Kertészet/Gyümölcsrothadást okozó gombák

A lap mérete: 10900 bájt

Kertészet

Gyümölcsrothadást okozó gombák


Tünethatározó Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők



A kertek gyümölcsfáinak és zöldségféléinek növekedését, gyümölcsérlelését sokféle kártevő veszélyeztetheti. Közülük a legtöbb kárt a gombák és a rovarok okozzák. Általában közvetlenül a termést támadják meg, de károsíthatják a növény más részeit is. Ezzel terméscsökkenést okoznak. Az ellenük való védekezés nagy szaktudást igényel.

Kertészet/Gombabetegségek/Gyümölcsrothadást okozó gombák

PeronoszpóraSzerkesztés

Peronoszpóra

Vírusos betegségekSzerkesztés

Elhalást okozó baktériumokSzerkesztés

Golyvásodást okozó baktériumokSzerkesztés

(Agrobacterium tumefaciens)

A szőlő gyökerén, majd a tőke többéves részein karfiolszerű daganatok keletkeznek. A tőke egyes részei - akár az egész tőke is - fokozatosan leromlik, majd elpusztul.

VédekezésSzerkesztés

Védekezni csak egészséges szaporítóanyagok beszerzésével lehet, átmeneti tüneti kezelést jelent a beteg részek eltávolítása, majd Cerezán 0,5%-os ecsetelése.

Foltosodást okozó baktériumokSzerkesztés

Gombás betegségekSzerkesztés

A legtöbb gombafaj beltéri termesztése sterilizált vagy pasztörizált táptalajt igényel, mivel benti körülmények között könnyen elszaporodhatnak a nem kívánt gombafajok is, például a különböző penészfajták. Ha egy idegen faj is bekerül valahogy a táptalajba (süteménybe), ott optimális körülményeket találva, és versenytársak hiányában, könnyen elhatalmasodhat a termeszteni kívánt gombafajtán.
Mivel sok agresszívan terjedő penészgomba és baktériumfajta optimális életkörülményei megegyeznek a termesztett gombákéval, ez gyakran és könnyen megtörténhet.

LisztharmatSzerkesztés

LevélfodrosodásSzerkesztés

LevélfoltosodásSzerkesztés

Mikoszferállás és szeptóriás levélfoltosságSzerkesztés

Gnomóniás levélfoltosságSzerkesztés

Fabreás levélfoltosságSzerkesztés

Pszeudopezizás levélfoltosságSzerkesztés

Cilindrospóriumos levélfoltosságSzerkesztés

Polisztigmás levélfoltosságSzerkesztés

Klaszterospóriumos levélfoltosságSzerkesztés

Egyéb levélfoltosságokSzerkesztés

VarasodásSzerkesztés

Vesszőfoltosságot okozó gombákSzerkesztés

RozsdagombákSzerkesztés

Ágelhalást okozó gombákSzerkesztés

Gyümölcsrothadást okozó gombákSzerkesztés

Moníliás betegségekSzerkesztés

MoníliaSzerkesztés

A monília virágfertőző (illetve sebfertőző) kórokozó, ezért rügyfakadás illetve virágzás időszaka között kell védekezni ellene vegyszeresen. Amikor érik a gyümölcs, akkor egészségügyi okokból sem szabad permetezni.

Cseresznye és meggy glomerellás gyümölcsrothadásSzerkesztés

FakórothadásSzerkesztés

Szürke rothadásSzerkesztés

RovarokSzerkesztés

A kerteket kártevői lehetnek még rovarok. Ilyen a:

Szipókás rovarokSzerkesztés

Recés levélpoloskaSzerkesztés

LevélbolhákSzerkesztés

LevéltetvekSzerkesztés

VértetűSzerkesztés

Amerikából behurcolt kártevő rovar, legjelentősebb almakártevők egyike. Az alma hajtásán, vesszőjén és a gyökerén egyaránt károsít. A vértetvek testét fehér, vattaszerű, viaszos váladék takarja és ez jól látható a károsított növényrészeken is.
A megtámadott növényen, a szívogatás helyén, a vértetű nyálának hatására térfogatnövekedés alakul ki.
A föld feletti részeken a kártétel látványosabb, viszont a gyökereken jelentkezett kártétel jelentősebb. A gyökereken áttelelő népesség egy része tavasszal zöldbimbós állapottól a fa koronájába vándorol. Ekkor még viaszváladék nem fedi a testüket. Későbbiekben a törzsön sérülések mentén, vízhajtásokon, de új hajtásokon is kialakulnak vértetű kolóniák. A vértetűk testnedve piros színű, innét kapta nevét. Évente több nemzedékük van.

SzőlőgyökértetűSzerkesztés

Más néven szőlőtetű vagy filoxéra. Észak-Amerikából behurcolt tetű. Kinézetre a levéltetvekhez hasonló felépítésű. Szőlőgyökereken telepszik meg, meggátolja a szőlőtőkék növekedését, orsó alakú daganatot okozva és gombásodást előidézve, sok esetben ki is irtja a szőlőnövényt.

Kaliforniai pajzstetűSzerkesztés

Egyéb pajzstetvekSzerkesztés

BogarakSzerkesztés

DíszbogarakSzerkesztés

Legtöbbször az elhanyagolt faállományú kertekben, vagy azok közelében találhatók nagyobb számban. A bronzbogarak fémfényűek, míg a fekete díszbogarak, fehér foltokkal tarkítottak.

Kétféle kártétele van:

a növény zöld részeit megrágják, majd
a gyökértörzsben, a gyökérnyaki részben kanyargós járatokat készítenek, itt fejlődnek ki a lárváik. : Ez utóbbi kártételük a koronarész pusztulását is okozhatja.

CserebogárSzerkesztés

Valamennyi gyümölcstermő és szántóföldi növényt károsítja, de nem csak a bogár, (levélrágás), hanem annak a föld alatt több évig fejlődő lárvája is károsít. Megrágja vagy kiodvasítja a főgyökereket, a gyökértörzset, ami a fa, szőlőtőke, málna, vagy az eper (szamóca), részleges, vagy teljes pusztulásához is vezethet.
Mechanikai védekezéssel lehet gyéríteni, a bogarakat (a reggeli órákban lerázni a dermedt bogarakat), valamin talajmunkáknál összeszedni a pajorokat (mindkét esetben a baromfiaknak kedvenc csemegéje), elpusztítani, elégetni azokat. Megelőzés érdekében a telepítés előtt fertőtleníteni kell a talajt, növényvédő szerekkel a rajzás évében a legcélszerűbb védekezni.

MálnabogárSzerkesztés

(Byturus tomentosus)

Főként málnán és szedren károsít, az előbbinél gyakrabban fordul elő, szintén kanyargós járatokat rág a szeder, vagy málnavesszőn, azon sima felületű megvastagodások keletkeznek és a vessző-, és a termés pusztulását okozzák.
A kis málnabogárnak évente egy nemzedéke fejlődik. Imágó alakban telel át a talajban, a málnatövek alatt. Tojásait a málna virágába helyezi. A kikelő lárvák károsítják a termést. Az érési ciklusban a bogár és lárvája is károsít. Belerág a bimbóba, amely elpusztul, vagy féloldalasan fejlődik, a lárva a virágrészeket rágja meg, összefurkálja a termést, így elősegíti a szürkerothadás (botrítisz) kialakulását, megtelepedését.

KendermagbogárSzerkesztés

A homoki szőlők és fák kártevője, kiodvasítja a rügyeket, széttúrja a rügypikkelyeket. Kora tavasszal vegyszeres permetezéssel védekeznek a kártétele ellen.

VincellérbogarakSzerkesztés

Több fajtája a mezőgazdaság kártevője, de némelyek, mint pl.: a barázdáshátú-, a kalló, vagy a hamvas vincellérbogár megjelenik a gyümölcsösökben, vagy szőlő ültetvényeken. A lárvák a fiatal fák, és a szőlő gyökérzetében tesznek kárt, míg a bogarak ezek levélzetében károsítanak.
A kiskertekben a kis és a nagy vincellérbogár lárvái a szamóca, málna és a szőlő gyökereit rágják meg, a gyökértörzs kirágásával a növény pusztulását okozzák. A bogarak a levélzeten okoznak jelentős kár.
A lárvák kártételét, tavasszal talajfertőtlenítő szerekkel, a bogarakat - tömeges előfordulás esetén, (június hónapban) vegyszeres porzással előzik meg.

LevélbarkókSzerkesztés

Több fajuk közül a gyümölcsösökben a közönséges-, a gyümölcsfa-, az ezüstös-, és a nyárfabarkók, a levelek megrágásával igen nagy pusztítás végeznek. Tömeges előfordulásukkor vegyszeres védekezés ajánlott.

EszelényekSzerkesztés

  1. A szamóca-eszelény a virágkocsányt furkálja meg, ennek következtében a rajta fejlődő valamennyi virág és bimbó elpusztul.

MogyoróormányosSzerkesztés

BimbólukasztókSzerkesztés

LepkékSzerkesztés

LombrágókSzerkesztés

Aknázó molyokSzerkesztés

AlmamolySzerkesztés

(Cydia pomonella avagy Laspeyresia pomonella avagy Carpocapsa pomonella)

Almamoly a kertekben lévő almafákat támadja meg.
Az almafa termésébe befúrja magát, s ott lerakja petéit. Majd később a petéből lárva(hernyó)lesz, a lárva bebábozódik majd később a bábból kifejlett lepke lesz.
Ugyan ez van a szilvamolynál és a káposztalepkénél is.

Amerikai fehér szövőlepkeSzerkesztés

AraszolólepkékSzerkesztés

BagolylepkékSzerkesztés

BarackmolySzerkesztés

(Anarsia lineatella)

Farontó lepkékSzerkesztés

(Cossidae)

Keleti gyümölcsmolySzerkesztés

(Grapholita molesta = Aspila molesta)

KéregmolySzerkesztés

(Enarmonia formosana)

Kormos pilleSzerkesztés

KörtemolySzerkesztés

(Cydia pyrivora avagy Laspeyresia pyrivora)

SodrómolyokSzerkesztés

SzilvamolySzerkesztés

(Grapholita funebrana = Aspila funebrana)

SzőlőmolyokSzerkesztés

Pókhálós molyokSzerkesztés

Üvegszárnyú lepkékSzerkesztés

(Sesiidae)

KétszárnyúakSzerkesztés

CseresznyelégySzerkesztés

(Rhagoletis cerasi)

Málna-vesszőszúnyogSzerkesztés

Málna-gubacsszúnyogSzerkesztés

HártyásszárnyúakSzerkesztés

GyümölcsdarazsakSzerkesztés

LevéldarazsakSzerkesztés

SzövődarazsakSzerkesztés

Hajtáshervasztó darázsSzerkesztés

AtkákSzerkesztés

SzamócaatkákSzerkesztés

TakácsatkákSzerkesztés

(Tetranychidae)

LevélatkákSzerkesztés

(Phyllocoptinae)

GubacsatkákSzerkesztés

(Eriophyidae)

CsigákSzerkesztés

EmlősökSzerkesztés

Mezei pocokSzerkesztés

Mezei nyúlSzerkesztés

Őz, SzarvasSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés