Kertészet/Emlősök/Vándorpatkány

A lap mérete: 7121 bájt

Vándorpatkány


A vándorpatkány (Rattus norvegicus) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjéhez, ezen belül az egérfélék (Muridae) családjához tartozó faj.

Az állat a Rattus nem típusfaja.

ElőfordulásaSzerkesztés

Vándorpatkány

Igen gyakori, az egész Földön elterjedt. Levezető csatornákban, pincékben, istállókban, trágyatelepeken, ólakban üti fel tanyáját. Világvárosokban valóságos csapás, irtását törvény rendeli el. A világ sok városában több patkány él, mint ember. Magyarországon is nagyon gyakori.

Betelepülései és mai helyzeteSzerkesztés

Eredetileg a vándorpatkány nem volt honos Európában. Hogy hogyan jutott ide, az nem tisztázott. Mindenesetre Kelet-Ázsiában (például Kínában) és Szibéria mérsékelt éghajlatú részein a szabad természetben, az embertől távol is előfordul. A lengyel városokban már a 11.-13. században megjelenhetett, de inváziószerű bevándorlása és elterjedése Európa egész területén csak a 18. században következett be, azaz jóval később, mint a házi patkánynál. Ettől fogva a vándorpatkány a hajózási útvonalak kiszélesedésével a világ szinte összes kikötővárosába eljutott, és ott megvetette lábát. Európában az Alpoktól északra a leggyakoribb, de szórványosan a Földközi-tenger mellékén is előfordul. A két patkányfaj fő elterjedési területe Európában ily módon földrajzilag is szétválik. Ahol együtt élnek, a házi patkány a padlásokat, csűröket, tetőtereket foglalja el, míg a vándorpatkány a csatornarendszereket, valamint a pincéket, bolthelyiségeket és az elszennyezett vizek partját. Még nem világos, hogy az utóbbi faj elterjedésének mekkora része volt a házi patkány visszaszorulásában és élőhelyeik ilyen éles elkülönülésében.

MegjelenéseSzerkesztés

A vándorpatkány testhossza 20-28 centiméter, farokhossza 17-23 centiméter és súlya 250-580 gramm. Szemmel láthatóan nagyobb és erőteljesebb a házi patkánynál, amely a vándorpatkánnyal szemben vékonyabb testalkatú állat. Szőrének színe a hátoldalon barnás, sárgásszürke, a hasán és a lábán fehéres. Előfordulnak majdnem fekete színezetű példányok is. Farka épphogy eléri az orrát, vagy kicsit rövidebb, 160-205 gyűrűből áll. Hátrafelé elvékonyodik, de hengeres marad. Orra tompább, és fülkagylója kevésbé hosszú, mint a házi patkányé. Füle előrehajtva nem takarja el a szemét, legfeljebb a szem hátsó szögletéig ér. Metszőfogainak elülső oldalán egy narancsszínű, különösen kemény réteg van, amely arra szolgál, hogy a rágófogak ferdén kopjanak le.

A kedvenc patkányoknak számtalan tenyésztett szín- és formaváltozata van, például ezüst, borostyán, csokoládé, krémszínű, göndörszőrű, kerek fülű…stb.

AlfajaiSzerkesztés

  • Rattus norvegicus albinicus
  • Rattus norvegicus albus
  • Rattus norvegicus norvegicus

ÉletmódjaSzerkesztés

Ragaszkodnak a megszokott dolgaikhoz (búvóhelyükhöz, és szagjelzéseikkel ellátott útvonalaikhoz). Az ezekre az útvonalakra kihelyezett méreggel van esély az ellenük való küzdelemben. Figyelembe kell venni azonban, hogy a patkány gyanakvó, igen óvatos állat. A hagyományos csapdák általában hatástalanok, a méregből pedig nem esznek, ha látják, hogy elpusztult a társuk. Ezért csak olyan méreg eredményes, ami nagyon lassan fejti ki mérgező hatását, mert csak így van esély arra, hogy több példány is egyen a méregből (a legtöbb patkányméreg ilyen). Ráadásul a többségük gyorsan ellenállóvá válik a méreggel szemben…

Úgy tűnik, a vándorpatkányok közössége sokkal jobban szervezett, mint a házi patkányoké. A nagycsaládon belül szigorú társadalmi hierarchia alakul ki, bár növekvő egyedsűrűségnél ennek szerepe csökken. A rangsorrendben elfoglalt helyért időnként küzdelmek folynak. Az ilyen nagycsaládon belül a tagok a közös fészek szagjeléről ismerik fel egymást. A szociális kapcsolatok tehát a vándorpatkány életében is fontos szerepet kapnak. Kölcsönösen megszaglásszák egymást, és az idegen, „rossz szagú” betolakodóra azonnal reagálnak. Az egyedek sajátos, fenyegető, illetve meghunyászkodó pózzal mutatják rangsorbeli helyüket. Ily módon a nyílt összetűzések mérsékelhetők vagy legtöbbször el is kerülhetők. A vándorpatkányok elsősorban a szürkületi órákban járnak táplálék után. A vizek partján a földben vagy a szemétkupacokban lakószobával ellátott üregeket készítenek maguknak, és levelekkel, papírral, növényi rost- vagy gyapjúanyagokkal jó melegen kibélelik. A kiterjedt járatrendszer gyakran több búvóágat, keresztjáratot és eleségraktárat is magában foglal. Épületekben azonban bármilyen búvóhellyel beérik. Mindenevő, súlyos károkat okoz az élelmiszerkészletekben, és betegségeket is terjeszt.

SzaporodásaSzerkesztés

Igen szapora faj. Nagyon korán, 8 hetes korukban ivaréretté válnak. A patkányok peteérési ciklusa rövid, mindössze 5 nap. A vemhességi idő 21-23 nap, egy kifejlett nőstény 1-23 utódot is világra hozhat, az átlagos alomméret 9-11 kölyök. Az újszülött patkányok teljesen tehetetlenek -csupaszok, süketek, szemrésük zárt- de rohamosan fejlődnek. A fiatalok szőrzete 10 napos korban kezd kiütközni, szemeik pedig a rákövetkező héten nyílnak ki. Ezután már kimerészkednek a fészekből, 21-23 napos korukban válnak le anyjuktól. Évente hat-nyolcszor is szül egy félkilós nőstény.

RokonaiSzerkesztés

A házi patkány (Rattus rattus) kisebb, háta sötétbarna, hasa szürkésfekete, farka hosszabb az orránál, füle előrehajtva eltakarja a szemét. Leginkább onnan ismerjük, hogy hozzájuk köthető a középkori pestisjárvány. (Valójában a vándorpatkánynak köszönhetjük, hogy a pestis lényegében nem okoz manapság nagy problémát, mert megjelenésekor szinte teljesen kiszorította a házi patkányokat.) Kis számban fordul elő, főleg padlásokon, magtárakban található, inkább növényevő, kártékony. Az ókorban települt be Európába, őshazája Délkelet-Ázsiában található. Hazánkban már csak a Dunántúlon előforduló, ritka faj.

Múlt század elejére a vándorpatkány legfőbb élőhelyévé a szennyvíz csatornák váltak. Jól és kitartóan úsznak (akár 72 órán keresztül), képesek a csatornán keresztül bejutni bármely lakásba, ami rácsatlakozik a csatornarendszerre. Mindent megrágnak. Egymást a szaguk alapján különböztetik meg. Tájékozódásukhoz a hangadást is felhasználják.



Forrás:

Magyar Wikipédia:, Vándorpatkány, 2011. március 1., 06:31 (CET)