Kertészet/Fajtalisták/Szőlő fajták/Medina

A lap mérete: 1417 bájt

Kertészet

Medina


Medina vörösborszőlő
Medina
A Medina hazai nemesítésű vörösborszőlő-fajta, mely a Seyve Villard és a Kékmedoc keresztezésével jött létre. Csizmazia Darab József és Bereznai László állította elő. Szinonim nevei: Medea, Egri csillagok 7.

Termesztési értéke

Közepesen erős növekedésű, ellenálló fajta. Talaj és fekvés iránt nem igényes, gombás megbetegedéseknek viszonylag ellenáll, nem rothad, fagytűrőképessége jó, közepesen érzékeny a szárazságra, zöldmunka-igénye kicsi.
Szeptember első felében érik, bőven terem, termésátlaga 11-12 t/ha. Fürtje 120 g átlagtömegű, közepesen nagy, vállas, tömött. Vékony héjú bogyója nem mintázott, hamvas, kicsi, gömbölyű, húsa leves, puha, íze közömbös.
Asztali minőségű bora kissé lágy, jellegzetes zamatú sötét színű, intenzíven illatos, vaníliára és szegfűszegre emlékeztető aromájú, különösen fűszeres zamatú, kiváló vörösbor,[1] rozé bora elfogadható kvalitású.
Elterjedtsége 1973-1997 között: 0,23%-os, a telepített terület 181,5 ha.
Magyar Wikipédia: Medina


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények