Kertészet/Fajtalisták/Szőlő fajták/Saszla

A lap mérete: 4056 bájt

Kertészet

Saszla


Saszla
Fehér saszla
Saszla
A szőlőfajta több nevet visel; Svájcban és Németországban gutedel, Franciaországban chasselas és Ausztriában junker néven ismerik. Magyarországi nevei: Fábiánszőlő, Fehér Chasselas, Fehér Fábiánszőlő , Fehér gyöngyszőlő, Gyöngyszőlő, Fehér ropogós, Fehér ropogós Fábián.
A saszla vagy chasselas a szőlőfélék családjába, a bortermő szőlőkhöz tartozó elterjedt és jó ízű csemegeszőlő-fajta. Több más fajtához hasonlóan fajtacsoportot képez, melyek közül legfontosabbak a fehér saszla (chasselas blanc) és a piros saszla (chasselas rouge), valamint a fehéressárga bogyójú, muskotályos ízű változata a passatutti.
A természetes fajtarendszerezés szerint a keleti változatcsoportba sorolják. A világ szinte valamennyi szőlőtermesztő országában ismerik és termesztik. Legkiemelkedőbb termőterületeit a Loire völgyében és Baden környékén, Németországban találjuk.
Kettős hasznosítású fajta, a szőlészek, a borászok és a házikert tulajdonosok egyaránt kedvelik.
Eredete vitatott. Az egyik teória szerint a saszla az egyik legrégebbi szőlőfajta, az ősi Egyiptom 5000 éves fajtája. Egy másik magyarázat a Jordán völgyében Palesztina területéről származtatja. Megint mások – kiemelten Pierre Galet francia szőlő- és borszakértő – svájci eredetűnek tekintik.
Magyarországra a múlt század során került, meghonosítása és elterjesztése Fábián József tótvázsonyi lelkész nevéhez fűződik. Számos hasonneve közül erre utal a Fábiánszőlő megnevezés. Magyarországon a saszla legjobb termőhelyei a Mátrai borvidéken találhatók; a gyöngyösi „ropogós” saszla piaci kereslete különösen nagy. 6000 hektáros termőterületével hazánk legelterjedtebb csemegeszőlő-fajtája. A Saszla csemegeszőlő meghonosítása az Alföldön, Kecskemét határában Csókás József nevéhez fűződik.
Borászati felhasználásban a jobb termőtulajdonságokkal bíró klónjaikat telepítik:
Fehér chasselas: Fr. 38-95 (Fr=Freiburg, Németország), K. 16 (K=Keszthely), C.60.
Piros chasselas: Fr. 36-28 (Fr=Freiburg, Németország), K. 18 (K=Keszthely), C. 61.
Nemzetközi viszonylatban európai fajtának tekinthető; nagy saszla-ültetvények Franciaországon és Németországon túl Svájc északi részén, Portugáliában, Olaszországban, Romániában, Csehországban és Törökországban vannak. Kaliforniában és Ausztráliában főként a chasselas dore és a golden chasselas elnevezésű továbbnemesített változatai ismertek.

Termesztési értéke

Tőkéje középerős növekedésű, közepes, illetve bőtermő, fekvés iránt nem, a talajra kissé igényes fajta. Levele sötétzöld, finom szövetű, szabályos 5 karéjú.
A fürt középnagy, laza vagy tömött, gúla alakú, bogyója közepes, vékony, de erős héjú, húsos, ropogós, kellemes zamatos bő levű, napos oldalán rozsdás.
Átlagos években már szeptember első felében fogyaszthatóak, de szüretelés ideje hosszan kitolható.
Nem rothad, jól eltartható; jó fagytűrésű, megbízható fajta. A fehér és piros színű fürtök vegyes szüretelése dekoratív csomagolást és esztétikus megjelenést tesz lehetővé, növeli a fajta piaci értékét.
Étkezési célú termesztése mellett több országban, így hazánkban is a termés egy részét borrá dolgozzák fel.
Bora könnyű, friss, finom savösszetételű, gyümölcsös zamatú, szép világossárga színű, száraz fehérbor.
Nem túl fajtajelleges, ezért jó házasítási alapanyag. A piros saszlából hasonló tulajdonságú rozébor készül.


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények