Kis káposztabolha
- (Phyllotreta striolata, Syn: -)
- Más neve(i): -
Jelentőség:
- a korai termesztésnél, hajtatásnál és szabad földön,
- palántakorban veszélyes,
- száraz meleg, napsütéses tavaszon különösen fontos kártevő.
Tünetek:
- Először a szikleveleket károsítja.
- Apró lyukakat rág a levélbe, emiatt vízveszteség alakul ki, ami a fiatal leveleken veszélyes.
Fejlődés:
- 1 nemzedéke van, a kifejlett állat telel talajban és növénymaradványok között
- Kártételük az úgynevezett „lyuggatás”, ami a levelek színén végzett rágást jelent, ezek később a levélfelület növekedése miatt átszakadnak.
- A lyukak átmérője 1,5-2,0 mm.
- Nagyobb egyedsűrűség esetén a levelek szitaszerűvé válnak.
- Fő kártevő alak az imágó, a lárvák a talajban élnek, a gyökereket fogyasztják, amivel jelentős kárt nem okoznak.
- A nagy káposztabolha biológiája eltér a rokon fajokétól, lárvája nem a talajban él, hanem a levelekben aknáz, egy levélben több lárva is élhet.
Védekezés
- A vírusátvitelben fontos szerepet tulajdonítanak a táplálkozás során megfigyelt táplálék visszaöklendezésnek, ami a bogarak emésztésének hatékonyságát növeli.
- A vírusok közül a radish mosaic virus (RMV), a turnip yellow mosaic virus (TYMV), az Erysinum latent virus (ELV) igazolt vektorai, valamint terjesztői a brome mosaic virus-nak (BMV) is.
- Nemcsak vírusok, hanem gombák, így a káposzta alternáriás betegsége (Alternaria brassicola) vektorai is. A gomba konídiumai nemcsak a káposztabolhák testére ragadva, passzív úton, hanem az állat testébe kerülve, azok ürülékével is képesek terjedni.
- Célszerű olyan készítményt választani, melynek hatóanyaga tartamhatással rendelkezik (klórpirifosz), vagy alkalmazhatók hatóanyag (klórpirifosz + béta-ciflutrin), vagy (klórpirifosz + cipermetrin) kombinációk is.
Lásd még: Magyar Wikipédia:Kis káposztabolha
Forrás: Magyar Wikipédia: Kis káposztabolha
Magyar Wikipédia w:Kis káposztabolha,
Tóth József: Erdészeti rovartan - Agroinform Kiadó (2014).
Forrás:
Magyar Wikipédia:, Kis káposztabolha