Kertészet/Hártyásszárnyúak
[[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|Hártyásszárnyúak]]
Hártyásszárnyúak
- (Hymenoptera, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A hártyásszárnyúak a rovarok osztályának, a felsőrendű vagy szárnyas rovarok alosztályának egyik rendje. Az egyik legfejlettebb rovarcsoportnak tekinthető, mivel a bogarak után a legnagyobb fajszámú rend: ismert fajaik száma kb. 280−300 000, de folyamatosan fedeznek fel újabb és újabb, eddig nem ismert, főképp parazita életmódú fajokat, így ez a szám folyamatosan növekszik.
- Erősen specializált rovarok. Fajszámukat csak a bogaraké múlja felül, és valószínűleg sok ezer faj vár még felfedezésre, különösen az élősködő darazsak között. Elképesztő változatosságuk a rend ökológiai jelentőségét tükrözi. Észak-Amerika mérsékelt övi erdeiben a hangyák annyi tápanyagot forgatnak vissza a talajba, mint a földigiliszták. A trópusi Dél-Amerikában a hangyák és a termeszek együttes biomasszája felülmúlja az összes többi állatét, beleértve a kapibarákat (Hydrochoerinae), a tapírokat és az embereket is! Az élősködő darazsak hatalmas nyomást gyakorolnak a rovarpopulációra, és sok fajukat alkalmazzák a kártevők elleni biológiai védekezésben. A megporzó hártyásszárnyúak (különösen a méhek) életfontosságúak: gazdaságilag is fontos szerepet játszanak a Föld növényzetének fenntartásában.
- A sarki jégsivatagok és a hasonló éghajlatú magashegységek kivételével szinte mindenütt előfordulnak.
- A közel 300 000 leírt fajból hazánkban mintegy 6000 él, de még nálunk is sorra fedeznek fel újabb és újabb kis termetű fajokat.
- Hosszuk néhány centimétertől a milliméter tizedrészéig változó úgy, hogy alkatuk is igen változatos. Testük három fő testtájra tagolódik.
Fej
- Szabadon mozgatható fejük két oldalán egy-egy nagy összetett szem a látás szerve. Különösen az ivaros példányok homlokán általában három egyszerű pontszemet is találhatunk. Csápjuk lehet hosszú, fonalas, vagy rövidebb, 7−12 ízből összetett térdes csáp. Szájszervük általában rágó típusú. Ám a méhféléké (Apidae) állkapcsa és alsó ajka nyaló-szívó szájszervvé forrt össze úgy, hogy közben a rágó is megmaradt. Az alsó ajak töve kicsiny, az áll hosszú, a két belső karéj megnyúlt, és hosszában összeforradva csatornaszerű ajakvéget hozott létre, amellyel a méh képes felszívni a nektárt a virág termőjének tövében lévő mézfejtőből (nektárium).
Tor
- Előtoruk kicsiny, a közép- és utótor összeforrt; a középtor a tor legfejlettebb része. Többségük első potrohszelvénye szorosan az utótorhoz nőtt, így a tor látszatra 4 szelvényből alakult. A potroh vagy széles alappal csatlakozik a torhoz, vagy az első és második potrohszelvény közötti befűződés (az ún. darázsderék) nyelessé teszi a potrohot. Járólábaik olykor ásásra, pollengyűjtésre stb. módosultak. A lábfej öt ízből áll és két karomban végződik. A toron növő két pár szárny közül az első pár fejlettebb, a hátsó kisebb. Nevüket onnan kapták, hogy ritkán színezett szárnyaik hártyásak. A hátsó és elülső szárnyat apró horgok kapcsolják működési egységbe. A szárnyak erezete nem túl gazdag. Egyes fajaik (és például a hangyák egyes alakjai) másodlagosan szárnyatlanok.
Potroh
- Potrohuk 6-7 jól fejlett szelvényből épül fel. Potrohfüggelékeik egyes alakoknál tojócső, másoknál fullánk. Az ősibb hártyásszárnyúaknak még van a peték lerakására szolgáló tojócsöve. A fejlettebb, magasabb rendű hártyásszárnyúak tojócsöve fullánkká alakult — ez az eredeti, szaporító funkcióra már alkalmatlan. A fullánkban futó vékony csatorna a méregmirigyben végződik; ennek váladéka jut a megszúrt állat sebébe.
Mirigyeik
- Előbelükhöz fejlett nyálmirigyek kapcsolódnak; Malpighi-edényeik száma széles tartományban (8−125) változó. Trachearendszerükben a hosszanti fő-tracheatörzsek egységes, nagy léghólyagokká olvadtak össze. Petecsöveik rekeszszáma változó. Központi idegrendszerük (az agydúc) igen fejlett, amire főleg a társadalomalkotó csoportoknak van szükségük (ilyenek a darazsak, hangyák, méhek között egyaránt előfordulnak).
Bábjuk szabad, és sokszor kokont sző maga köré.
- Ragadozók és növényevők egyaránt akadnak közöttük. Az imágók magányos vagy társas rovarok. Utóbbiak élhetnek fejletlenebb társadalomban, mint a sárgafoltos papírdarázs (Polistes gallicus) vagy olyan fejlettebbekben, mint a hangyák vagy a házi méh. Utóbbiakat államalkotó (euszociális) rovaroknak nevezzük.
- - Fullánkosok (Aculeata) alrendág 4 öregcsaláddal
- - Méhalkatúak (Apoidea) - 13 család
- Ampulicidae
- - Bányászméhek (Andrenidae)
- †Angarosphecidae
- - Méhfélék (Apidae)
- - Ősméhek (Colletidae)
- - Szitásdarazsak (Crabronidae)
- - Karcsúméhek (Halictidae)
- Heterogynaidae
- - Művészméhek (Megachilidae)
- - Földiméhek (Melittidae)
- †Paleomelittidae
család:Kaparódarazsak - Sphecidae
- - Gyakori lopódarázs - Sceliphron destillatorium
- - Szöcskeölő darázs - Sphex ruficinctus
- - Piroslábú hernyóőlő - Ammophila heydeni
- - Homoki hernyóölő - Ammophila sabulosa
- - Nagy fazekasdarázs - Trypoxylon figulus
család: Szitásdarazsak - Crabronidae
család: Csőrösdarázsfélék - Nyssonidae
család: Méhfarkasfélék - Philanthidae
- - Közönséges méhfarkas - Philanthus triangulum
- - Ötsávos csomósdarázs - Ceceris quinquefasciata
- - Ormányosevő csomósdarázs - Cerceris arenaria
- Fémdarázsalkatúak (Chrysidoidea vagy Bethyloidea) - 7 családdal
Forrás: Magyar Wikipédia w:Hártyásszárnyúak
