Tányércsiga
- (Planorbarius corneus, Syn: -)
- Más neve(i): nagy tányércsiga
- K: 5-6, M: 11-19, Sz: 27-40.
- Nagy, lapos háza zöldesbarna vagy vörösesbarna.
- Felülete sokszor rácsos-ripacsos. Növényekkel gazdagon benőtt holtágakban,tavakban, mocsarakban mindenütt megtalálható, de kisebb pocsolyákban és árkokban is gyakori.
- Petéit kocsonyás anyagba ágyazva, csomókban rakja le.
- A fiatal állat házát sűrűn álló vékony, igen apró serték fedik, amelyek a kanyarulaton hosszanti sorokba rendeződnek.
- Amikor a serték kihullnak, az idősebb állatok házán igen apró bemélyedések maradnak a hajdani serték helyén. Ez okozza a kezdő kanyarulatok sajátos selymes fényét.
- A nagy tányércsiga álló- és lassan folyó, növényekkel gazdagon benőtt vizek lakója.
- Tápláléka moszatok és a víz fenekén található szerves törmelék (detritusz).
Lásd még: Magyar Wikipédia:Tányércsiga
Forrás: Domokos Tamás, Pelbárt Jenő:A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39.
Krolopp Endre: Csigák, kagylók. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN: 963 11 2610 2
