Kertészet/Lepkefélék/Bengeboglárka
< Kertészet | Lepkefélék
A lap mérete: 5163 bájt
Kártevők
Bengeboglárka
.JPG)
Bengeboglárka
- (Celastrina argiolus, Syn: -)
- Más neve(i): -
- Bengeboglárkaa a rovarok osztályának a lepkék rendjéhez, ezen belül a boglárkalepkék családjához tartozó faj.
- Eurázsia mérsékelt éghajlatú részein él, kelet felé egészen Japánig. Elterjedési területe felöleli a teljes Mediterráneumot, így annak észak-afrikai részeit is.
- Magyarországon közönséges (a borostyán és a magyal telepítésének köszönhetően a lakott területeken is erőteljesen terjeszkedik).
- Észak-Amerikában is előfordul; e hatalmas, izolált részekből álló területen számos alfaja, illetve változata alakult ki.
- Szárnyának fesztávolsága 28–32 mm; az első szárny felső szegélyének hossza 12–17 mm.
- Mindkét nem szárnyának alapszíne ragyogó világoskék – sötét, csaknem fekete, a szárny csúcsterében kiszélesedő szegéllyel. A hím szárnyán ez a szegély egészen keskeny, a nőstényén jóval szélesebb. A szegélytér rajzolata teljesen hiányzik vagy elmosódott. Mindkét ivar szárnyának fonákja kékesfehér, mivel a fehér alapszínű felületet kék pikkelyek borítják. A sokboglárú lepkékre jellemző rajzolat elemeiként az elülső szárnyon a szegélytérhez igen közel egy sor nyújtott fekete folt foglal helyet; a hátsó szárny fekete pontjai kisebbek.
- A második és harmadik nemzedék lepkéi az első nemzedéknél nagyobbak, szárnyaik sötétebbek és lilásabbak, a szárnyak fekete szegélye sokkal szélesebb.
- A hernyó alapszíne zöld. Oldalán sárgászöld vagy fehér csík fut végig, hátának mintázata fehér és bíborrózsaszín.
- Főként erdei tisztásokon, parkokban, patakparti bozótosokban tűnik fel. Magyarországon ez a legkorábban megjelenő boglárkalepke: már március végén megjelenik, ezért a Kárpát-medencében évente három nemzedéke repül:
- március végétől május közepéig;
- június–júliusban, illetve
- augusztus végétől október elejéig.
A magasabb és nedvesebb területeken csak két nemzedéke fejlődik ki.
- Kóborlásra hajlamos, a tavaszi, langyos szelekkel távoli területekre is eljut. Sebesen, általában fejmagasságban vagy akár a lombkoronaszint fölött repül. Általában út menti bokrok és sövények magasabb levelein pihen meg.
- A tavaszi nemzedék hímjei löszterületeken és mészköves biotópokban sokszor tömegesen szívogatnak állati ürüléken, a kátyúkban vagy a nedves földön. A nyári generáció tagjai legtöbbször
- a különféle aszat (Cirsium) fajok,
- a sédkender (Eupatorium cannabinum) vagy
- a földi bodza (Sambucus ebulus) virágain szívogatnak vagy egyesével ülnek meg a földön. Szívesen táplálkoznak a bodzavirágokon hemzsegő levéltetvek által kiválasztott mézharmattal.
- A hímek a nőstényt keresve közben körberepülik a sövényeket és a fákat, be-bekukkantanak a lombok mélyedéseibe, mert a nőstények szeretnek félárnyékos helyeken megülni. Petéiket a hernyó tápnövényének virágrügyeire rakják.
Polifág hernyója a kutyabengéről (Frangula alnus) kapta nevét, de sokféle növényen megél azok virágrügyeiben. Ezek közül a legjellemzőbbek:
természetes élőhelyein
lakott területeken
- a közönséges borostyán (Hedera helix) és
- a közönséges magyal (Ilex aquifolium).
- Külföldi megfigyelések szerint a hernyóját olykor hangyák őrzik; méghozzá ezt számos nem:
- Camponotus,
- Crematogaster,
- Formica,
- Lasius és
- Myrmica dolgozóinál megfigyelték; Magyarországról ilyen észlelés nincs.
A horvát ékesboglárka (Everes alcetas) valamivel kisebb, és hátsó szárnyát farkinca díszíti.
- Magyar Wikipédia: Bengeboglárka
Forrás: Magyar Wikipédia:Bengeboglárka
Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935
Forrás: Kalmár-Csépe:Lepkék Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó (Budapest), 1981. ISBN:963-11-2519-X
A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma, Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839.
