Kertészet/Férgek/Szár-fonálféreg

A lap mérete: 7250 bájt

Kertészet

Szár-fonálféreg


Szár-fonálféreg hagymán
Szár-fonálféreg fokhagymán
Takarmánylucerna
Ditylenchus dipsaci on Ribwort Plantain Plantago lanceolata (24874581677).jpg
Ditylenchus dipsaci at Phlox sp. (01).jpg
Szár-fonálféreg
(Ditylenchus dipsaci, Syn: -)
Más neve(i): -


A nőstény karcsú, 1–2,2 mm hosszú, igen mozgékony. Aszáj szuronya a fej szélességénél alig hosszabb, a végén gombszerű duzzanatok vannak. Ahosszúkás nyelőcső közepén kis ovális, megvastagodott rész van. A hím kisebb 1–1,8 mm hosszú.
A D. dipsaci alaktanilag meglehetősen képlékeny faj. Nagysága is rendkívül tág határok között ingadozik. Gazdanövény-körének, valamint szűkebb ökológiai adottságainak megfelelően különféle alakjai, biotípusai, ökológiai alfajai vagy rasszai vannak.

Földrajzi elterjedése

Az egész világon elterjedt faj, Európában mindenütt gyakori. Magyarországon közönséges, különböző növényállományokban gyakran fordul elő.

Tápnövényei

Tápnövényköre nagyon széles. Biológiai rasszok képzésére rendkívül hajlamos faj. Egyes rasszai csak meghatározott gazdanövényekben fordulnak elő. Jelenlegi ismereteink szerint legalább 20 rassza van. :A fontosabb gazdanövényeik alapján ismert többek között a lucerna-, lóhere-, burgonya-, rozs-, hagymarassz. Az egyes rasszok populációi azonban más gazdanövényekben is előfordulhatnak.

Gazdasági jelentősége

Magyarországon elsősorban a vöröshagyma és fokhagyma kártevőjeként ismert. Hazai felmérések szerint a makói hagymatermesztési körzetben a szár-fonálféreg által fertőzött vöröshagymának üzemi felületen (0,1–0,4%-a, a háztáji művelésben 15–22%-a, afokhagymának az üzemi felületeken 11–14%-a, háztáji művelésben 38–47%-a bizonyult fertőzöttnek. Jelentős károkat okozhat a tulipán- és a jácintkultúrákban.
A gazdanövényei között felsorolt szántóföldi növényeket hazai viszonyaink között is károsíthatja, ennek mértéke azonban pontosan nem ismert.

Kárképe

- A megtámadott rozs-, zab- és a kukoricaállományban a növények foltszerűen, gyengén fejlődnek.
- Ezek a gócok az első kaszálás után feltűnővé válnak.
- A megtámadott növény tövének alja hagymaszerűen megduzzad, a levelek fodrosodnak, kuszán állnak. :- A kalászban csak néhány szem fejlődik vagy a kalász üres marad.
- A lucerna töve feltűnően megduzzad, megbarnul és törékennyé válik.
- A lóhere töve hagymaszerűen duzzad, a levelek fodrosak, ráncosak lesznek, a virágkezdemény gubacsszerűen megduzzad.
- A takarmány-, cukor-, sárgarépa, valamint a mangold levélfelülete a nyár végén sűrűn megráncosodik, varasodik, mélyen benyomuló barázdák alakulnak ki rajta.
- Másodlagos kórokozók megtelepedését követően a megtámadott répatest rothadni kezd.
- A levélzet csak a fertőzés előrehaladottabb stádiumában kezd fonnyadni, sárgulni.
- A vöröshagyma levelei megvastagodnak, a levéllemezek ellaposodnak. Erős fertőzés esetén már a csíranövény elhal.
- A hagyma belső pikkelylevelei megduzzadnak, ezért gyakran felreped, idővel megpuhul és elrohad.
- A fokhagyma levelei elsárgulnak, elfonnyadnak, a hagyma szivacsossá, emberi fogyasztásra alkalmatlanná válik.
- A dohány szárán 5–20 mm nagyságú sárgásbarna gubacsok képződnek, amelyek a szárban a vízszállító edények szakadását okozzák. A szár meggyengül, törékennyé válik.
- A szamóca levelei megvastagodnak, a levélnyél erősen megduzzad, a virágok kicsik maradnak, a termés mennyisége csökken.

Életmódja

Évente, a hőmérsékleti viszonyoktól függően több nemzedéke fejlődik ki.
Szabadföldi körülmények között a lárva a talajban telel, elszáradt, fertőzött növényi részekben. :Évelő vagy áttelelő növényekben (pl. hagyma) tárolóhelyiségben is fennmarad, és a következő évi fertőzés forrása lehet.
Kedvezőtlen körülmények között, száraz környezetben, megfelelő tápnövény hiányában a lárva testnedve túlnyomó részének elvesztésével inaktív állapotba kerül, és hosszú időn keresztül, évekig képes fennmaradni.
Tavasszal, a hőmérséklet emelkedését követően, nedves környezetben a lárva újból aktív állapotba kerül, felkeresi tápnövényét.
A növény felületén képződő vízhártyában vándorolhat a növény föld feletti részeire s többnyire a légzőnyílásokon keresztül hatol be a szövetekbe.
Gyökéren keresztül is bejuthat a növénybe, ahol aktív mozgással keresi fel a megtelepedésre alkalmas helyeket.
A kifejlett állat élettartama 45–73 nap. A megtermékenyített nőstény folyamatosan 200–500 tojást rak. Kedvező környezeti feltételek között a tojás barázdálódásától az ivarérett egyed kifejlődéséhez 23 nap szükséges. A fonnyadó, száradó növényt elhagyják, újabbakat keresnek fel. Amennyiben megfelelő tápnövényt nem találnak, inaktív állapotba kerülnek.

Természetes ellenségei

A különböző ragadozó fonálféregfajok egyedei a szárfonálféreg populációk hatékony szabályozói.
Az Arthrobotrys oligospora gombafaj hifafonalaiból képződő fogóháló sok szár-fonálféreg egyedet pusztíthat el.
A Verticillium sphaerosporum penészgombafajt ugyancsak mint a szár-fonálféreg pusztítóját tartják számon.

Tömeges elszaporodása

Tömeges szaporodásának a nedves körülmények kedveznek. Egyedszáma rövid időn belül káros szintig emelkedhet. Egy kilogramm talajban lévő 10–20 példány a beültetett hagymát, répát, zabot, burgonyát egy tenyészidőn belül súlyosan károsíthatja.

Védekezés

- Szaporításra csak fertőzésmentes növényeket szabad felhasználni. Vonatkozik ez különösen a vöröshagymára, a fokhagymára, hagymás dísznövényekre.
- A vöröshagyma esetében a magra is.
- A dugványok, hagymák, gumók melegvizes kezeléssel fertőtleníthetők.
- A felszedett hagymát vagy a kiültetendő dugványt – még nyugalmi állapotban – 43–45 °C-os vízben 3–4 órán keresztül kell áztatni, majd lehűtve gondosan szárítani.
- A szár-fonálféreggel fertőzött területen gazdanövényeit legalább 4 éven keresztül nem szabad termeszteni. Ezen idő alatt alapvetően fontos követelmény, hogy a terület gyommentes legyen.
- A talaj vegyszeres fertőtlenítésére aldicarb, dazomet, diazinon, metán-ammónium, oxamil hatóanyag-tartalmú készítmények alkalmazhatók.


Növények
Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Egyéb fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Tünethatározó
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Növényvédő szerek
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Teendők a kertben
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények
A Wikimédia Commons tartalmaz Szár-fonálféreg témájú médiaállományokat.

Forrás: Magyar Wikipédia: Szár-fonálféreg