A darázslepke a szitkárfélék családjának egyik, Magyarországon is honos faja.
Elterjedése, élőhelye
Ez a holarktikus faj Európában az Altaj hegységig terjedt el;, Amerikába úgy hurcolták be. Szinte egész Európában előfordul, így Magyarországon is mindenütt, ahol tápnövényei élnek. Ritkán látható, de helyenként jelentős károkat okoz.
Megjelenése
A legtöbb szitkárnál jóval nagyobb, lódarázsra emlékeztető molylepke.
A hímek szárnyának fesztávolsága 28–33 mm, a nőstényeké 34–40 mm.
A szárnyak szegélye barna. A hím és a nőstény jól elkülöníthető arról, hogy a hímnek sárga farpamacsa van.
Életmódja
Egy nemzedéke két év alatt fejlődik ki.
A lepkék több hónapig (május elejétől augusztus végéig) rajzanak; rendszerint napfényben repülnek.
A gyökfő közelébe petézik.
A hernyók a törzsben rágnak; jelenlétükre a fa tövében felhalmozódó rácsálékhalmokból következtethetünk.
Az első télen a hernyó, a másodikon a báb telel át a tápnövény belsejében.
Mérsékelten polifág faj. Fő gazdanövényei a nyárfafélék, de megtelepedhet a fűzfaféléken, a hárson, a kőrisen és a nyíren, esetenként a tölgyön is.
Főleg a nyár-anyatelepeken okozhat nagy károkat: a nagy nyárfacincérrel együtt az idősebb anyatövek fő pusztítója.
Hernyója összerágja az anyatövek gyökfőit, amitől csökken azok vesszőhozama, az anyatövek korhadnak, és végül elpusztulnak.
