A bogáncslepke az Atalanta-lepkéhez hasonlóan a vándorlepkékhez tartozik. Dél-Amerika kivételével az egész világon megtalálható. Egész Európában honos, de csak a Mediterráneumban tud áttelelni, de dél felé vonuló példányainak egy része elpusztul. A veszteséget szaporaságával pótolja. Az Alpoktól északra fekvő területekre évről évre újra bevándorol. Olykor hatalmas rajokban vonul messze észak felé. Európa egyik leggyakoribb lepkefaja. A különböző években eltérő mennyiségben lép fel a csalánban bővelkedő területeken.
Megjelenése
A bogáncslepke elülső szárnya 2,6-3,3 centiméter hosszú. A szabadban könnyen összetéveszthetjük a kis rókalepkével. A bogáncslepke azonban halványabb színű, nagyobb termetű, és gyorsabban, csapongóbban repül. Egyértelmű ismertetőjegyei továbbá, hogy a hátulsó szárny szegélye egyenletesen csipkézett, közepén nincs fogszerű kiugrás, a fonákján pedig 5 kis szemfolt van. Az elülső szárnya csúcsánál több fehér folt látható. Mindkét nem azonos színű.
Életmódja
Az erdők kivételével mindenféle élőhelyen előfordul, ahol csalán és bogáncs nő. Elsősorban a hegy- és dombvidéki meleg lejtőket, réteket és erdőszéleket kedveli, de kóborlása során bárhol felbukkanhat. A hegyvidékeken a 2000 métert meghaladó magasságig felhatol. A lepkék szívesen látogatják a virágokat, különösen az aszatot, bojtorjánt, csalánt, martilaput és a bogáncsféléket, de nyári orgonán, hullott gyümölcsökön is megfigyelhetjük őket.
Szaporodása
A májusban bevándorolt nemzedéken kívül hazánkban még további két nemzedéke fejlődik ki. Az I. nemzedék július-augusztusban, a II. augusztus-szeptemberben. Kedvező években még egy harmadik nemzedék is kifejlődhet. Mivel a bevándorlás hosszú időn át zajlik, adott területen gyakran egyszerre láthatók az ott született és a délről érkezett lepkék. Így a nemzedékek egymásba folynak. Az őszi nemzedék egyedei visszavándorolnak dél felé. A lepkék bogáncsra, csalánra és más növényekre petéznek. Az I. nemzedék hernyóidőszaka június-július, a II.-é augusztus-szeptember között van. Az időszakok azonban itt sem határolhatók el élesen, mivel azok nagymértékben függnek a lepkék bevándorlásától. A hernyó feketés-barna vagy szürkészöld, világos foltokkal és sárgás tüskékkel.
Homonnay Ferenc, Szentesi Árpád, Bürgés György:A növényvédelmi állattan kézikönyve Akadémiai Kiadó (Budapest), 1993. ISBN:963-05-5740-1 , A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma], Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839., Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935
.jpg)
