Kertészet/Légyalkatúak/Katonalégyfélék

A lap mérete: 3406 bájt

Kertészet

Katonalégyfélék


Katonalégyfélék
Katonalégyfélék
(Stratiomyidae, Syn: -)
Más neve(i): -


A katonalégyfélék a rovarok osztályába és a kétszárnyúak rendjébe tartozó család.
Korábban az egyenes-bábrésű legyek (Orthorrapha) között szerepeltek, a bögölyfélék (Tabanidae) és kószalégyfélék (Rhagionidae) közeli rokonainak tartották őket, azonban e két utóbbi család ma már egy külön alrendágban, a bögölyalakúak (Tabanomorpha) kapott helyet.
A családban világszerte körülbelül 400 nem és 1500 faj van. Ezekből 100 faj Közép-Európában található meg.
A katonalegyek nevüket onnan kapták, hogy színezetük igen élénk, szinte huszáros. Nagyon feltűnő és szép színezetű rovarok. Alapszínezetük általában sötétzöldes, és ezen húzódnak sárga vagy fehér sávok. A feltűnő színezet oka még ma sem teljesen tisztázott. Valószínűleg az ivarok felismerésében van szerepe.
A család elnevezésének másik oka lehet az, hogy a toron hegyes, kúpos, tőrszerű kitinkinövések találhatók, melyeknek azonban semmiféle védő- vagy támadófunkciójuk nincsen.
További jellegzetessége ennek a légycsaládnak, hogy potrohuk ovális alakú és erőteljesen lapított. Igen sajátos a szárny erezete is: szegélyét számos erős ér szilárdítja, hátulsó felében ellenben csak nagyon vékony erek vannak, így ott a szárny sokkal hajlékonyabb is. A szárnyak nyugalmi helyzetben egymásra fekszenek, túlérnek a potroh végén, de annak oldalát nem takarják el.
Lárváik nagyon egységes szabásúak, és bábjaik is igen hasonlatosak. A lárva teste igen lapos, mindkét végükön kihegyesedők. Testük fejszelvényből és további 11 szelvényből. A vízi alakok utolsó szelvénye légzőcsővé alakult. A lárvák kültakarója vastag, bőrszerű, melybe még mész is rakódik, ettől páncélszerűnek hat. Ettől a vastag kültakarótól a lárvák teste igen ellenálló mechanikai és kémiai ingerekkel, valamint a kiszáradással szemben. A kiszáradt mederben fekvő állatok holtnak tűnnek, azonban, ha víz éri őket, akkor újra életre kelnek.
A katonalegyek többsége nedves környezetben fejlődik. Különösen kedvelik a nyirkos növényi korhadékot, a rothadó fát, humuszt, valamint a tehén- és lóürüléket. Nagy számmal találhatók továbbá a fakéreg alatt és a hangyabolyokban. Tekintélyes részük viszont a vízben fejlődik – mint arra már utaltunk.
A vízi alakok egysejtűekkel, algákkal, kis férgekkel, rákokkal, rovarokkal táplálkoznak, míg a szárazföldiek szerves törmelékkel, iszappal, növényi részekkel, ürülékkel.
A katonalegyek bábja igen kemény, mérete elérheti az 5 cm-es hosszt is. A báb T-alakban reped fel. Az imágók kibúvásuk után hamarosan párzanak, és a nőstények a petecsomóikat levelek fonákára helyezik.


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia: Katonalégyfélék

A Wikimédia Commons tartalmaz Katonalégyfélék témájú médiaállományokat.