Kertészet/Lepkefélék/Csonkaszárnyú medvelepke

A lap mérete: 3206 bájt

Kártevők

Csonkaszárnyú medvelepke


Csonkaszárnyú medvelepke


Csonkaszárnyú medvelepke
(Ocnogyna parasita, Syn: -)
Más neve(i): -


Védett rovarok! - Eszmei értéke:50 000,- Ft. (2016)


A csonkaszárnyú medvelepke a kvadrifid bagolylepkefélék családjába tartozó lepkefaj.
Európában honos, a Francia- és Svájci-Alpokban, a Balkánon, a Kárpát-medencében és a Krímen. Magyarországon szórványos előfordulású (pl. az Északi-középhegységben, a Dél- és Nyugat-Dunántúlon), helyenként gyakori is lehet.
A szárnyfesztávolsága a hím esetében 3-3,4 cm, a nősténynél 2-2,2 mm. Feje és tora sötét, sárgás árnyalatú barnásszürke, fekete szőrcsíkokkal díszítve. Az ajaktapogató feketés. Potroha feketés-barna, amit hosszú szürkés szőrzet borít; a nőstény esetében oldalán sárgás szőrcsíkokkal; hasoldala feketés. A hím csápjai jól fejlettek, az elülső szárny alapszíne barnán behintett tompa barnásszürke. Rajzolata az erek mentén húzódó, három sorba rendeződött keskeny fekete foltokból (ezek alakja és mérete igen változó lehet), valamint az erek mentén finom, részleges fekete fedettségből áll. Hátulsó szárnya világosabb, áttetszőbb, fénylő barnásszürke, elülső szegélye sötétszürkén behintett. Szegélyén változó nagyságú, elmosódott sötét foltjai láthatók. A szárnyak rojtja szürke, tövén finom, sötétebb vonallal. A szárnyak fonákja sötétebb barnásszürke, a hátulsó szárny elülső széle feketés, fölötte a rojt sárgás.
A nőstény külseje eltérő: szárnya csökevényes, az elülső szárny alakja cseppre vagy baltafejre emlékeztet. Alapszíne sötétebb, a rajzolat világos szélű fekete foltjai nagyobbak, szögletesebbek. A hátsó szárny igen kicsi, a szegélyi foltsor nagy, éles, feketés színű. A fonák sötét, a foltok sávokká folynak össze.
A foltok mérete és alakja változó. Petéi gömbölyűek, halvány sárgászöld színűek.
Hernyója szürke vagy barna, hátán világos vonalakkal, közöttük sötét pontokkal. Légzőnyílásai fehéresek. Testét sárga vagy vöröses szőrzet fedi. Igen gyakran (50-90%-ban) élősködők kínozzák, innen kapta a faj a tudományos nevét. Bábja sötétbarna, zömök.
Száraz, meleg, sovány talajú gyepek, löszpusztagyepek, mészkő- és dolomitlejtők lakója. Az Alpokban az 1200-2500 m közötti napsütötte, hegyi réteken él.
Évente egy nemzedéke nő fel, imágói igen korán, sokszor hóolvadás után, február végétől április közepéig repülnek. Éjjel aktívak, a mesterséges fény vonzza őket. Hernyója polifág, különféle lágyszárú növények (pl. csalán, lándzsás útifű, sárga tárnics, kígyószisz) leveleit eszi. Augusztus végén, szeptember elején barnásszürke szövedékben bebábozódik és bábként áttelel.


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények
Magyar Wikipédia: Csonkaszárnyú medvelepke
A Wikimédia Commons tartalmaz Csonkaszárnyú medvelepke témájú médiaállományokat.