A lap mérete: 9625 bájt

Kertészet

Állatok

Sablon:-trt



Állatok
(Animalia, Syn: -)
Más neve(i): '
Az állatok az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják. Az állatok csoportja törzsfejlődési szempontból monofiletikus, azaz egyetlen közös őstől származtatható. Az állatokkal a zoológia tudománya foglalkozik.

Közös tulajdonságaik

szerkesztés
Heterotrófok, méghozzá kemoheterotrófok, azaz az életműködésükhöz szükséges energiát és a testük felépítéséhez szükséges szenet és nitrogént is csak szerves anyagokból képesek kinyerni.
Eredendően többsejtűek, de léteznek olyan állatok, melyek életük során elvesztik valódi többsejtű jellegüket. Ilyenek a nyálkaspórások, amelyek sejtjei egy életszakaszukban egy sokmagvú szincitiummá olvadnak össze.
Életük nagy részében diploidok, csak az ivarsejtjeik haploidok, azaz a növényeknél ismert haploid-diploid nemzedékváltakozás nincs.
- Nem képesek a lizin bioszintézisére.
- Kizárólag az állatok képesek a kollagén szintézisére.
- A HOX gének expresszálódnak bennük.
- sejtjeik között speciális sejtkapcsoló struktúrák (pl. dezmoszómák, réskapcsolatok stb.) alakulnak ki,
- sejtközi állományuk (az extracelluláris mátrix) kollagént és más strukturális fehérjéket tartalmaz.
Életük nagy részében rendszerint diploidok, csupán a számfelező osztódással (meiózissal) létrejövő ivarsejtjeik (a petesejtek és a hímivarsejtek) haploidok.
Egyedfejlődésük alapja a barázdálódás. Ennek során a megtermékenyített petesejtből (zigóta) előbb szedercsíra (morula), abból hólyagcsíra (blasztula), majd (a legtöbb állatnál) bélcsíra (gasztrula) fejlődik.

Evolúciójuk

szerkesztés

Az állatok kialakulása

A tudomány mai állása szerinti legelfogadottabb hipotézis szerint az első állatok pelágikus, azaz vízben szabadon úszó életmódot folytató galléros-ostoros egysejtűek (valószínűleg a galléros ostorosokhoz (Choanoflagellata) hasonló élőlények) kolóniáiból alakultak ki. A galléros-ostoros sejtkolóniából jött létre az úgynevezett planuloid alak, mely megfeleltethető a legősibb állatcsoportok, így például a szivacsok, a csalánozók, és laposférgek lárvaalakjával.
A planuloid alak helytülő életmódúvá válásából (szesszilizációjából) a szivacsok, a bélcsíra kialakulásából (gasztrulációjából) pedig a valódi szövetes állatok eredeztethetők. Egyik csoportba sem tartoznak a korongállatkák, amiknél a szivacsokkal ellentétben megjelent a két csíralemez, de még nem alakult ki bélcsíra.

Az állatok törzsfejlődése

szerkesztés
A törzsekké fejlődés állatvilága a törzsfejlődés azon szakasza, amikor az Archeák azonos vagy hasonlatos környezetben eltérő törzsi folyamataik során folyamatos kapcsolódással (például szimbiózis, táplálkozás) részt vesznek egymás egyedi folyamataiban és kialakulnak mindazok a közös bélyegek, amelyek alapján az állatokat elkülönítjük az összes többi élőlénytől. — Mikor a prokarióta a sejtmag előtti egysejtű ősibb archeobacteria nem csak az eubacteriai fejlődése, hanem már az összetettebb országából feltehetően kialakult (az archeokarióta?) a kromatin a kettős szálú nukleinsav (DNS) és a szerveződésében részt vevő fehérje a hisztonok komplexe és eukariótává (eu = valódi, karyon = sejtmag) fejlődött, ez feltételezhetően alacsony vízállású partok mentén a hőmérséklet és klíma ingadozásának köszönhetően következett be. Ez 2000-2200 millió évvel ezelőtt lehetett.
A legősibb élőlénykör leletek 560 millió évvel ezelőttről származtathatóak, az ediakara kortól, a kambriumi robbanás 520-530 millió évvel ezelőttre tehető. Az állatok kifejlődésének megértéséhez segítséget nyújthat a Moszatgombák és a Chromista szócikkek leírásának az összevetése a különböző algák kapcsolatával és az eukromatin, heterokromatin jelentőségeivel, amely elvezet az élősködők és a parazitoidok megértésével az állatok törzsekké fejlődéséhez.
Az állat- és növényvilág megkülönböztetése igen régi keletű, ezt a két kategóriát azonban a biológia fejlődésével több más elem egészítette ki. Ma már sok közös jellemző alapján lehet csak különbséget tenni az állatok és az élővilág többi tagja között. Ezek közül legfontosabb a heterotrófia, miszerint minden állat kizárólag szerves anyagok hasznosítására képes.[4] Az állatvilág törzseinek rendszerezésével az állatrendszertan foglalkozik.

Az állatok rendszertani felosztása

szerkesztés
A 2010-es évek végére kb. 1,4 millió állatfajt írtak le; ez az eddig leírt fajok közel 3/4-e. A leírt állatfajok csaknem 70%-a rovar.[12] Az állatok legelfogadottabb meghatározása szerint a szivacsok (Porifera) és a korongállatkák (Placozoa) is ide tartoznak (Animalia sensu lato – „állatok tágabb értelemben”), egyes elgondolások csak a valódi szövetes állatokat (Eumetazoa) értelmezik állatokként (Animalia sensu stricto – „állatok szűkebb értelemben”). Korábban a szivacsokat és a korongállatkákat együttesen az álszövetes állatok (Parazoa) alországába sorolták, újabb kutatások szerint azonban a csoport parafiletikus, ezért nem lehet taxon.


Hagyományos rendszer

szerkesztés

A magyar iskolákban manapság is ezt tanítják.

Szivacsok

Csalánozók
- Hidraállatok
- Kehelyállatok
- Virágállatok
- Kockamedúzák

főtörzs: ŐSSZÁJÚAK

Laposférgek
- Örvényférgek
- Szívóférgek
- Galandférgek
Fonálférgek
Gyűrűsférgek
- Kevéssertéjűek
- Soksertéjűek
- Nadályok (piócák)
Puhatestűek
- Csigák
- Kagylók
- Kertészet/Fejlábúak (lábasfejűek)
Ízeltlábúak
- Ezerlábúak
- Százlábúak
Pókszabásúak
- : Pókok
- : Skorpiók
- : Atkák
- Rákok
Kertészet/Rovarok
- : Szárnyatlan rovarok
- : Szárnyas rovarok

főtörzs: ÚJSZÁJÚAK

Tüskésbőrűek
- Tengerisünök
- Tengericsillagok
- Tengeriuborkák
- Tengerililiomok
Előgerinchúrosok
- Zsákállatok
Fejgerinchúrosok
Gerincesek
- Porcos halak
- Csontos halak
- Kétéltűek
- Hüllők
- Madarak
- Emlősök (Mammalia) osztálya
   Tojásrakó emlősök (Prototheria) alosztálya
       Kloákások (Monotremata)
   Elevenszülő emlősök (Theria) alosztálya
       Erszényesek (Marsupialia) alosztályága
           Oposszumalakúak (Didelphimorphia)
           Cickányoposszum-alakúak (Paucituberculata)
           Törpeoposszum-alakúak (Microbiotheria)
           Erszényes ragadozók (Dasyuromorphia)
           Bandikutalakúak (Peramelemorphia)
           Erszényesvakond-alakúak (Notoryctemorphia)
           Diprotodontia
       Méhlepényesek (Eutheria) alosztályága
           Afrotheria öregrend
               Elefántcickány-alakúak (Macroscelidea)
               Afrosoricida
               Csövesfogúak (Tubulidentata)
               Szirtiborz-alakúak (Hyracoidea)
               Tengeritehenek (Sirenia)
               Ormányosok (Proboscidea)
               Bibymalagasia
           Vendégízületesek (Xenarthra) öregrendje
               Szőrös vendégízületesek (Pilosa)
               Páncélos vendégízületesek (Cingulata)
           Euarchontoglires vagy Supraprimates öregrend
               Mókuscickányok (Scandentia)
               Bőrszárnyúak (Dermoptera)
               Főemlősök (Primates)
               Nyúlalakúak (Lagomorpha)
               Rágcsálók (Rodentia)
           Laurasiatheria öregrend
               Eulipotyphla
               Denevérek (Chiroptera)
               Cetek (Cetacea)
               Párosujjú patások (Artiodactyla)
               Páratlanujjú patások (Perissodactyla)
               Tobzoskák (Pholidota)
               Ragadozók (Carnivora)

A lista nem teljes.


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények
Magyar Wikipédia Állatok