Címerhatározó/Karcsai címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Karcsai család címerével foglalkozik.
.jpg)
A nemesi címert, Németországban tett szolgálataiért Zsigmond adományozta 1434. március 12-én az Ethuruh nemzetségből származott Karcsai András fiának, Péternek, valamint a Gencs családból származó Gergelynek és Jánosnak.
A címerlevél eredetijét a Magyar Országos Levéltárban, az etrekarcsai Lukács család letétjében őrzik. Karcsai Péter címerét több, középkori eredetű karcsai család, például a Lukács, a Görcs és a Bartal család is használta. A címerkép, illetve az oromdísz egy griffmadarat ábrázol.
A czímerkép teljesen azonos azzal, a mit Kökényesi György fiai 1428 június 22-iki armálissal kapnak. (L. az I. füzet XII. tábláján.) A képben csak az a különbség, hogy ott a griff nem felhőből, hanem koronából emelkedik ki, és hogy a pajzsbeli korona a sisakon ismétlődik. Ellenben ott más a szinezés; a Kökényesi-czímer griffje is kék és vörös szinben van tartva, a szinek sorrendje azonban más. Érdekes példája annak, hogy egy ugyanazon czímerkép más szinezés által miként válik új czímerré.
A fő czímerszerző családjáról keveset tudunk. A Karcsaiak a XIII. század óta az esztergomi érsekség nemesei közt szerepelnek; és valószínűleg a pozsonymegyei Ethrekarcsa adta családi nevüket. Karcsai Péter, a ki a czímert kapja, egy főúrnak, Hédervári Györgynek, állott szolgálatában. Hihetőleg ebben a minőségében kisérte urával együtt a királyt a bázeli zsinatra, melynek tartama alatt hűségét és különösen Németországban tett szolgálatait nemesi czímer jutalmazta. A czímeradományban részes atyja Balázs és két osztályos atyjafia, Gencsi Gergely és János. Mily rokonsági fokban állottak ezek a fő czímerszerzőhöz, nem tudjuk. Valószinű azonban, hogy ezek is érseki, tehát egyházi nemesek voltak.
A czímeres levél szövege teljesen formulaszerű; a jutalmazott által szerzett érdemekről csak általánosságban emlékezik meg; arról sincs benne szó, hogy a czímert ebben a formában maga a család kérte. Szerkezetét tekintve azonban a birodalmi kanczellária kiadványaihoz közelebb áll, mert üdvözlő formulájában közvetlenűl a kitüntetettet szólítja meg.
(Fejérpataky László és Áldásy Antal : Magyar címeres emlékek; Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság (1901, 1902, 1926))
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások: [1]
Lásd még: