Jegyzetek medikusoknak/Mikrobiológia/Részletes bakteriológia/Spirális baktériumok/Borrelia genus

A Borreliák általában

Morfológia

• szabálytalanul csavarulatos spirochaeták
  • hosszuk 3-30 μm
  • vastagságuk 0,2-0,5 μm
• anilinfestékkel jól festődnek
• általában a Giemsa-festéssel teszik őket láthatóvá
• a flagellumok száma speciesfüggő, 7-20

Tenyésztés

• nehezen tenyészthetők
  • tápanyag-igényesek
  • microaerophilek

Patogenitás

• az okozott betegségek a visszatérő láz és a Lyme-kór
• a kórokozókat kullancsok vagy tetvek terjesztik

A visszatérő láz kórokozói

Fajok és kórformák

Epidémiás visszatérő láz

• okozója a B. recurrentis
• a fertőzést a ruhatetű terjeszti
• a rezervoár az ember

Endémiás visszatérő láz

• okozói:
  • a B. persica a Közel-Keleten
  • a B. hermsii Észak-Amerikában
  • a B. carteri Indiában
• terjesztői a kullancsok
• rezervoárjai a kullancsok (transovarialisan) és a rágcsálók

Tenyésztés

• nehezen tenyészthetők
  • vér- vagy savótartalmú speciális táptalajt igényelnek
• csirkeembrió chorioallantois-hártyáján jól szaporodnak

Patogenitás

Közös jellemzők

• a csípéssel a véráramba jutott Borreliák a vérárammal különböző szervekbe jutnak
• a fertőzés után 3-10 nappal alakulnak ki a kezdeti tünetek:
  • magas láz, hidegrázás
  • fej- és izomfájás
• ilyenkor a kórokozók száma a vérben magas
• néhány nap múlva a kórokozó eltűnik a vérből, a láz megszűnik
• a láztalanságot 5-10 nap után újabb lázroham követi
• ez a periódus többször ismétlődik
• az újabb periódusok az ellenanyagszint emelkedésével függenek össze
  • az új mutáns már nem érzékeny az előző ellen termelt antitestre

Epidémiás visszatérő láz

• ez a súlyosabb forma
• rendszerint egy relapszussal jár
• kezeletlen mortalitása 40% is lehet

Endémiás visszatérő láz

• enyhébb
• több, egyre kevésbé súlyos relapsus ismétlődik
• mortalitása kevesebb, mint 5%

Diagnózis

• közvetlen kimutatást használják
• a lázas szakaszokban a kórokozó kimutatható a vérből, ennek lehetőségei:
  • Giemsa-festés
  • sötétlátóteres mikroszkópia

Terápia

• alkalmazható szerek:
  • tetraciklin
  • chloramphenicol
• Jarisch-Herxheimer-reakció jelentkezhet a terápia kezdete után néhány órával

Prevenció

• az epidémiás fertőzések megelőzésében fontos a megfelelő higiénia
• a fertőzött kullancsok elpusztításával előzhetők meg az endémiás esetek

B. burgdorferi

Tenyésztés

• a tenyésztés módosított Kelly-táptalajon lehetséges
  • a mintát a primer elváltozás helyéről kell venni

Patogenitás

Elsődleges elváltozás

• a csípés helyén 3-10 nap múlva jelentkezik a jellegzetes elváltozás
  • ennek neve erythema migrans
  • kezdetben kis macula vagy papula
  • koncentrikusan terjedő vörös elváltozás
  • centrális része feltisztul, de hólyagosodás vagy elhalás előfordulhat
  • az elváltozás heteken belül eltűnik
  • a kezdeti szakasz egyéb tünetei:
    • gyengeség, elesettség
    • fejfájás
    • láz, hidegrázás
    • lymphadenopathia

Másodlagos elváltozások

• a kezeletlen esetekben az első szakasz 4 hétig tart, ezután a betegek 80%-ában megkezdődik a második szakasz
  • ez jelentkezhet egy héttel, de akár két évvel is az elsődleges elváltozások után
  • tünetei:
    • másodlagos bőrelváltozások
    • idegrendszeri tünetek: meningitis, encephalitis, neuropathia
    • szívműködési zavarok

Perzisztens szakasz

• szintén változó hosszúságú latens szakasz után következik
• ennek tünetei:
  • acrodermatitis chronica atrophicans
  • chronicus arthritis
  • központi idegrendszeri elváltozások
  • krónikus cardiomyopathia

Diagnózis

• a tenyésztés nehézkes, nem alkalmazzák
• a diagnosztika alapját szerológiai próbák képezik:
  • ezek az immunfluoreszcencia és az ELISA
  • az ELISA minden szakaszban érzékenyebb és specifikusabb
  • megerősítésére használnak Western blot eljárást is
• a liquorban jelen lévő antitest neuroborreliosisra utal

Terápia

• a korai szakaszban alkalmazható:
  • doxycyclin
  • erythromycin
  • amoxicillin
• a késői szakaszban alkalmazható:
  • penicillin
  • ceftriaxon
  • doxycyclin
  • amoxicillin

Epidemiológia és prevenció

• a fertőzést az Ixodes kullancsfajok terjesztik
  • Európában az I. ricinus
  • az USA keleti partján az I. dammini
  • az USA nyugati partján az I. pacificus
• a megelőzés eszközei:
  • rágcsálók irtása az endémiás területen
  • a szabad bőrfelületen kullancsriasztó anyagok használata