Jegyzetek medikusoknak/Mikrobiológia/Részletes virológia/Herpesvírusok
Herpesvírusok általában
szerkesztésÁltalános jellemzők
szerkesztés- a családba kb. 100 vírus tartozik
- ebből 8 emberi herpesvírus
- ezek közül 7 ubiquiter jellegű, a populáció nagy része fertőzött
- csaknem mindegyikre jellemző a fertőzés utáni latencia és időszakos reaktiváció
- immunológiailag károsodottakban súlyos fertőzést okozhat
- kemoterápia rendelkezésre áll
Szerkezet
szerkesztésNukleinsav
szerkesztés- kettős szálú lineáris DNS genom
- 120-230 kbp méretű
Kapszid
szerkesztés- átmérője kb. 100 nm
- ikozahedrális szimmetriájú
- 162 kapszomer alkotja
Burok (envelop)
szerkesztés- a teljes burkos virion átmérője 120-200 nm
- a vírus a magmembránon való áthaladás közben veszi fel
Vajon ezért nem hívják peplonnak?
- a kapszid és az envelop között amorf állomány van
- ezt főleg foszfoproteinek alkotják
- ennek neve tegumentum
Csoportosítás
szerkesztés- biológiai tulajdonságaik alapján 3 csoportba sorolják őket
- alfa-herpesvírusok: aránylag gyorsan szaporodó, citolitikus vírusok, latencia az idegsejtekben
- HSV1
- HSV2
- VZV
- béta-herpesvírusok: lassan szaporodik, latenciahely pontosan nem ismert
- CMV
- HHV6
- HHV7
- gamma-herpesvírusok: epithelialis és B-sejteket fertőz, ezekben alakít ki latenciát
- EBV
- HHV8
Szaporodás
szerkesztésAdhézió és penetráció
szerkesztés- az adhézióért az envelop glikoproteinje felelős
- a penetráció az envelop és a membrán fúziójával történik
- a citoplazmában leválik a kapszid a core-ról
- a core-ból kiszabadul a DNS
- a DNS bejut a magba
Szintézis
szerkesztés- a fehérjeszintézisnek három szakasza van
- az alfa-szakaszban az igen korai fehérjék szintézise a fertőzés után nagyon hamar megindul
- a béta-szakaszban a gének kifejeződését az igen korai fehérjék indítják el
- ekkor szintetizálódnak a korai fehérjék
- ezek főleg a DNS-szintézishez szükségesek
- a gamma-szakaszban szintetizálódó fehérjék főleg struktúrfehérjék
Herpes simplex vírus (HSV)
szerkesztésAntigenitás és osztályozás
szerkesztés- két típusa van, a HSV1 és a HSV2
- a genomok hasonlóak, de restrikciós analízissel elkülöníthetők
- nagyfokú a szerológiai hasonlóság is
- a glikoprotein G típusspecifikus
- ez alapján lehetséges a HSV1 és HSV2 szerológiai elkülönítése
Patogenitás
szerkesztésPatomechanizmus
szerkesztés- a primer fertőzés direkt kontaktus útján jön létre
- nyálkahártyán vagy sérült bőrön alakulhat ki
- lehet tünetmentes is
- immunkárosodottakban súlyos, nagy felületre kiterjedő herpeses laesio alakulhat ki
- a HSV1 általában nyállal, a HSV2 szexuálisan terjed
- a vírus lokálisan szaporodik
- az érzőidegeken át az érző ganglionokba jut
- itt a ganglionsejtekben a genom latenciát alakít ki
- a genom jelen van a sejtben, de nem mutathatók ki a vírus fehérjéi
- ez alól kivételek a LAT-ok, vagyis latencia-asszociált fehérjék
- a HSV1 a trigeminalis ganglionokban látens
- a HSV2 a sacralis ganglionokban
- reaktiváció bizonyos stimulusokra bekövetkezhet:
- láz
- UV-fény
- fizikai
- emocionális
- hormonális: terhesség, menstruáció
- a reaktiváció mechanizmusa tisztázatlan
Betegségek
szerkesztésOropharyngitis
szerkesztés- HSV1 okozza
- kisgyermekekben a bucca és a gingiva nyálkahártyáján alakul ki
- hólyagos, ulceratív elváltozás, oedema kíséri
Herpes labialis
szerkesztés- HSV1 okozza
- az ajakon a nyálkahártya és a bőr határán alakul ki
- a reaktivációk gyakoriak
Herpes genitalis
szerkesztés- többnyire HSV2, ritkán HSV1 okozza
- az emberek 30-40%-a szenved a betegségben
- a külső nemi szerveken alakulnak ki laesiok
- nőkben a cervixre is ráterjedhetnek
- a laesiok elfekélyesedő hólyagokból állnak
- ritka komplikáció az asepticus meningitis
- évente 8-10 rekurrencia lehetséges
- egy epizód ideje 7-10 nap
Újszülöttkori herpeses betegségek
szerkesztés- HSV2 okozza
- háromféle módon jöhet létre:
- in utero
- szülés során
- szülés után
- leggyakoribb szülés során
- ennek gyakorisága 2000-5000 szülésből egy eset
- a kialakult betegségnek három formája van:
- disszeminált, több szervet érintő betegség
- ez a legsúlyosabb, a halálozás 80%
- encephalitis
- halált, vagy maradandó károsodásokat okoz
- bőr-, szem- és szájfertőzések
- ezek közül csak a szemfertőzések súlyosak
- disszeminált, több szervet érintő betegség
Keratoconjunctivitis
szerkesztés- HSV1 okozza
- akkor alakul ki, ha a primer fertőzés a szemre lokalizálódik
- a periodikus reaktivációk a cornea kifekélyesedését és hegesedését okozza
- a cornealis vakságok leggyakoribb oka a traumák után ez
Bőrfertőzések
szerkesztés- HSV1 és HSV2 is okozhatja
- ép bőrön nem okoz fertőzést
- égetteken kiterjedt herpeses laesiokat hozhat létre
- ekzemás bőrfelületen könnyen elszaporodik a vírus
- ez az ekzema herpeticum Kaposi
Encephalitis
szerkesztés- HSV1 okozza
- a sporadikus, halálos encephalitisek leggyakoribb okozója
- gyakran marad vissza károsodás a gyógyult esetekben is
- a temporalis lebeny károsodásának tünetei jellemzőek
- eredete nem világos
Immunkárosodottak betegségei
szerkesztés- HSV1 és HSV2 is okozhatja
- a súlyos betegségek kialakulását főleg a cellularis immunitás károsodása teszi lehetővé
- gyakran társul:
- transzplantációs immunszuppresszióhoz
- AIDS-hez
- malignus hematológiai betegségekhez
Diagnózis
szerkesztés- vírusizolálás sejttenyészeten
- felhasználható a cytopathiás hatás és a neutralizáló ellenanyagok
- vírusizolálás tojásban és laboratóriumi állatokban
- immunfluoreszcencia
- ennek főleg az agybiopsziás minták értékelésénél van jelentősége
- az agybiopszia szükségességét az magyarázza, hogy a korai kimutatás esetén van csak remény a gyógyszeres kezelés általi gyógyulásra
- a tünetmentes hordozás gyakorisága miatt a szerológiai kimutatásnak nincs jelentősége
Immunitás
szerkesztés- a fertőzések után humorális és cellularis immunitás is visszamarad
- ezek nem akadályozzák meg a reinfekciókat és a reaktivációkat
- a protektív immunitás miatt ezek rendszerint enyhébb lefolyásúak
Terápia
szerkesztés- a kemoterapeutikumok a DNS-szintézist gátolják
- enyhítik a klinikai tüneteket
- nem képesek megakadályozni a latenciát
- ilyen szerek:
- acyclovir
- vidarabin
Varicella-zoster-vírus (VZV)
szerkesztésAntigenitás és osztályozás
szerkesztés- a vírusnak csak egy szerotípusa ismert
Patogenitás
szerkesztésVaricella
szerkesztés- közismert neve a bárányhimlő
Patomechanizmus
szerkesztés- cseppfertőzéssel, ritkán hólyagbennékkel terjed
- behatolási kapu a felsőlégúti nyálkahártya vagy a conjunctiva
- lokális szaporodás után a vérbe kerül, és testszerte fertőzi a bőrt
- újszülöttkori és komplikált felnőttkori fertőzésekben más szervekben is kialakulnak laesiok
- legjellemzőbb a tüdőben
- replikációját és terjedését az immunválasz akadályozza meg
Klinikai kép
szerkesztés- ritka a tünetmentes fertőzés
- tünetek:
- láz
- hólyagok:
- először a törzsön
- ezután az arcon és a végtagokon
- végül a nyálkahártyákon
- normális immunitás mellett a komplikációk ritkák
- ritkán előfordul meningitis
- felnőttekben leggyakoribb komplikáció a pneumonia
- immunkárosodottakban lehet súlyos lefolyású
- leukaemiás gyerekek disseminált varicellája 20-25%-ban halálos
Herpes zoster
szerkesztésPatomechanizmus
szerkesztés- a vírus hátsó gyöki érző ganglionokban van jelen látensen
- a reaktivációkat a kompetens immunműködés gátolja
- a cellularis immunitás csökkenése lehetővé teszi a reaktivációt:
- időskorban
- immundeficiensekben
- tumoros betegekben
- ekkor a vírus a ganglion által beidegzett bőrbe vándorol, és kifejlődnek a tünetek
A vírusszaporodás helyi gyulladással és fájdalommal társul.
Klinikai kép
szerkesztés- heves fájdalommal kezdődik, majd hólyagok jelentkeznek
- övszerűen, a beidegzési területnek megfelelően jelentkezik
- általában féloldali
- a törzs, a nyak és a fej lehet érintett
- gyakori komplikáció a postherpeticus neuralgia
Immunitás
szerkesztés- az immunitás életre szóló
- a zoster-betegség a varicellavírus neutralizáló ellenanyagok jelenlétében is kialakul
- a gyógyulásban szerepe van a celluláris immunitásnak. Valószínűleg a lokálisan termelődött interferon-alfa is hozzájárul a gyógyuláshoz.
Diagnózis
szerkesztés- a hólyagok aljából nyert sejtekben VZV-proteineket lehet kimutatni specifikus ellenanyagok ésimmunfluoreszcens módszer alkalmazásával.
- In vitro főleg emberi fibroblast-tenyészeteket fertőz
A vírusizolátumok azonosítása spec. ellanyagokkal történik, szerológiai módszerekkel.
- gyors diagnosztikai módszerek:
- vírusantigéneket és Dns-t lehet meghatározni a hólyagtartalomból.
- szerológiai módszerek: A beteg savójában a spec. ellenanyagok megjelenéséből vagy titeremelkedésből lehet következtetni a fertőzésre.
Terápia
szerkesztés- normál immunitású gyerekek mellett nem szükséges
- immunkárosodottakban a fertőzés után azonnal anti-VZV Ig adható
- alkalmazhatók:
- acyclovir
- vidarabin
- interferon
Epidemiológia és prevenció
szerkesztés- 2-6 éves korban a leggyakoribb a fertőződés
- a zoster a felnőtt lakosság 10-20%-ában fordul elő
- az utóbbi években 90%-ban védettséget adó attenuált vakcinával próbálkoznak egyes országokban
Cytomegalovírus (CMV)
szerkesztésAntigenitás és osztályozás
szerkesztés- sok típusa van, de nincs köztük jellemző különbség
Patogenitás
szerkesztésImmunológiailag egészséges emberekben
szerkesztés- 80%-ban tünetmentes
- a mononucleosis infectiosa esetek 20%-áért felelős
- a CMV okozta esetekben a heterofil agglutinációs teszt negatív
- tünetei:
- atípusos lymphocytosis
- abnormális májfunkciók
- láz
- hepatosplenomegalia
- átvihető:
- nyállal
- vizelettel
- szexuálisan
- anyatejjel
- vérrel
- a primer fertőzés után évekig marad fenn ürítés
- a latencia helye nem ismert
Immunológiailag károsodott emberekben
szerkesztés- sokkal súlyosabb formában zajlanak le
- a reaktivációk is súlyosak, disszemináltak lehetnek
- leggyakoribb komplikáció a pneumonia
- AIDS-betegekben a szokásostól eltérő formában is jelentkezhet:
- colitis
- encephalitis
- chorioretinitis
Congenitalis és újszülöttkori fertőzések
szerkesztés- az újszülöttek 1%-a születik congenitalis CMV-fertőzéssel
- ezek közül 10%-ban alakul ki maradandó károsodás
- ezek főleg a központi idegrendszert érintik
- ez főleg primer fertőzés esetén igaz
- reaktiváció esetén a tünetek hiányoznak vagy enyhék
Immunitás
szerkesztés- a populáció 50-100%-a szeropozitív
- a szeropozitivitás magasabb a fejlődő országokban
- a szeropozitivitás nem véd a reaktivációk ellen
- véd viszont a súlyos CMV-betegséggel szemben
Diagnózis
szerkesztés- vírusizolálás
- emberi fibroblast-kultúrán jellegzetes cytopathiás hatás:
- megnagyobbodott sejtek
- magzárványok
- emberi fibroblast-kultúrán jellegzetes cytopathiás hatás:
- vírusantigének kimutatása
- vizeletüledékből vagy biopsziás mintából lehetséges
- szerológiai meghatározás
Epidemiológia
szerkesztés- az emberi CMV csak embereket fertőz
- a fertőzéshez közeli kontaktus szükséges
Terápia és prevenció
szerkesztés- vakcina nincs, de próbálkoznak vele
- hatásos gyógyszer a gancyclovir
- hatásos lehet transzplantáltakban a magas titerű anti-CMV humán plazma