A vetési bagolylepke, a rovarok osztályának a lepkék rendjéhez, ezen belül a bagolylepkefélék családjához tartozó faj.
Elterjedése
Európában elterjedt faj, a termesztett növények egyik kártevője, mindenhol előfordulhat erdőkben, fenyérekben, füves pusztákon, kertekben vagy mezőkön, kivéve Észak-Skandináviát, Észak-Oroszországot és a Kaukázust. Ázsiától Dél-Afrikáig elterjedt.
Megjelenése
szárny-fesztávolsága: 30–46 mm, első szárnyainak színe nagyon változó, a szürkétől szinte feketéig változhat, a mintázat is rendkívül változatos lehet. A többi hasonló fajtól a hímek duplataréjú antennái különböztetik meg. A hátsó szárnyak fényesek és enyhén áttetszőek. A hímek hátsó szárnya fehéres, a nőstényeké barnás.
pete: zöldes vagy sárgás színű, és enyhén bordázott
kétnemzedékes lepke, az első nemzedéke májustól júliusig rajzik, a második augusztus és november között. Petéit a levelek fonákjára helyezi. Csupasz hernyója, amit mocskospajornak is neveznek, éjjel táplálkozik: különféle lágyszárú növények levelét és gyökerét rágja.
hernyók tápnövényei: termesztett növények, a gabonafélék, burgonya, káposztafélék, kukorica, sárgarépa, és a saláta gyökerei.
Mint minden bagolylepke a talajban telel át és bábállapotát is a talajban tölti.
