A fecskefarkú lepke Európa és Ázsia nagy részén, Japánt is beleértve, valamint Észak-Afrikában fordul elő. Nagy-Britanniában e faj korábban igen elterjedt volt, de ma már csak helyenként fordul elő. Magyarországon elterjedt és gyakori.
Alapszíne sárga, az elülső szárnyak hátulsó szegélyét két párhuzamos fekete sáv szegélyezi. A hátulsó szárnypáron vannak a fecskefarkak;e szárnypár jellemzője még a beöblösödő szárnyszegéllyel párhuzamosan húzódó kékesfekete szalag, valamint egy-egy pirosas vagy rozsdabarna szemfolt a szárnyak belső szögletében. Nem gyakori eset, de akadnak tiszta fekete példányok is. A szárnyfesztávolsága 75-100 milliméter.
A nyílt hegy- és dombvidéki lejtőket kedveli, 2000 méter magasságig. A kertekben is megjelenik, főleg, ha ott sárgarépát termesztenek. A nyári réteken vitorlázó repüléssel főleg az ernyősvirágzatúakat keresi fel. Szívesen szívogatja a virágokat, gyorsan repül. Mint kifejlett lepke 3-4 hétig él.
A szaporodási időszak tavasszal és nyáron van. Évente két nemzedéke van (IV-V és VII-VIII). Petéit egyesével rakja le különböző ernyős virágzatú növényekre. A petéből hernyó 8-10 nap múlva lesz.
A frissen kibújt hernyó úgy védekezik, hogy a madárürülék színét veszi fel. Később tetszetősebb színe lesz. Hernyója zöld, fekete-piros haránt szalagokkal. Veszély esetén ellenségét úgy ijeszti el, hogy kinyújtja két, félelmet keltő „szarvát”.
A hernyóból báb 6-7 hét múlva lesz. A hernyó egy növényszárhoz tapad és – rendszerint a téli hónapok alatt – bebábozódik.
A bábból pillangó 2-24 hét múlva lesz. Tavasszal a lepke kibújik a bábburokból, perceken belül széttárja szárnyait és elrepül.
.jpg)
.jpg)
