóak
  • állatoltás fehér egérbe

Terápia

• elsődleges a szennyezett, devitalizált szövetek kimetszése
• előzőleg immunizált egyéneknél emlékeztető toxoidot kell adni
  • Magyarországon 1945.01.01. után kötelező
  • 10 éven belül kapott emlékeztető oltást
• egyébként tetanus antitoxint kell adni
  • ez régebben állati, ma emberi immunszérum
• penicillin adandó a további szaporodás megakadályozására
  • ennek mennyisége napi 1 millió egység
• kifejlődött kórkép esetén:
  • intenzív terápiás ápolás
  • izomgörcs-oldók
  • gépi lélegeztetés
• kezeletlenül a mortalitás 50-60%
  • újszülöttkorban ennél is magasabb

Epidemiológia, prevenció

• a kórokozó emberi és állati bélcsatornákban fordul elő
  • a lovakéban igen gyakori
• a fertőzést a széklettel szennyeződött föld és por közvetíti
• a megelőzés leghatásosabb módszere az aktív immunizálás toxoiddal
  • része a kötelező oltási sémának
  • az aktív immunizálás hatékonyságának időtartama 10-15 év
  • ezután ismételt oltás indokolt

C. botulinum

Morfológia és előfordulás

• G+ csillós pálca
  • vastagsága 3-5 μm
• szubterminális vagy centralis spórák
• a környezetben elterjedt szaprofita, megtalálható:
  • talajban
  • növényeken, zöldségféléken
  • tengeri iszapban
  • állati bélcsatornában

Tenyésztés

• szigorúan anaerob körülményeket igényel
• a táptalajon szabálytalan, szemcsés felszínű telepeket alkot
• egyes törzsek nemcsak 35 °C-on, hanem 1-5 °C-on is szaporodnak
• külső behatásokkal, dezinficiensekkel szemben ellenálló

Biokémiai jellemzők

• bontja a cukrokat
  • eközben jellegzetesen avas szagú gáz képződik
• egyes típusok erősen proteolitikusak

Antigénszerkezet

• a törzseknek közös az O-antigénje
• a szerotípizálás a H-antigének alapján történhet
  • ez törzsenként különbözik
• jelentősebb ennél az exotoxinok alapján történő osztályozás
  • a törzsek 5 exotoxint termelnek, A-E jelöléssel
  • ezeket csak a rájuk specifikus antitestek képesek közömbösíteni
  • emberi betegséget az A, B és E típus okoz
• a toxintermelést lizogén konverzió okozza

Patogenitás

A toxin jellemzői

• igen erős méreg, az egyik legerősebb a természetben
  • 1 mg 30 millió egér LD50 dózisával egyenlő
• a bélcsatorna proteolízisének ellenáll
• a bélfalon disszociációval majd reasszociáció útján jut át
• gátolja az ACh felszabadulását a synapsisoknban és a neuromuscularis junctiókban
  • ezt a vezikulumok fúziójához szükséges SNAP fehérje lebontásával éri el
• a toxin hőlabilis
  • 80 °C-fokon 30 perc alatt inaktiválódik

Klinikai kép

• a botulismus nem valódi fertőzés, inkább toxicosis
  • a baktériumok nem invazívak
• a tünetek a toxintartalmú étel elfogyasztása után néhány órától 1-2 napig terjedő lappangási idő után jelentkeznek
• a toxin a perifériás idegrendszerhez adszorbeálódik
• a tünetek:
  • kettős látás
  • nyelési nehézség
  • beszédzavar
  • bénulásos tünetek
  • légzésbénulás
    • ez okozza a halált
  • szívelégtelenség
• a csecsemőkori botulinismus főleg a 6 hónapnál fiatalabbakat érinti
  • ezek a bélcsatornát kolonizálva okoznak bénulást vagy hirtelen halált
  • ezek feltehetően mézzel jutnak be

Diagnózis

• a toxin kimutatása egéroltással lehetséges:
  • ételmintából
  • a beteg székletéből vagy véréből

Terápia

• első feladat a még fel nem szívódott toxin kiürítése a gyomor-bél-traktusból
• ezután polivalens anti-A, B és E immunszérumot kell adni a betegnek
  • ez leköti a még receptorhoz nem kötött toxinmolekulákat
• antibiotikum adása felesleges
• intenzív terápiával lehet javítani a túlélés esélyét

Epidemiológia, prevenció

• a baktérium elsősorban nem megfelelően kezelt húskészítményekben, konzervekben szaporodik el
• a már megtermelt toxin is elpusztítható forralással
• lehetőség van az aktív immunizálásra
  • a gyakorlatban ezt nem alkalmazzák

Enteralis patogén Clostridium

• az egyetlen ide tartozó faj a C. difficile

Morfológia és előfordulás

• G+ pálca
  • a spóra többnyire centrális
• újszülöttek, csecsemők székletében 60-70%-ban fordul elő
  • a normál bélflóra kialakulása után ez az arány jelentősen lecsökken
  • felnőttekben 1-2%-ban van jelen

Tenyésztés

• anaerob módon lehetséges
• egyenetlen szélű, vaskos telepeket képez
• székletből való izolálásnál a normál székletflóra növekedését gátló táptalajt kell használni

Patogenitás

Virulenciafaktorok

• a törzseknek csak egy része toxintermelő
• az A és a B exotoxin mindig együtt fordul elő
  • az A toxin egy enterotoxin
  • a B toxin citotoxikus hatású
    • ez sejtkultúrában a sejtek lekerekedését okozza

Klinikai kép

• a pseudomembranosus enterocolitis leggyakoribb okozója
• gyakran fordul elő antibiotikum adását követő enteritisben
  • leggyakrabban clindamycin adása után figyelték meg
• nosocomialis infekciókban székletszóródással terjedhet

Diagnózis

• a székletmintából speciális táptalajon tenyészthető
• emellett el kell végezni a toxin kimutatását is
  • ezt a székletminta felülúszójából vagy a tenyészet szűrletéből lehet elvégezni
  • humán szövetkultúra sejtjei a toxin hatására lekerekednek
  • a hatás kivédhető specifikus antitoxinnal
• a toxin ELISA módszerrel kimutatható

Terápia

• az alkalmazott antibiotikum kiváltására általában gyógyulással reagál
• súlyos, pseudomembranosus esetben sebészi kezelésre lehet szükség
• alkalmazható vancomycin vagy metronidazol