Hársfadíszbogár
- (Lamprodila rutilans, Syn: Ovalisia rutilans)
- Más neve(i): hársfa-tarkadíszbogár
- A hársfadíszbogár a rovarok osztályának a bogarak rendjéhez, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjéhez és a díszbogarak családjához tartozó faj.
- A hársfadíszbogár melegkedvelő faj, főleg Közép-Európa déli területein és a Földközi-tenger környékén fordul elő. Ritka rovar.
- A hársfa díszbogár 1,2-1,5 centiméter hosszú. Fémfényű, zöld színű, aranyló vagy kékes csillogással, az előtor hátának oldalai és egy sáv a szárnyfedők oldalszegélye mentén rézvörösek. Elszórtan sötét, hosszúkás foltocskák díszítik. Egyike a legszebb kárpát-medencei bogaraknak.
- A hársfa-díszbogárnak az öreg hársfasorok és az elegyes erdők, ahol korhadt hársfák is találhatók, alkotják az otthonát. A modern erdészeti technológiával fenntartott erdőkben a hársfa-díszbogárnak nincs már életlehetősége. A teljes lárvafejlődés a hársak korhadó törzsében zajlik le, amelyben a lárvák járatokat rágnak. A járatok a fajra jellemzőek: laposak, kígyózók és hátulról előrehaladva kiszélesednek.
- Bebábozódás előtt a lárva kijárónyílást készít a bogár számára, amely a bábból kibújva elhagyja a fa törzsét.
- Tápláléka élő és elhalt növényi anyagok, petéző nőstényeit kivágott, vagy még élő, de beteges hársfák törzsén láthatjuk június–júliusban.
Forrás: Magyar Wikipédia: Hársfadíszbogár
Forrás:
Nagy európai természetkalauz., Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. , Budapest: Officina Nova. 1993.