Kertészet/Lepkefélék/Ezüstsávos szénalepke

A lap mérete: 4550 bájt

Kártevők

Ezüstsávos szénalepke


Ezüstsávos szénalepke
Nőstény példány szárnyának fonáka
Hím példány szárnyának fonáka
Ezüstsávos szénalepke
(Coenonympha oedippus, Syn: -)
Más neve(i): -


Védett rovar! - Eszmei értéke:100 000,- Ft. (2016.)


A rovarok osztályának a lepkék rendjéhez, ezen belül az araszolólepkefélék családjához tartozó faj.
Az ezüstsávos szénalepke a tarkalepkefélék családjába tartozó szénalepke nem egyik faja.
Megtalálható Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, Japánban, Kazahsztánban, Lengyelországban, Liechtensteinben, Magyarországon, Mongóliában, Olaszországban, Oroszországban, Spanyolországban, Svájcban, Szlovákiában, Szlovéniában és Ukrajnában. Bulgária és Németország területén kihalt.[1] Magyarország és Európa egyik legveszélyeztetettebb nappali lepkéje; szerepel az Európai Unió Élőhelyvédelmi irányelvének II. mellékletén, Magyarországon is fokozottan védett.[2]
Nedves réteken, erdők szélén, égeres láperdők sásos szegélyein fordul elő, 750 méter tszf. alatt; a korábban mocsarakban-láprétekben gazdag Magyarországon gyakori faj lehetett, mára reliktumfajként kizárólag az Ócsai Tájvédelmi Körzet területén él populációja, illetve tervezik visszatelepítését a Kiskunsági Nemzeti Park és a Fertő–Hanság Nemzeti Park területére.

Jellemzése

Az ezüstsávos szénalepke szárnyú lekerekített, fesztávolsága 4-4,5 cm (a nőstény példányok nagyobbak), felszíne szürkésbarna. A fonák sárgásbarna alapszínét feltűnő, világossárga gyűrűjű sötét szemfoltok díszítik. A hátulsó szárny szemfoltjai ívelt sorba rendeződnek, nőstény példányokon a fonákon ezüstfehér vonal húzódik; az elülső szárny szemfoltjainak száma, nagysága változó. Általában a nőstény példányok mintázata élénkebb.
Tápnövényei különböző lápi fűfélék, kékperje- (Molinia) és gyapjúsásfajok (Eriophorum), muharsás[3].
Repülési ideje június-júliusban van. Gyöngén, szökdécselve repül. A kopuláció a délelőtti órákban történik. A nőstény a petéket a gyep alsó-középső szintjében, fűfélék fonákjára helyezi. A pete viszonylag nagy, kékeszöld színű. A karcsú, sárgászöld hernyó hátán sötét színű csík található, potrohcsúcsai hosszúak, rózsaszínek. A hernyó hosszúsága 2,5 cm-ig terjed; félig kifejletten áttelel az avarban, majd májusban bábozódik be, és egy hónappal később kel ki. A fedett báb világos olajzöld színű, sárgásfehér, keretezett szárnyhüvellyel, barnás fejcsúccsal.[4]
Hasonló faj a közönséges ökörszemlepke (Aphantopus hyperantus), de annak fonáka inkább szürkésbarna, mint sárgásbarna. A lápi szénalepke (Coenonympha hero) szemfoltjai nem sárgásak, hanem narancssárgás gyűrűjűek.


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények
  1. IUCN Red List of Threatened Species: Coenonympha oedippus
  2. Greenfo: Ezüstsávos szénalepke
  3. Hans-Josef Weidemann: Tagfalter: beobachten, bestimmen. Naturbuch-Verlag Augsburg 1995, ISBN 3-89440-115-X
  4. W. Forster, T. A. Wohlfahrt: Die Schmetterlinge Mitteleuropas, Band II, Tagfalter. Franckh'sche Verlagshandlung, Stuttgart 1955

Forrás: Magyar Wikipédia: Ezüstsávos szénalepke