Kertészet/Fajtalisták/Szőlő fajták/Csépi muskotály

A lap mérete: 1470 bájt

Kertészet

Csépi muskotály


[[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|Csépi muskotály]]

Csépi muskotály
Magyar fajta.
Nemesítő: Koleda István (1979).
Állami elismerés: 2006-ban. Szülők: Vitis amurensis x vitis vinifera F2 x Tallóczi L.musk.x Danam.
Tőkéje középerős növekedésű, sűrű lombozatú, de kevés hónalj hajtást hoz. Vesszője középvastag, hosszú ízközű, csokoládé barna színű. Vitorla nemezesen gyapjas, zöld, de enyhén bronzos. Levele nagy, ötszögletű, sötétzöld, felülete hólyagos, karéjos, oldalöblei kicsik, vállöble zárt, a levél fonáka molyhos, erezete részben vörös, szövete hajlékony, erős. A levélszéle fűrészes, ritkán, és mélyen bemetszett, levélnyél rövid, és lilás-piros. Virágzata hímnős.
Érési idő: 135-145 nap.(szeptember első fele).
Fürt: 250-300 gr. kúpos, közepesen laza. Fürtkocsány is lilás-piros.
Bogyó: 20 x 18 mm. átlag 3,5 g. viszonylag vastag héjú, ropogós, leveses, lapított gömbölyű. Színe vil.sárga, rózsaszín pírral. Bogyója nem reped,nem pereg, nem rothad, muskotályos ízű.
Betegség ellenállás: átlag felett, rezisztens. Fagy: -24-26 C°. Metszés: 4-6 rügyre, vagy szálvesszőre.
Magyar Wikipédia: Csépi muskotály


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények
A Wikimédia Commons tartalmaz Csépi muskotály témájú médiaállományokat.