Lapos kerekszájúcsiga
- (Valvata cristata, Syn: )
- Más neve(i): '
- A csigaház mindössze 1 mm magas, 3-4 mm széles, lapos, 3-3,5 kanyarulata egy síkban csavarodik fel. Héja sárgásbarna, áttetsző. A többi hasonló méretű, lapos házú vízicsigától (Anisus sp.) teljesen kerek szájadéka, valamint az állat szájfedője és tollkopoltyúja különbözteti meg. Köldöke a ház átmérőjének kb. egyharmadát teszi ki. Háza egy síkban felcsavart, így teljesen lapos.
- A többi lapos házú vízicsigától (vízi tüdőcsigák, lásd később) teljesen kör alakú szájadéka különbözteti meg, valamint az élőállaton a feltűnő tollkopoltyú.
- Állóvizekben, különösen a vízinövényezettel gazdagon benőtt mocsaras helyeken találjuk. Kisebb tavakban, patakokban viszonylag gyakori faj.
- A vízinövényekkel gazdagon benőtt, elmocsarasodott, jó oxigénellátottságú, iszapos aljazatú vizeket kedveli. A víz sótartalmát 0,5%-ig viseli el.
- Hermafroditák, de szexuálisan szaporodnak. 0,2 mm átmérőjű petéiket 1-4-es csomagokban rakják le a vízinövényekre. A peték a víz hőmérsékletétől függően 8-11 nap (24-20°C) vagy 25 nap (12°C) alatt kelnek ki. A kiscsigák házának átmérője mindössze 0,32-0,43 mm, házuk fél kanyarulatból áll. Mesterséges körülmények között az ivarérettséget 3 hónap alatt érik el, amikor házuk átmérője 2 mm. Élettartamuk 1-3 év, ezalatt 50 petecsomagban mintegy 150 petét raknak le.
- Magyarországon nem védett.
Magyar Wikipédia Lapos kerekszájúcsiga
Forrás: Papp László Zootaxonómia. (1996).
Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet: Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).,
Peterson, Mountfort & Hollom: Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977).
, Krolopp Endre: Csigák, kagylók. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN: 963 11 2610 2
