Kertészet/Kérészek
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9a/Gro%C3%9Fe_Eintagsfliege.jpg/200px-Gro%C3%9Fe_Eintagsfliege.jpg)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7c/The_Giant_Mayfly_male.jpg/200px-The_Giant_Mayfly_male.jpg)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/31/FMIB_47899_Mayflies-_Ephemera_viria_Etn_1_Lateral_view_of_the_nymph_Note_the_latero-dorsal_breathing_organs_or_gills_on_the_abdominal.jpeg/200px-FMIB_47899_Mayflies-_Ephemera_viria_Etn_1_Lateral_view_of_the_nymph_Note_the_latero-dorsal_breathing_organs_or_gills_on_the_abdominal.jpeg)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fa/Mayfly_subimago_compound_eyes_DSC_0008.lr3-2.jpg/200px-Mayfly_subimago_compound_eyes_DSC_0008.lr3-2.jpg)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/12/Shadfly01.jpg/200px-Shadfly01.jpg)
Kérészek
- (Ephemeroptera, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A kérészek a szárnyas rovarok alosztályának legősibb rendje. Leghíresebb hazai képviselőik a tiszavirág (Palingenia longicauda) és a dunavirág (Ephoron virgo), a magyar természeti értékek jellegzetes kincsei.
- Ősi taxon lévén képviselői (az Antarktisz kivételével) gyakorlatilag minden szárazföldön megtalálhatók. A csaknem 2500, a 2020-as évekig leírt fajukból mintegy 50 él Magyarországon.
- 5–38 mm hosszú, karcsú testű, gyenge lábú rovarok. Gyenge kitinburkuk miatt a testük törékeny. A hímek első pár lába erősebb, előrenyúló: párzáskor ezzel ragadják meg a nőstényt. Általában két pár szárnyuk van: szárnyaik különösen sűrű, átlátszó erezete a szitakötőkre hasonlít, de az első szárny háromszög alakú, a nem mindig kifejlődő második pedig tojásdad és sokkal kisebb.
- Fejükön rövid, fonalas csáppár, három pontszem és két pár összetett szem helyezkedik el. A hímek összetett szemén befűződéssel úgynevezett turbánszem alakul ki. A kifejlett állatok szájszerve csökevényes, mivel a legtöbb imágó rövid életében egyáltalán nem táplálkozik.
- Hengeres potrohuk végéről feltűnően hosszú páros fartoldalék (cercus) és közöttük jellemzően egy végfonal (filum terminale) is ered. Első pár lábukkal előrenyúlva tapogatnak.
- Nyugalmi helyzetben szárnyaikat nem tudják összehajtani; azok a test fölött egymáshoz simulnak.
- Lárváik úgynevezett másodlagos lárvák, amelyek mindig vízben élnek, a szubimágók és imágók pedig a víz közelében.
- Tökéletlen átalakulásuk (hemimetamorfózis), méghozzá úgynevezett prometabólia, ami közben több fejlődési stádiumot járnak végig.
- Miután a nőstények a vízbe hullatták petéiket, azok az aljzatra süllyednek. A lárvaállapot fajtól függően néhány hónaptól 3 évig is tarthat. (Van olyan faj is, amelynél a peteállapot hiányzik, és a megtermékenyített nőstény apró lárvákat tojik a vízbe:
Elevenszülő kérész
szerkesztés- (Cloenon dipterum, Syn: -)
- A potrohuk két oldalán elhelyezkedő tracheakopoltyúkkal lélegeznek.
- Táplálkozásuk változatos: egyes fajok inkább a vízben található algákat, szerves törmeléket eszik, más fajok lárvái ragadozók.
Szubimágó
- A nimfaállapot befejeztével a kifejlett állathoz hasonlító, röpképes, de még nem ivarérett, úgynevezett szubimágó bújik elő a vízből. Ennek márványozott szárnyai színtelenek, potrohnyúlványai rövidek.
Imágó
- A szubimágó néhány nap vagy akár csak néhány óra múlva egy vedléssel alakul ivarérett kérésszé. A kérészek a rovarok egyetlen olyan csoportja, amelynek tagjai röpképesen nem vedlenek.
- A kérészéletet sokan a rövid: néhány órás vagy legfeljebb pár napos élet jelképének tekintik. Az ivarérett kérészek túlnyomó többsége valóban ilyen rövid ideig repül, és ezért nem is táplálkozik: tevékenységét a nászra korlátozza. Nászuk tömeges: pirkadatkor vagy szürkületkor párzanak a levegőben, a víz fölött. A nőstények megtermékenyített petéiket a vízbe szórják. A párzás után az elpusztult kérészek tömegesen hevernek a vizek felszínén. Ezek az elpusztult példányok fontos szerepet játszanak a folyók, patakok élővilágában, ugyanis sok halfajnak nyújtanak bőséges táplálékot.
- Jelenleg a kérészek legtöbb faja ismeretlen, mivel sok fajt csak egyetlenegyszer, a felfedezésükkor írtak le. Négy észak-amerikai fajt kihaltnak tartanak.
Forrás: Magyar Wikipédia w:Kérészek