Kertészet/Lepkefélék/Őszibarack-tarkamoly
< Kertészet | Lepkefélék
A lap mérete: 2420 bájt
Kártevők
Őszibarack-tarkamoly
2011. március 1., 06:33 (CET)
Őszibarack-tarkamoly
- (Ypsolopha persicella, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A őszibarack-tarkamoly a valódi lepkék alrendjébe tartozó ívelt szárnyú tarkamolyfélék családjának egyik, hazánkban általánosan elterjedt faja.
- Európai faj, egész hazánkban előfordul. Elterjedési területét nem ismerjük egyértelműen, mert régebben számos szerző összetévesztette a hozzá közel álló fajokkal.
- Kénsárga szárnyán szürkés haránt sávok húzódnak. A szárny fesztávolsága 19–21 mm.
- Magyarországon évente egy nemzedéke kel ki. Több szerző szerint két nemzedékes, de csak a tavaszi nemzedék feltűnő. Az imágók telelnek át.
- A hernyók a molylepkéktől szokatlan módon, araszolva közlekednek. A levélrejtekben élnek és táplálkoznak. Ha megzavarják őket, hátrafelé menekülnek, és esetenként egy selyemszálon a földre ereszkednek. A kifejlett hernyó a tápnövényen pergamenszerű, hosszúkás, világossárga gubóban bábozódik.
- A lepkék a nyár első kelnek ki. Hosszú ideig élnek, egy részük át is telel. Némely telelő nőstények az enyhébb téli napokon még petézik is, főleg őszibarackra. A petéket többnyire egyesével és a rügyalapra helyezi. A kikelő kis hernyók kora tavasszal a fakadó rügyeket eszik, majd összeszövik egy-egy levéllemez két szélét, és belülről rágnak nagyobb lyukakat. Általában a tápnövény csúcsát károsítják.
- Sokféle növényen megjelenhetnek, de fő gazdanövényeik:
- őszibarack,
- kajszi és
- mandula.
- Magyar Wikipédia: Őszibarack-tarkamoly
Forrás: Őszibarack-tarkamoly
Homonnay Ferenc, Szentesi Árpád, Bürgés György:A növényvédelmi állattan kézikönyve Akadémiai Kiadó (Budapest), 1993. ISBN:963-05-5740-1 , A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma], Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839., Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935