Kertészet/Lepkefélék/Ezüstsávos szénalepke
< Kertészet | Lepkefélék
A lap mérete: 4550 bájt
Kártevők
Ezüstsávos szénalepke
Ezüstsávos szénalepke
- (Coenonympha oedippus, Syn: -)
- Más neve(i): -
- Védett rovar! - Eszmei értéke:100 000,- Ft. (2016.)
- A rovarok osztályának a lepkék rendjéhez, ezen belül az araszolólepkefélék családjához tartozó faj.
- Az ezüstsávos szénalepke a tarkalepkefélék családjába tartozó szénalepke nem egyik faja.
- Megtalálható Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, Japánban, Kazahsztánban, Lengyelországban, Liechtensteinben, Magyarországon, Mongóliában, Olaszországban, Oroszországban, Spanyolországban, Svájcban, Szlovákiában, Szlovéniában és Ukrajnában. Bulgária és Németország területén kihalt.[1] Magyarország és Európa egyik legveszélyeztetettebb nappali lepkéje; szerepel az Európai Unió Élőhelyvédelmi irányelvének II. mellékletén, Magyarországon is fokozottan védett.[2]
- Nedves réteken, erdők szélén, égeres láperdők sásos szegélyein fordul elő, 750 méter tszf. alatt; a korábban mocsarakban-láprétekben gazdag Magyarországon gyakori faj lehetett, mára reliktumfajként kizárólag az Ócsai Tájvédelmi Körzet területén él populációja, illetve tervezik visszatelepítését a Kiskunsági Nemzeti Park és a Fertő–Hanság Nemzeti Park területére.
Jellemzése
- Az ezüstsávos szénalepke szárnyú lekerekített, fesztávolsága 4-4,5 cm (a nőstény példányok nagyobbak), felszíne szürkésbarna. A fonák sárgásbarna alapszínét feltűnő, világossárga gyűrűjű sötét szemfoltok díszítik. A hátulsó szárny szemfoltjai ívelt sorba rendeződnek, nőstény példányokon a fonákon ezüstfehér vonal húzódik; az elülső szárny szemfoltjainak száma, nagysága változó. Általában a nőstény példányok mintázata élénkebb.
- Tápnövényei különböző lápi fűfélék, kékperje- (Molinia) és gyapjúsásfajok (Eriophorum), muharsás[3].
- Repülési ideje június-júliusban van. Gyöngén, szökdécselve repül. A kopuláció a délelőtti órákban történik. A nőstény a petéket a gyep alsó-középső szintjében, fűfélék fonákjára helyezi. A pete viszonylag nagy, kékeszöld színű. A karcsú, sárgászöld hernyó hátán sötét színű csík található, potrohcsúcsai hosszúak, rózsaszínek. A hernyó hosszúsága 2,5 cm-ig terjed; félig kifejletten áttelel az avarban, majd májusban bábozódik be, és egy hónappal később kel ki. A fedett báb világos olajzöld színű, sárgásfehér, keretezett szárnyhüvellyel, barnás fejcsúccsal.[4]
- Hasonló faj a közönséges ökörszemlepke (Aphantopus hyperantus), de annak fonáka inkább szürkésbarna, mint sárgásbarna. A lápi szénalepke (Coenonympha hero) szemfoltjai nem sárgásak, hanem narancssárgás gyűrűjűek.
- ↑ IUCN Red List of Threatened Species: Coenonympha oedippus
- ↑ Greenfo: Ezüstsávos szénalepke
- ↑ Hans-Josef Weidemann: Tagfalter: beobachten, bestimmen. Naturbuch-Verlag Augsburg 1995, ISBN 3-89440-115-X
- ↑ W. Forster, T. A. Wohlfahrt: Die Schmetterlinge Mitteleuropas, Band II, Tagfalter. Franckh'sche Verlagshandlung, Stuttgart 1955
Forrás: Magyar Wikipédia: Ezüstsávos szénalepke