Kertészet/Lepkefélék/Cseresznyevirágmoly
< Kertészet | Lepkefélék
Cseresznyevirágmoly
- (Argyresthia pruniella, Syn: )
- Más neve(i): meggyvirágmoly
- A cseresznyevirágmoly a valódi lepkék alrendjébe tartozó pókhálós molyfélék családjának egyik, hazánkban is előforduló faja.
- Európai faj, ami az Atlanti-óceántól az Urálig mindenfelé előfordul. Magyarországon is általános.
- Barna, finoman fényes alapszínén világosabb és sötétebb minták rajzolódnak ki. A szárny fesztávolsága 10–12 mm.
- Évente egy nemzedéke nő fel. A peték telelnek át a gazdanövény ágkoronájában.
Hazai fontosabb tápnövényei:
- - meggy
- - cseresznye
- - kajszi
- - őszibarack
Másodlagos jelentőségű tápnövények az egyéb gyümölcsfák, valamint a cserjék:
- - galagonya
- - mogyoró
- - ükörkelonc (Lonicera xylosteum)
- Tavasszal a kikelő hernyó berágja magát a rügybe, és ezt addig ismétli, amíg virágrügyet nem talál, tehát egy hernyó több levélrügyet is elpusztíthat. A virágbimbóban a generatív részeket és a terméskezdeményeket fogyasztja (és finoman beszövi őket). A károsított virág megbarnul és leszárad. A hernyó májusig fejlődik, majd leereszkedik a földre, és bebábozódik.
- A rajzás június–júliusra esik. A lepke nappal fejjel lefelé fordulva pihen, és a pihenő testtartásban „hintázik” – ezt a mozgást más lepkéknél még nem figyelték meg. Petéit a tápnövény fás részeire rakja.
Főként
- - Németországban,
- - Svédországban,
- - Angliában,
- - Svájcban és
- - Kelet-Európában
- jelentős kártevő – a kár függ attól is, hogy vadon termő tápnövényei milyen messze helyezkednek el. Magyarországi kártételéről 1917 óta tudunk; azóta sokszor és sok helyen károsított. Jelentősége változó: a korán érő fajtákban több kárt tesz.
Forrás: Magyar Wikipédia w:Cseresznyevirágmoly
