Kertészet/Férgek/Krizantém-fonálféreg

A lap mérete: 4784 bájt

Kertészet

Krizantém-fonálféreg


Krizantém-fonálféreg
Aphelenchoides sp. Rhododendron spp. (01).jpg
Krizantém-fonálféreg
(Aphelenchoides ritzemabosi, Syn: -)
Más neve(i): -


A nőstény teste karcsú, 0,7–1,2 mm hosszú 0,01–0,03 mm széles. A fej a testtől jól elkülönül. A finom tűszerű szájszurony hossza 11–12 µm. A nyelőcső középső szakaszán duzzanat van. A nőstény farokvége több hegyben végződik. A hím kisebb, 0,7–1,0

Földrajzi elterjedése

A mérsékelt égöv alatt általánosan elterjedt. Magyarországon gyakran előforduló, veszélyes kártevő.

Tápnövényei

Gazdanövényköre rendkívül széles. A leggyakoribb tápnövénye a krizantém. Gyakran fordul elő Antirrhinumon, Begonián, Calendulán, Dahlián, Paeonián, Saintpaulián, Sinningián, Tagetesen, Zinnián is.Több gyomnövényben is képes fennmaradni.

Kárképe

A krizantém levele, a fertőzés nyomán a nagyobb erek által határolt felületeken eleinte sárgulnak, barnulnak, majd feketés barnák lesznek és elhalnak.
Az első fertőzés a levélnyélhez közelebb lévő felületeken alakul ki, majd érközről érközre terjed, és végül az egész levél elhal.
A fertőzés az alsó leveleken kezdődik és fokozatosan halad felfelé, végül a növény felkopaszodik. :Erős fertőzés esetén a levélfonálférgek behatolnak a többnyire még bimbós állapotban levő virágokba.
A fiatal fertőzött növények gyengén fejlődnek, torzulnak, esetenként teljesen elhalnak.
A dohány, dália levelein az erek közötti fertőzött foltok az esetek többségében kihullanak. A szamócán a szamóca-fonálféreg kártételéhez hasonló tünetek alakulnak ki.
A ribiszke, köszméte fertőzött rügyei elpusztulnak.
Előfordul szamócán, ezen túlmenően különböző dísznövényekben, többek közölt Ageratumon.

Életmódja

Évente több nemzedéke fejlődik ki. Szabadban a kifejlett egyedek, lárvák telelnek át a talajban, fertőzött növényrészekben. Tavasszal a léghőmérséklet emelkedését követően megkezdődik vándorlása, amelynek mértéke a talaj szerkezetétől, annak víz- és levegőtartalmától függ. A talajszemcsék 20 µm átmérője kedvező számára. Passzív terjedését leszi lehetővé a talaj felületén összegyűlt, a lejtős területeken lefolyó víz.
A növény nedves felületén, eső, öntözés vagy a harmat által képződő vízhártyán vándorol felfelé. A levelek légzőnyílásain vagy a sebeken keresztül hatolnak be a levéllemezbe. Szájszuronyukkal átszúrják a sejtfalakat, kiszívják annak tartalmát, majd újabb sejtekbe hatolnak be. Az erek által határolt lemezt elpusztítása után elhagyják, a levél felületére másznak, új érközt keresnek fel. Az újonnan fertőzött, sárguló levéllemezben fordul elő legnagyobb egyedszámban.
A nőstény a levéllemezbe 25–35 tojást rak. Egy nemzedék kifejlődéséhez 10–14 nap szükséges, 17–23 °C hőmérsékleten. Kedvezőtlen körülmények között anabiotikus állapotba kerül, száraz talajban vagy száradó növényi részekben huzamosabb időn keresztül képes életben maradni.

Tömeges elszaporodása

Szaporodásuk ütemére jellemző, hogy az első nemzedéktől származó utódok száma 40 nap alatt 3500-ra emelkedhet. A sűrű növényállomány, ahol a levelek összeérnek, gyors terjedését és szaporodását teszi lehetővé.
Előfordulása könnyen kimutatható. A feldarabolt, vízbe helyezett levéldarabokat a fonálférgek egy órán belül elhagyják. A vízben kígyózva mozgó fonálférgek 15–20-szoros nagyításnál jól megfigyelhetők.

Védekezés

- A fertőzött növényről szaporítóanyagot nem szabad szedni.
- Az értékesebb, fertőzött anyanövényt mentesíteni kell.
- A megtisztított növény hajtását 15 cm-re, a gyökérzetét 10–12 cm-re kell visszavágni, 5 perc időtartamra 40 °C vízbe kell helyezni.
- A megszárított növényt fertőtlenített talajba kell ültetni.
- A fertőzött talajban a fonálférgek a különböző talajfertőtlenítő szerekkel, aldikarb dazomet, oxamil hatóanyag-tartalmú készítményekkel pusztíthatók el.
- A már fertőzött növény leveleiben a fonálférgek egyedszáma mérsékelhető, felszívódó foszforsavészter-készítmények alkalmazásával.



Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Egyéb fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények
A Wikimédia Commons tartalmaz Krizantém-fonálféreg témájú médiaállományokat.

Forrás: Magyar Wikipédia: Krizantém-fonálféreg