Kertészet/Fajtalisták/Szőlő fajták/Kövérszőlő
[[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|Kövérszőlő]]
Kövérszőlő
- A kövérszőlő egy ősi magyar fehérborszőlő-fajta. Tokaji vagy erdélyi szőlőfajta, amely a filoxéravészben szinte teljesen kipusztult. Bogyóinak nagy méretéről kapta a nevét.
- Hasonnevei: Fehérszőlő, Grasa (Románia).
- Tokajon, Erdélyen kívül még a moldvai Cotnari-ban fordul elő.
Termesztési értéke
- Vegetatív, erős növekedésű fajta. Lombja haragoszöld, levele fűrészes szélű. Korán termőre forduló, bőtermő fajta. Beérési cukorfoka közepes. Fekvés és talaj iránt közepesen igényes, viszonylag fagytűrő, rothadásra érzékeny.
- Középnagyságú fürtje laza és ágas, bogyója gömbölyű, közép nagy, vékony héjú, pontozott, puha húsú, lédús és olvadó. Középérésű, magas cukorfokú, házasítva ad jó ízű, tüzes, enyhén illatos, finom savú és harmonikus bort.
- A Furmintnál 10-14 nappal korábban érik, október első felében szüretelhető. Sok és jó minőségű aszút terem. Tisztán ebből a fajtából áll a Tokaj Hétszőlő 2005. Részben ebből a fajtából készül a gyulafehérvári "Rózsamáli" és a csombordi "Plébános" bor.
- Rothadásra különösen érzékeny, ezért telepítése szellős helyeken ajánlott. Fagy- és szárazságtűrő képessége jó. Termőképessége nem kielégítő, mivel a fajta ivarilag leromlott.
- Rendkívül illat gazdag bor készül belőle, diszkréten muskotályos illatú. Savtartalma élénk, zamatos, a zöldalma és az egres aromavilágát idézi bodza, vadrózsa és akác virágjegyekkel. Meglehetősen hosszú érlelést igényel.
Tévesnek bizonyúlt hogy a Kövérszőlőből és a Leányka szőlőfajtából alakult ki a Királyleányka fajta. Ezt a genetikai kutatás nem erősítette meg.
- Vad és házi szárnyasokkal, nyúlhússal nagy élményt ad.
- Magyar Wikipédia: Kövérszőlő
